Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
dfemagyarország KEDD, 1940 ÁPRILIS 2. n.-ilás egyik gyanúsítottjaként sr.crepel, tanárai, ismerősei megdöbbenéssel Állottak az ügyészségi végzés olött. Juhász János dr. vizsgálóbírói kihallgatása il óra után kezdődött. A kihallgatás eredményéről a nyilvánosságra még ncrn szivárogtak ki hírek, a csendőrség előtt telt vallomása ntán azónban valószínű, liogy a vizsgálóbíró elölt is fönntartotta nzt a vallomását, hogy a műtőtökért — uolia Dimitrijin és társai ellen© vallanak — nem fogadott, cl pénzt; a műtéteknek csupán élettani hatását akarta kipróbálni. Kihallgatása a délutáni órákra is "1 húzódott; Csikós-Nagy József dr. ügyvéd, a védője egyébként az ügyben már intézkedett és véleménye szerint Juháss dr. ma szabadlábra kerül. Ita a vizsgálóbíró meghosszabbítaná a vizsgálati fogságot, fölfolyamodással él a letartóztatás ellen a vádtaDácahőa. 'A csalási bűnügy egyik gyanúsítottja; Nah ótzky Endre dr, makói úgyveeL, aki érvekkei ezelőtt hasonló bűnügybe keveredett és a törvényszék 6Úlyos börtönbüntetésre ítélte, már több mint egy hete az ügyészségi fogház lo hója. Nahóczky Endre dr. a napokban levelet kapott a fogházba Makón lakó édesapjától. Az öregúr minden megszólítás nélkül kezdi levelét és fiának szemérowti, hogy amikor előző büntetését kitöltötte, megígérte, hogy soha többé hasonló ügybe nem keveredik. — És most — írja a levélben Nahóczky édesapja — ismét belekeveredtél egy piszkos ügybe. Én ojxrt szivemmel, amely eddig már sok mindent megbocsátott neked, azt üzenem: Nahóczky Endre dr. szégycld magad." A rendőrség keresi azt a Juhász dr.-ra súlyosan terhelő váltót, amelyet Iguz János és Dimitrijin András az egyik műtét ulán írt alá. Az ügyészség ismét kéri azokat, akik erről a váltóról tudnak valamit> jelentsék a Ycndöf.ség bűnügyi osztályán. A mindnagyobb méreteket öltő biztosítási csalási bűnügyben a napokban még ujabb fordulatok várhatók. VIDA JÁNOS url divat szabó (Somogyi u. 24.) Nagy raktárt fart a legújabb bel- «S kttlfÖKlI ruha és felöllö szövetkiilönlegességekböl. Elsőrendű munka! Szolid írok. Brandenburgban elkövetett kormányzósértés és nemzetgyalázás miatt egyévi fogházra ítéltek egy román katonaszökevényt Izgatási ügyek a szegedi törvényszék ötöstanácsa eléli t.4 üéltnagyarország munkatársától) Alig múlik el bét, hogy no koriiino a törvényszék elé a németországi exportmunkáspk egyik, vagy másik ügye. Hétfőn ismét hasonló ügyet kellett tárgyalnia a szegedi törvényszék ötöstanácsúnak Ás cz nz ügy bizonyos vonatkozásban bevilágít nz idegenbevitt munkások életébe ós körülményeibe. A vádlott Quarini Ernő 38 éves römún állampolgár volt, akit az ügyészség kormányzósértésscl cs M magyar nemzet megbecsülése elleni vétséggel vádolt A géplakatos tizenkét éwo! ezelőtt katonnszökovenyként átjött nőmániából, azóta Szentesen élt. Az elinult nyáron ö is bekerült nz expOrt munkások sorába, ő lett az egyik Csoport tolmácsa, mint ikinrk német, az anyanyelve. Amikor a munkások hazajöttek Németországitól, följelentették QuarinJt, mert — mialatt Németországban dolgoztak —. több alkalommal minősíthetetlen kijelentéseket tett Magyarországról és a kormányzóról. Quarini Ernő vallomásában elmondolta, hogy az a csoport, umelynek tolmácsa volt, Draudenhurghan egy ezredes birtokán dolgozott. Amikor a magyar munkások kiértek, sok mindennel nem voltak megelégedve, szerinte több alkalommal mozgolódni kezdtek a munkabérek fölemelése érdekében. Később keveselfék az ennivalót, ezért ellentétbe korültek, mert neki jelentenie kellett a helyzetet a birtokosnak. Emiatt az egyik elégedetlenkedőt ol is küldték a birtokról. A munkások erre mégha ragudlak rá, állandó volt közöttük a veszekedés; megfenyegették és a följelentést boszszú művének tartja. Hiszen miért szidta volna a magyarságot, amikor menekülés© Után itt munkát kapott, még Németországba is beosztották, útlevelet adtak neki. Ha bűnöének érezte volna magái, nem jött volna többet vissza. \rról nem tehet- hogy Nagyszebenben a ol letelt es így lett román állampolgár. Temesvárról megszökött s román katonaságtól; tizenkét év elölt már kérte a magyar állampolgárságot, uein tehet arról, hogy ezideig xüég uem kapta meg. Kihallgatták- ezután azokat a munkásokat, akik vele együtt dolgoztak a brandenburgi birtokon és akik ellenséges viszonyba kerültük vele. Szabados iááudoj; napszámos azt vallatta, bogy Quarini, amint kiérkeztek Németországba, azt moudutla, bogy többet vissza sem megy Magyarországba- Nézeteltérés vjjlt köztük a muukabér cs a koinmeneió körül, nem volt elég a zsír, a főzelék; a konyhát Qiíaríni felcségo vezette és már a hét közepén jclontette, hogy cl Togyott a zsír, nem tud főzni, csak borsó cs bab volt elég. Emiatt zúgolódtak, elégedetlenek yoltak a konyhával, végül is kitették Quarininét, A vádlott ekkor súlyos dolgokat mBndott, a 19 es forradalmat emlegette és minősíthetetlen szavakat használt a kormányzóról. Tahndesi László hasonló vallomást íeH; a veszekedések miatt neki éa foloségcuek el kellett menni a brandenburgi gazdaságból. Darvas József dr. védő ezután kőrto a bizonyítás kiegészítését. Több munkás kihallgatását kérte, akik ugyancsak künn voltak Németországban, valamint kérte az oltani hatóságok megkeresését, hogy milyen volt a viszouy a munkások, illetve a tolmács között. A törvényszék uz indítványt elutasította. Liszkay Lóránd dr. ügyósz szigorú ítéletet kért, mert Quarini visszaélt idegenben a bizalmi helyzetével cs kompromittálta a magyar münkásokat. Darvas dr. védő rámutatott a munkások közötti ellentélekre és arra, högy valamennyi tana haragos viszonyban yolt a vádlottal. Eülinonlóst kért. A törvényszék hosszabb tanácskozás TI Tán bűnösnek mondotta ki Quafinit kormányzósértés és nemzetgyalázás vétségében és ezért egyévi fogházra és háromévi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy súlyosbitÓTJak kellett mérlegelni, hogy a vádlott külföldön követte el a bűncselekményt, visszaélt a magyar vendégszeretettel és rendkívül d'ir\a, tulyosau sértő kijelentéseket tett, A tör. vényszék ezeukn ül (Juarinlt kiutasította az országból. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a vádlott c» védője semmisségi panaszszál élt a kúriához. Nyilas rüpcáduláárt egyhónapi fnghftr Izgatás vétsége miatt került ezután « Ctöstauács elé két békéscsabai 13—20 éves vádlott: l'urocsai Tibor szabósegéd és Balangrd Ilona háztartásbeli leány. Novemberben éjszaka olyan röpcédula!, szórtak, ijletve ragasztottak ki, amely az állam rendjének fölforgatására való kísérletet jelent, A röpeóduláu a következő szöveg volt: „Meghalt Mátyás király, börtönben az igazság, éljen Szálasi!" A húszévce fiatalember azzal védekezett, hogy nem szórták a röpccdulát, hanem banafcló mentek és eközben egy fényképet a.kart mutatói a leánynak, ekkor hullott ki a zsebéből egy cédula, amelyet aztán a leány, anélkül, liogy ő látta volna, kiragasztott. Az elnök megállapította, hogy számos röpcédula volt a ©sebében, roegis találták nála, amikor) a rendőrségen megmotozták, sőt még az alsórühájábaa ia találtak. — Hogy jutott maga ezekhez a cédulákhoz! — Az utcán sétáltam egyszer zöld ingben, hozzám jött egy ismeretlen ember, aki budapesti kiküldöttnek mondotta magát éa nekem adta . . . Nem is v5ltam tagja a pártnak ... — Hogy lehet ez, hiszen itt vannak a lefoglalt igazolványai 1 — Az még a hungarista párt yoltt — És miért viselt akkog továbbra is zöld ingott — Érdekes, Hogy a budapesti kiküldött —' jegyezte meg az egyik bíró —, éppen magát szemel lo ki és ismerctlouül odalépett magá„ ii oz • • . —• Amikgr belépőit a föloszlatott bwugtósta pártba, még nem ia volt 18 éves, hogy van sz, oda még gyerekeket is fölvesznek! Bara.ngo Ilona elmondotta, hogy egy SédiTlát kiragasztott, roort enyvoa vSlt a háta, de nem tudta, hogy mi van rajta, azt sem tudta, hogy Szálasít elítélték. Kihallgatták még azt a Jfcndőrt, aki leleplez te őket. A törvényszék bűnösnek mondotta íí mindkét vádlottat és egyenkint izgatás vétsége miatt egy-egy hónapi fogházra ítélte őket, valamint egyévi hivatalvesztésre, do az ítélet végrehajtását próbaidőre fölfüggesztette. Enyhítő körülménynek vette a törvényszék a vádlottak fiatal korát, hUgy alig haladták meg a 18 évet és talán nem is voltak tisztában azzal, bogy mit köveinek cl. Az ítéletben a vádlottak azonnal megnyugodtak; így az jogerőssé vált. Izga'ásért három hónanra ítéltek egy szeghalmi kereskedőt Meg egy Izgalási ügyet (ávgyalt a törvénjszék ötöstanácsa. Ebben nz ügyben Schumrtn Ernő 45 óvva szeghalmi gabonakereskedő vQlti a vádlott, aki ellen az ügyészség a badseretf intézménye elleni izgatás vétsége miatt emelfc vádat Az ősszel Szeghalmon is boszállásolások voltak cs ennek során a gabonakeroskodő t»lepéro is katonák kerültök. Hosszabb ideig uem volt semmi ellentét, később több összeszólal kozás történt, majd a katonák jelentőid; tettek arról, hogy a keroskedő olyau kijelentéseket tett, amelyek sértők voltak a honvédségre. A kereskedő a hétfői tárgyaláson azzaJ védekezett, hogy soha sem tett ilyon kijelentéseket, ellenben az történt, bogy a beszállásolt katonák baszna] ták u gabona merlegét, elrontották, kiemeltek a. csavarját, emiatt — amikor gabonát jöttek eladni — uem tudta lemérni az árút és az eladók eltávoztak. Nagyon föl volt indulva, bogy a kalouák — bizonyára véletlenül, vagy játék közben — elrontották a mázsát' és ekkor csak annyit mondott, liögy az ilyen emberekot belo kellene dugni a puskacsőbe, akik nem hagyják békében az eszközöket, Több katonát hallgattak ki ezután, majd még több tanul, végül a törvényszék bűnösnek mondotta ki Scbwnrtz Ernőt izgatás vétségében és háromhónapi fogházra ítélte. Megállapították, bSgy használta az inkriminált kifejezéseket és azokkal a honvédség intézmény© ellen tett izgató kijelentéseket Az ítélet ellen semmisségi panaszt jelentettek be, így ai végsőtökön a kúria elé kerül.