Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-05 / 76. szám

Hőitek 1940. IV. 5. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XII. IVfOllIÜKll Tft. SZÚ11I Bánásmód M miniszterelnök beszámolóin olaszországi útjáról és a külpolitikai helyzetről .ifl mogpr kormány felfogása megfelel annak, ahogy ax általános helyzetei ax olasz vezetők is látják" — „Politikánk magyar vonatkozásban az igazságtalanságok megfelelő jóvátételéit európai vonatkozásban « ttunamedeneci béke fenntartását szolgálja" Budapest, április 4. A felsőház külügyi bizottsága csütörtök délelőtt Kánya Kálmán, a képviselőház külügyi bizottsága déluhui luirédy Béla elnöklcséve) tartolt ülést. Mindkét ülésen Teleki Pál miniszterelnök ismertette az általános külpolitikai helyzetet és beszámolt azokról a benyomásairól, amelyeket legutóbb olaszországi utján szerzett. A miniszterckiök mindenekelőtt hangsúlyozta, Liogy húsvéti olaszországi utazását mint üdülési szabadságot már régebben tervbevelle és ezt az olasz államférfiakkal is közölte. Ónként értetődik azonban, bogy a közelmúltban bekövetkezett események a Rómában való baráti eszmecsereket tájékozódás szempontjából értékesebbe teltek. A Rómában való megbeszéléseknek a baráti találkozáson kívül egyedüli céljuk a tájékozódás volL Rámutatott ezzel kapcsolatban a miniszterelnök arra, hogy diplomáciai körökben a római eszmecseréknek cs ezzel a két ország, Magyarország és Olaszország közötti baráti viszonynak a melegségét és őszinteségét tartották figyelemreméltónak és ezt hangsulvozlák. A baráti eszmecsere és általános tájékozódás már azért is nagyon hasznos volt, mert a miniszterelnök ebből azt látta és eredménykén 1 azt állapította meg, hogy a magyar kormánynak a világeseményekről alkotott fölfogása helyes cs megfelel annak, ahogyan az általános külpolitikai helyzetet az olasz vezetők is lát ják. - A célok és elhatározások tekintetében — állapította meg a miniszterelnök — a kél ország közölt a legteljesebb összhang uralkodik amit, tekintettel az őket összefűző meleg baráti viszonyra: nem is kellett különösen megállapítani. vagy hangsúlyozni. R teljes összhang jegyében folytak a római megbeszélései; a világeseményekről. Behatóan és részletesen ismerlcltc ezután a miniszterelnök az utóbbi idők külpolitikai eseményeit, — kezdve Sumner We 11 és lálogulásálól — azok kihalásait és a magyar kormány általános külpolitikai fölfogásai. A miniszterelnök a továbbiakban rámutatott arta, hogy a római megbeszélésekről hivatalos kommüniké számolt be, olaszországi larlózkodásáuak és oltani eszmecseréjének lefolyására, valamint az olt szerzett tapasztalatokra az Olaszországban lelt sajtónyilatkozatai, valamint hazaérkezése után a magyar nyilvános súgnak tett kijelentései i.s fényt vetnek, e/el; tartalmát tehát nern kívánja megismételni RámutatoU ezután arra, bogy politikánk, amely magyar vonatkozásban a rajtunk cselt igazságtalanságok megfelelő jóvátételét, európai vonatkozásban pedig a dunamedeiicei és az európai béke fönntartását és megerősítését szolgálja azonos és nem változott. Végül külön beszámolt a miniszterelnök u pápa őszentségénél történi kihallgatásról és Mázliimé biboios-áílamlilkáruál leli látogatásáról. Teleki Pál miniszterelnök expozéjához a képviselőház külügyi bizottságának tagjai Közül Mester Miklós és Rajniss Ferenc szülőit hozzá. Az angol kormányátalakítás Chamberlain a hadviselésről és a semlegesekről Londoni beavatott politikai körök véleménye szerint az, angol kormányátalakítás nagy hatással lehet a bábom alakulásáru. A kormányátalakítás sokkal nagyobb méretű lett, mint ahogy várták. Az átalakítás legfontosabb eredménye Churchill helyeiének megerősödé se. Churchill a bárom hadügyi miniszterből álló bizottság elére került cs ebben a minőségében ellenőrzési hatáskört kapott az angol szárazföldi, tengeri és légi haderő összcsvge fölött. Az angol kormány átalakítását Parisban közvetlen okozati v iszonyba hozzák a szövetségesek háborús politikájában beállt fordulattal. A Parisban nagy népszerűségnek örvendő Churchill hatalmi körének kiterjesztésében erélyes cs sikeres kezdeményezés előjeléi látják. Különleges bizottság lárgijal a (leiheleteurápol állüinohhul London, április 4. A Reuter-Iroda hivatalosan jelenti: A kofmáuy elhatározta, bogy eg.y különleges kereskedelmi társaságot állit föl, amelynek föladata lesz az Anglia és egyes semlege$ országok közülit kereskedelem iiöcelétvröl gondoskodni. London, április 4. Sir Joliu Simon volt kincstári kancellár egy kérdésre adott írásbeli "A képviselőházban az egyik képviselő ínferpeUációja nyomán került szóba az a fontos kérdés, hogy jobb bánásmódban részesítsék a fulü 'ét a tanya népét. Nem ismerjük ptjiitosau azt az esetet, amely a képviselőt ennek az interpellációnak elmondására indította és ucm is lényeges a tényállás pontos ismerete, de egyet bizonyossággal állíthatunk: vem elszigetelt jelenség, nem egyedülálló eset, amelyet az üggyel kapcsolatban az interpelláló képviselő mcguniilifL Számtalan panasz hangzott már el, a vizsigáílatok végtelen sorozata követte egymást azért, jmcfcl a hivatalos közegek nein bánnak úgy a ruugyar! föld munkásaival, ahogy azt kötelesséigüü emberiességük, esküjük előírja és nicgköIveleJi. A panaszokkal szemben az volt mindenkor az ellenérv, hogy nem lehet Csodálkozni azon, ha a mai ember ideges; meggyűlt dolgok, üsszösoroglett locudök állnak aktahegyek alukjábun a hivatali szobák íróasztalán s az elintézés iruina sehogyan sem áll arányban azzal a lassú nyugalommal, aiuoly jellemzi a falu: egyszerű magyar népét. Egyről azonban sohasem lehat elfeledkezni; arról, hogy az élet elübbrovitele, az ügyek elintézésé, a munka elvégzéso nem akkor lesz kielégítő és helyes, hogyha a pózként fölvett Idegeskedéssel kezdik el és fejezik be, liauem akkor, ha a munka menetének éppen az a nyugalom, az a megfontolás ad ütemet, amely oly kitűnő és hű jellemzője a magyarnak s amelyet olyan robbanó hévvel támadnak a hivatali szobák lakói és a hivatalos munkák végzői. 'A föld embere szűnt, vet, arat, termel, minden munkáját a maga idejében kezdi el cs megfelelő Időben végzi. Nem idegeskedik, nem siet, nem ront senkinek és soniujinek, pedig cppen elég okot tudna erre találni, ha éppen kedve volna az óknyomozáshoz. És unnék' a nyugodt munkának eredménye hogy a hivatali szobák munkásai fizetést kaphatnak azért, hogy mindent megtegyenek, idegeskedés, kapkodás, szükségtelen siotség és még szükségtelenebb fölény eskodés nélkül azoknak, akik a földökről jönnek bo ügyes-bajos dolgukkal az íróasztalok elél Nemrég törtéut meg, Hogy egyik közeli tanyán a. hivatali közeg nyomdafestéket nem tűrő szavakkal támadt a bekopogtató ügyfélbe. Amikor ennek a stílusúak mogengodhebetlenségéro fölhívták az illető hatósági tevékenykedő figyelmét, az volt a válasz, hogy az ügy elintézése így „magyaros", Csak ezzel a kemény módszerrel lehet tekintélyt szerezni és tekintélyt tartani. Nem hisszük, hogy a kétségtelenül nehéz irmukat végző, gondokkal küzdő magyar hivatalnoki kar ilyen módon igyekszik tekintélyt szerezni és tekintélyt megóvni. Akiknek ez a módszerük, azok ezt nem tehették és nem is tehetik soha büntetlenül. Azok, akik idegességgel mentik azt a bánásmódot, amely sehogyan sem fér össze hivatali kötelességükkel, vegyék tekiutctbc azt is, bogy mindenkinek oka vau idegeskedni, unnak is talán, aki nem az aktahegyek tetején ül, hanem az aktahegyek előtt áll. Tisztességesebb bánásmód kell; emberhez, hivatali méltósághoz és hivatali tekintélyhez méltóbb magatartás szükséges azokkal szemben, akik nem gorombaságot hallgatni, idegesség láttán idegeskedni, hanem ügyük elintézését kérni jönnek a hivatali szobákba. Ezek az emberek dolgoznak és uem idegeskednek, mert jól tudják, úgy érzik és arra nevelte őket az ismev*tleu, de örök föld, hogy az az ember, aki idegeskedik, az azért idegeskedik, mert teher neki a munka, nem szeret dolgozni. Ugy szeretne élni, liogy solia egyetlen számot, betűt, vagy mondatot ne legyen kötelessége leírni. Akkor nyugodt lenne az élete, de ez a lassú nyugalom nem a munka nyugalma, hanem a tétlenség üressége- Ezeket kell tekintetbe vennie annak. aki nem gondolkodik, nem jut a munka végérc. nem is szereli elkezdeni, akinek csak egyetlen életeleme vau: az idegeskedés, a „györs elintézés". Kötelességet végez az az egyszerű ember, a fi előtte megjelenik, végezze tékát a hivatalnok is a kötelességét. Idegeskedés és idegesítés nélkül. Ennyit megkövetelhet az, aki hetui iöu.