Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-28 / 96. szám

Betiiháboru a szegedi egyetemen Az egyetem címében »c«-vcl, vagy »cz«~vel kell írni Ferenc József nevét? A Magyar Tudományos Akadémia a »c« használatát tette magáévá (A Délmagyarország munkatársától) Érde­kes probléma foglalkoztatja másfél év óta a szegedi egyetem tanárait. Arról folyik vita, hogy Ferenc József nevét az egyetem cí­meben JÖ'-vel, vagy „cz"-vel he lyés-e írni. Az egyetemi tauáés 19Í58. októberi ülésén egyhangú határozattal a „o" használata mel­leit döntött. Gyürffy István, a növénytan pro­fesszora — hagyományi szempontokra hivat­kozva- — a „cz" helyreállítása iránt nyújtott be javaslatot a matematikai én természettudo­mányi karhoz. Ez nagy szótöbbséggel elfogadta azt és kari határozatként az egyetemi tanács elé terjesztette. Az indítványt az orvostudomá­nyi kar is magéává tette. A bölcsészeti, továb­bá a jog- és államtudományi kar a „e"-t tette magáévá. Amikor idáig fejlődött a dolog, CseJcey Ist­ván professzor levelet írt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyelvművelő folyóirata szer­kosztőjéhez: Fulnoky Imrébez és arra kérte a „Magyarosan" szerkesztőjét, mondjon véle­ményt a szegedi ogyetem betüháborúja kérdé­sében. A Magyar Tudományos Akadémia nyelvművelő bizottságának március 27-i ülé­sén tárgyalták a kérdést Az ülésen Pinicr Je­nő elnöklésével jelen voltak: Gsengcry János, Gyonűay Gyula, Kemcnyfy János, Szinnyei Ferenc, Zlinszky Aladár akadémiai tagok, Ben­cze István, Halász Gyula, IlaJó Anlal, Techert József meghívott tagok. A bizottság többek hozzászólása után ki­mondta, hogy a jf betű mellett fölsorakoztatott érvek minden tekintetben helytállók. A keresztnevek — indokolja a bizottság —­nyelvünk közszókincséhez tartoznak, írásuk­ban tehát az érvényben levő helyesírási szabá­lyokat kell követni. A hagyománytisztelet csak a Családnevek írásmódjában kötelez. DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 3910. ÁPRILIS 28. • 5 I Csillárokban, állólámpákban, lámpatestekben, l| Kedvező részletfizeté rádiókban nagy s i f e I t é i e .1 n . Mielőtt költözködik szerezze be csillárszükségletét DEUTSCH ALBERT k f t. villamossági szaküzletében Szeged, Kárász-utca választék, jA .lJ Barangolás Paprileaorsxágban üfriisoforgdKiioh Szentmihályielek é* ttöszke egészségügyi éleiéből — Aírfmesak a villany, a cukor jegy !s nehezebben iui el Szentmihálytelekig (A Délmagyarország munkatársától) Sma­ragdzöld vetések között szeljük a kilométere­ket. A nap szikrázóan ömlik szét a látóhatá­ron, a bokrok, fák ághegyén duzzadva ülnek a rügyek s madárdaltól hangos a csalit. Az uton szembejönnek a gondterhes emberek s néma dühvel nézik a mellettük elrobogó autót, amelynek nyomán vastag porfelhő támad. A kocsiban négyen ülünk. Biró András dr., az Országos Közegészségügyi Intézet fiatal s rendkívül megnyerő külsejű ellenőrző orvosa, vitéz Tóth Béla dr. tisztifőorvos, Mészá­ros Ferenc dr. tisztiorvos és jómagam. Szent­mihálytelekre megyünk, hogy megnézzük munka közben az ottani zöldkeresztes szolgá­latot. Az ut mellett még a belvizáradás nyo­mai látszanak s egyik-másik helyen a híg "la­tyak akadályozza a mezei munka megindulá­sát. De az élet már legyőzte az elemek bénitó erejét, mindenütt vegetáció, mindenütt tava­szi lüktetés és sejtelmes kiteljesülés... Tanulságos óra as egészségházban Takaros kis virágoskert közepén áll a zöldkeresztes egészségház. Fehérremeszelt fa­láról visszatükröződik a napsütés s a megkapó környezet önkéntelenül is mosolyt rajzol az ,.«LMI' MRGHES Delejessége a legnagyobb, tartós­sága felülmúlhatatlan. Ezzel készül a, szép külsejű, amellett csőben, sár­ban, nagy és kis sebesség mellett is változatlanul fényerős, megbízható BOSCJfi DINAMÓ Tekintse meg a könnyű kiwtelü és mégis 6 V<»lt 3 Watt teljesítményű WMA típusokat herékpárk eraskedöjénél érkező ajkára. Az egészségház úrnője F ekt • te Edith testvér, aki egyúttal buzgó munka­társa Ábrahám Gyula dr. tisztiorvosnak is. Az egészségházban éppen rendelés folyik. Anyák hozzák apróságaikat a szokásos vizs­gálatra. A védőnő apróra kikérdezi az anyákat, méricskéli a porontyokat, gügyög a kicsi­nyekkel, tanácsot ad, korhol, útbaigazít s az­után ir... Az első, ami föltűnik: az a rengeteg admi­nisztráció, amit a védőnő részére az Országos Közegészségügyi Intézet előír. Ahogyan néze­getjük a jelentéseket, számokat: védőszolgálat ennyi és ennyi százalék, szociális tanácsadás és egyéb tennivaló, ennek a kis töredéke. De rögtön kiugrik a százalék, ha az adminisztrá­cióval eltöltött időt vizsgáljuk. Általában a védőnő uton és az adminisztrációval tölti el napi foglalatosságának kétharmadrészét. Itt van a cukor- és tejutalvány-dolog. Nemcsak a munka rengeteg vele, de az ellenőrzés apró­lékossága egyenesen sértő mind a védőnőre, mind az orvosra nézve, akik állami hivatalno­kok. Legalább öt percbe telik egy ilyen cu­kor-, vagy tejutalvány kiállítása. Tessék el­képzelni, amikor 50—60 anya vár az utalvány­ra... Az ilyesmit bizalmi üggyé kell tenni. A faluban arnugysern lehet beváltani nemtiszta szándékú utalványt. Más helységben pedig nem érvényes. Hol lehet itt visszaélni? . . . Legföljebb a védőnő, az orvos és az anyák" tü­relmével él vissza az. aki nem látja he a le­egyszerűsített aktagyártás célravezetőségét . . Nemzeti kataszter Meg kell adni, van a'zöldkeresztes admi­nisztrációnak- remekbekészült fejezete is. Itt van például a nemzeti kataszter. Minden csa­ládnak van egy borítékja, ebben levelezőlap nagyságú kartonok. A "születéstől a halálig mindenkiről pontosan tudják: mikor jött a foga, mikor kapla meg a szamárköhögésf, volt-e influenzája, hányszor volt tüdőgyulla­dása, vagy egyéb betegsége, hányszor bicskáz­ták meg az első farsangon s hányszor fokasz­tolták be a fejét ujbor ulán ... Á születéstől a halálig minden napot szinte szániontart ez a boríték. Föl sem lehet hirtelen fogni enne!-, a nemzeti kataszternek jelentőségét. Pályavá­lasztáskor csak ki kell venni a kartonlapot s a védőnő egészen pontosan megmondja: Jó­zsi, te ne meni asztalosnak, mert ké'szer vol­ta! tiidnsviillarlnshari. N°ked valami krinrorhb mesterséget kell választani... Ha Józsi ugyan­is asztalosnak megyen, hamarosan elpatkol, de az órásmesterségben elélhet az emberi kor legvégső határáig... Katonai sorozásnál az orvos előtt áll 21 esztendő minden orvosi és védőnői egészségügyi följegyzése. Nem lehet szimulálni, mert a karton megmond ja az iga­zat. De a hibákat sem lehet eltagadni s a nem­zeli kataszter alapján történő kölelességelosz­tás ezer és ezer magyar életet ruenthel meg a munkának... Mindezt Biró András dr. lelkesen magva­rázza. Számok röpködnek a kicsiny szobá­ban s ezekből föl lehet vázolni a zöld keresztes egészségvédelmi szolgálat credménv-grafikon­ját. Amig a legszimpatikusabb tisztifőorvos: vitéz Tóth Béla dr. az ovódáhan inspiriál, Mészáros Ferenc dr. tisztiorvos kalauzo­lása mellett villanásnyi bepillantást nyerünk Szentníihálytelek mindennapi életébe. Egybe, egyse Szentrnihályteleknek 2000 lakosa van, de az egészségvédelmi szolgálat szempontjából idetartozik Nagyszéksós fele 1100 lélekkel. A községben ponlos adatokat nem lehet kapni, mert a népmozgalmi hullámzást háromfelé is anyakönyvezik s bizony sok időfiecsérelés le­lik" el, amig az Országos Közegészségügyi lu­tézet számára ponlos adatokkal szolgálhat a védőnő. Paprikaország •második városában* vagyunk s a lakosság — az átokházihojz viszo­nyítva —• jómódú. Ez azonnal meglátszik a születéseknél. 1939-ben 64 gyermek született, az idén április 22-ig 11. Az országos átlagon még az idei rendkívül lecsökkent születési szám is fölül maradt, de a tanyai átlagot meg sem közelili. Egyke, sőt egyse pusztítja a szentmihály­telki magyarságot. Ennek a rendkívül szomo­rú jelensegnek lelkirugója ugyanaz, mint Ba­ranyában, vagy egyéb egykes helyen. A bir­tok vagy a berlet atomizálódásától irtózik a gazda és nem akar gyermeket. A zöldkeresz­tes egészségvédelmi szolgálat derekasan küzd a rém ellen, a makacsság ellen, fölvilágosit, oktat és próféciájában a nemzet magasabbren­dü érdekeit mutatja föl. Búcsúzáskor a védőnő még elmondja, hegy menny asszony s a város nem éppen méltá­nyos a lakáskérdésében. Lakbérét egészében levonják, mert a város természetbeni lakást ad. Éz azonban kissé drága, mert negyedáron is tudna Fekete Edith testvér lakást kapni a faluban. Legokosabb volna a védőnőre biz­ni- ho! akar lakni, mert az tnégsem méltányos, hogy a város a természetbeni lakásért olyan árat kapjon Szentmibálytelken, mint Szege­den az oroszlánutcai bérház I. emeletén. Röszkén nincs otthon a védőnő: Boga

Next

/
Thumbnails
Contents