Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-04 / 75. szám

tafcan béi? «|r_ sidaüfifa? A város és a falu közogési* ségügyi kapcsolatai (A Délmagyarország munkatársától) Joltan Béla dr. belügyi orvoa-úllatutitkúr, szerdán délután Szegedre érkezett, bogy eleget tegyen az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyai; Nők Egyesülete szegedi csoportja meghívásának és megtartsa nagy érdeklődéssel várt előadását a bölcsészet kari intézet nagytermében. Az auditórium maximum már 18 óra előtt nagyszámú cs olőkolő közönséggel telt meg. A katonai hatóság képviselctébcu ott láttuk Silleg Antal tábornokot, a városi hatóságokat pedig Pálfy József dr. polgármester képviselte. Az egyetem tanári kara megjelent Baló József dr. rektojj vezetésével és olt voltak a társadalmi nöegyesiiletck vozetői is. Dr. Schmldt üenrikné, az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének elnöknője üdvözölte a megjelenteket, valumiut az illusztris előadót, akit nemzetmentő munkájáért minden magyar ember legőszintébb elismerése övez. öszinto ováció köszöntötte Jóban Béla dr. államtitkárt, aki >jA varos cs a 'a!a közegészségügyi kérdéseinek kapcsolatai" cím alatt égetően aktuális problémáról tartott előadást. Bevezetésként közvetlen modorban moudott köszönetet a rendezőegyesületnek a meghívásért, majd kifejtette, hogy miért választotta előadása tárgyául a falu és város egészségügyi kapcsolatait. Szeged lakosságú uak több, mint harmadrésze tanyákon él s itt szorösabb a kapcsolat falu és város között, mint bárhol másutt. Rendkívül érdekes visszapillantást tett cz,.iHán Jobauu Béla dr. az elmúlt húsz év; egészségügyi fejlődésére. Az első tíz év egészségügyi programja a kórházak regenerálása volt, a második tíz évben a falu elhanyagolt egészségügyi viszonyai l'eló fordult a kormányzat, figyelme. A kórházuk rendbehozása cs modernizálása ScJioUz Kornél államtitkár nevéhez fűződik, a falvak egészségügyének följavítása viszont — az előadó természetesen nem tért ki erre, de minden magyar oiubcr szivében él euuek tudata — Julián Béla dr. érdoine, aki fanatikus szívóssággal dolgozik hosszú éyek óta u falvak népének megmentésén. Az előadó érdekesen cs számszerű adatokkal világította meg a falu és a város egészségügyi kapcsolatait, fölsorakoztatta azokat az eseteket, amikor a falvakból a városokba beáramló vándorforgalóni behurcolja a járványokat, viszont sziute megrázó esetekkel bizonyította azt, hogy a falvak kovósbbó elleuálló népe megkapja a városi betegségeket, elsősorban a vencreás cs a tuborkulolikus fertőző kórok; ít. Sokszor egész családok kipusztulását idézi elő a faluba behurcolt var.Ssi betegségek. Johun Béla dr. államtitkár előadásának legérdekesebb része annak a nemzetmentő és noinzctföuntartó küzdelemnek ecseleléso volt, amelyet az <£cszségügyi kormányzat a gyermekbalaüdós;" lecsökkentésé érdekében folytatott. Rámutatott arra, bogy míg városban 100 bá. 'zaspúrra 375 gyermek születése esik, faluhelyen 100:100 a születések aránya. Világossá vált tehát, bogy a nemzet fönntartásában csak a falu vesz részt, a falvak szaporodó népe adja azt az expanzív erőt, amely a nemzet fejlődéséhez, gyarapodásához vezethet. A falvakon volt lóbál, szükség arra, hogy ezt az erőforrást táplálják s ha már az egyke elleni küzdelem nem tudott fölmutatni jelentős eredményt, az egészségügyi kormányzatnak arra kellett fordítania uiuden erejét, bogy a megszületett gyermekeLet megőrizhessék az élet, a nemzet élete számira . . . Hosszú évek szívós és kitartó munkája itt mer is hozta az örvendetes eredményt, Aliiig ~U»»ban csaknem 30 000 gyermek halt meg, 1939-ben 21.500-ra 'csökkent a gyetmekkálálözásök száma, Ma mar majdnem 36.000 gyermeket mentenek meg a Stefánia-Szövetség és a zöblkercsztes intézmény segítségével és ebben a fölbecsülbetetlen jelentőségű eredményben nagy része van Jóban Bcla dr. államtitkárnak. Befejezésül a tuberkulózis elleni küzdelemről cs az ezzel kapcsolatos törvénytervezetről beszélt Jobau Béla dr., akinek előadása reménysugarat gyújtott a hallgatóság lelkében: gyógyul a magyar falu — amint azt az államtitkár lOölt-beu megjelent könyvében már, clDeCMAGYARORSíAG - ra CSÜTÖFTÖE; 1940. ÁPRILIS 4 9 3 mondotta —, gyógyul a magyar nép. amely hsl ezen az úton halad tavább, életképes, hataD mas nemzet lesz ismét az új évezred hajnalán... A megjelentek percekig tartó tapssal kö* szöntók meg Johan Béla dr. élvezetes, tanulságos előadását. Az előadás után szűkebbkörű vacsora volt az államtitkár tiszteletére a Tisza-szállódéban. Pénteken építkezési szakértő érkezik Szegedre a Szécbenvi-téri építkezés terveinek megvizsgálására (A Délmagyarország munkatársától) Pálfy József dr. polgármester szerdán este hazaérkezett Szegedre. A polgármester Budapesten a Népbank Széebonyi-téri építkezésének tervét bemutatta Varga József dr. iparügyi cs kereskedelemügyi miuiszteruek, aki úgy intézkedett, hogy április 5-cn, pénteken a minisztérium építész-szakértője lejön Szegedre és a helyszínen vizsgálja meg a Népbank báztervét. A kereskedelemügyi minisztérium építészszakértőjének szegcdi útja következtében a Nápbank-káz körüli vita mellékvágányra terelődik. Nincs ugyanis Szegeden senki, aki szívvellélekkel ne lámöga(na bármilyen építkezési tevékenységet. Afelől som lehet vita, hogy a palota tervrajzát kitűnően megkonstruálta az illető budapesti tervező és technikailag kifogástalan. Azt sem tudni még, melyik vállalkozó építi majd a palotát, de ezt a bizalmat is szívesen előlegezi minden szegedi polgár. Itt azonban másról vau szó. Azt kell eldönteni, hogy a fölépítendő ház beleillik-e a Széchenyi-tér már kialakult egységébe, vagy nem. Meni lehet tehát vitás, hogy annak, aki dönt a nagyfontosságú kérdés fölött, elsősorban at esztétiliai szempontokat kell figyelembe ixunle. Éppen ezért nem technikus, hanem esztétikus szakértőre van szükség, mert ez a szakvélemény hosszú időre kihat. Egy házat legalább száz évre építenek s nem valószínű, bogy egykét „modern" skatulyabáz miatt lebontják uiajd a városháza barokk-palotáját, lukább a mostani építkezéseket kell homlokzatban beleilleszteni a tér kialakult, stílusúba, mini hogy később — belgrádi mintára — városszépészeti s egységes stílusra törckedós szempontjából a skatulya-házakat bontsák le. A város könnyen áthidalhatná az ellentéteket. 11a a királybiztos régi terve alapjÚD ucm ragaszkodnának ahhoz, hogy a Károlyi-utcában 45 négyszögölnyi területen a Népbank árkádos kényszermegoldáshoz nyúljon, a minden centiméternyi térkihasználáshoz a Népbank sem ragaszkodna. Ebben az esetbeu a húz homlokzatát simán lehetne kiképezni, a ..hasusílás" elmarad és az építkezést azonnal meg lehetne kezdeni, A palota ebben az esetben nem ütne annyira ki a Széchenyi-tér egységéből. Szegedről leérlek deiekiiveí az érsekújvári rablógyilkosság lettesének kinyomozására (A Délmagyarorszűg munkatársaiéi) Érsekújvár annak a rablógyilkosságnak a hatása alatt áll, amelyet vasárnap fedezlek föl. Irodahelyiségébou összeroncsolt, véres koponyával holtan találták Binéter Miklós 12 éves érsekújvári szesznagykereskedőt, A rablógyilkossággal kapcsolatban a legkülönbözőbb bejelentések érkeznek a rendőrségre, de ezekből Csak annyi bizonyos, hogy Binéter Miklós különctermészetű ember volt; életét titokzatosság vette körül. Gyakran jelent meg uz érsekújvári bíróságok előtt, ahol a legkülönbözőbb pörei voltak. Állandóan panaszkodott ismerőseinek, hogy ellenségei fenyegetik, Többször bcjolentette azt is a rendőrségen, hogy életveszélyes fenyegetéssel leplek föl ellene. Környezete ab. ban a hitben élt, hogy a szesznagykereskedő üldözési mániában szenvedMost a gyilkosság igazolta Binéter Miklós balsejtelmeit. A bűntény körülményeiről eddig csak annyit sikerült tisztázni, hogy a szesznagykereskedőt messziről leadott rev'ólverlövcsckkel ölték meg. A lövések közül kettő halálos volt. A holttest mellett véres fejszét is találtak, az orvosi vizsgálat azonban az aldozat fején talált sérüléseket esésnek és nem fejszecsapásoknak tuTajdönítia- A tettes a, kegyetlen gyilkosság jitán fölfeszítette as irodahelyiség páncélszekrényét cs onnan többezer. ^pengőt zsákmányolt. , Az érsekújvári rendőrség bűnügyi osztálya a legnagyobb körültekintéssel kezdett a rablógyilkos személyének a megállapításához. A1 nyomozás azonban a rablógyilkosság óla eltelt idő alatt holtpontra jutott cs ezért Vaslagk Zoltán dr. rendőrtanácsos, a nyomozás irányítója, aki több éven keresztül a szegedi rendőrségnél végzett szolgálatot, azzal a kéréssel fordult a szegedi kapitánysághoz, bogy a szegcdi detektívlestülot kiváló tagját: Bánsági Edei csoportvezetőt, aki nevét számos nagy bűnügyben történt eredményes munkájával telte ismertté, a rablógyilkos utáni nyomozás tartamára az érsekújvári rendőrségnek engedje át. A rendőrség teljesítette Vastagh Zoltán dr. readőrtanáesos kérését és a csoportvezető szerdán az esti gyorssal már. el is utazott Érsekújvárrá. Gyorsíró és gépíeóiskolában IHonvéd-tér 4) beiratkozás fogalmazási, irodai beszédirási gyorsírás!, — tízujjas ritmikus vsL" irásos gépírás! és helyesírási tsnfelyamokrs. Mérsékelt tandíj, czakszerü kiképzés, országosán legjobb vizsgaeredmény. Állásközvetítés. 91! Jégverés elleti biztosítsa vetését!