Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-25 / 93. szám

A tümiStt pénztársa titka Kitdaöen sikerült hamis szátpengősüket gyártott egy napszámos (A Délmagyarörszág munkatársától) Érdekes ügyet tárgyal a közeljövőben a szegedi 'törvényszék- A szentesi rendőrség betek óta tartó nyomozás és megfigyelés ütán a szenteskörnyéki Királyságon leleplezett egy hamispénzgyárat a a leleplezéssel egyidőben letartóztatta Dunai Sándor; 22 éves napszámost, aki evek óta hamis százpengős készítésére és fo£galombabozatalára rendozkedett be. ' A szentesi rendőrségnok az emuit hónapokban tudomására jutott, hogy a szentesi piacokon és a szenteskörnyéki falvak vásárain egy jólöltözött, gazdálkodónak kinéző fiatalember állandóan „tömött-táreával" jelenik meg, nagy dáridókat rendelés csak miután már a kocsmákból, vagy a piacokról eltávozott, akkor fedeztek föl, liogy hatnia pénzzel, legtöbbször százpcngősscl fizetett'. Az ügyben nagy körültekintéssel indult meg a nyomozás, amelynek során a detektívek egy kisebb kihágási ügyből kifolyólag nyomára bukkantak a hamispénznyomdára s az annak élen álló Dünai Sándor napszámost letartóztatták. A detektívek a hamispénzgyárban lefolytatott házkutatás s'örán mintegy 100 darab hamis százpengőst találtak. Dunai a detektívek előtt eleinte tagadta, hogy a hamispénzgyár az 6 tulajdonát képezné, később azonban megtört és bevallotta, hogy évek óta a hamis százpengősök gyártásával tartja fönn magát Dunait egyébként szerdán kísérték a szegedi ügyészség fogházába, ahol rövidesen döntenek további sorsa felől. HIHAiOVITS DY0RQY optika-, fotó- és orvosimilszerüzletc KÁRÁSZ-UTCA 9. SZ. ALATT megnyílt DÉLMAGYARORSfÁG CSÜTÖRTÖK, 1940. ÁPRILIS 25 A »Regdon« halálára Darabonkint árusítják ki a legrégibb tiszai fürdő deszkáit — Építési anyag cs tűzifa lesz az ifjúság tiszaparti királynőjéből (A Délmagyarörszág munkatársától) A légi Szeged kedves, meghitt, bozzúnknőft darabja — es vadjuk be, egy kicsit az ifjúságunk — tüuik el cs zúzódik össze a vasúti liid alatt, abol uiost yerikbontják, viszik szét a /ltcgdun® deszkáit. Közel hetvenéves uiult után búcsúzik — nem éppen meghatottan cs illően — a legrégibb tiszai fürdő. Építési palló cs elhamvadó tüzelőanyag lesz a /Regdom-bol, amely valamikor jobb és naposabb korukban a nyarat, a Tiszát, a napfényt cs a diákéletet jcleutelle. Hagyományos és kalandos, de mindenesetre romantikus mull után ncui marad belőle más, mint néhány viharvert épilési palló és néhány köteg tüzelőUgy múlik el cz a kis régi darab Szeged, mint ahogy eltűntek uz ujszegedi partról az öreg bárkaepitök, ahogy eltűntek (Juuzó földi és ii á I óh é piros abroszai, ahogy csákány széria szét a Palánkot, meghalt a i> z i r á k y-boll és ahogy a Tisza hátáról először eltűnt a Lórencz, ulátia a Nascbitz és most utánuk indult a Regd o n. Ifjuságunk és régi életünk dobbanásai sülylyednek cl u kegyetlen és részvétlen időben. A régi Szegedből alig maradt itt valami, néhány búcsúzkodó öreg — maga a múlt — és csak az, amit még emlékeink közölt őrzünk. Ahogy most a vasúti hid alatt ácsok' szekerééi verik szél az öreg fürdő deszkáit, fölmerülnek a boldogan sugárzó nyarak, áruikor . szinte egyedül ez az ormótlan, mégis oly meghitt régibarna fürdő jelentette a Tiszát. Valamikor még büszkén és hódítóan állt a Stefánia alatt, hatalmas fehér, nrajd feketére változott betűi messzire hirdették az ifjúságot adó hullámokat. Valahogy epipenugy hozzátartozott a parthoz, az egész szegedi tiszai képhez a Regdon, mint a lassan lefeié uszö bögöliajök, vagy a hangos kurjantással a Maros felé törekvő von'tatólovak. Voltak évtizedek, amikor szinte /egész Szeged/ idejött sütkérezni az öreg pallóra, diákurak itt tanultak uszó-egyensulyt és itt leskelődtek az elzárt másik kosár felé, ahol nyakig gonibolódzva ifjú hölgyek kucérkod tak a nappal. Mindenesetre az első vidéki folyóparti tiseoTürdohaz volt, ahogy a tízes években elsóizben "nyílt meg Magyarországon az első folyóparti strand is Újszegeden Majd hetvenévet ert meg dicsőségben és küzdelemben, de mindenesetre romantikusan, bőskora. még az ár vizelő tti időkből való ... Regdon István alapította és építtette a házal, közvetlen azután, hogy Pesten utuztában észrevette a Duna-fürdőket, talán a /Beitscher® egyenes folytatása volt. Ahogy most még emlékeznek ezekre az évekre, Regdon István abban az időben sürün megfordult Pesten, ahol fiai egyetemi polgárok voltak, ezek a látogatások adták meg a gondolatot, hogy elében a tipikusan folyóparti városban is kellene fürdőházat építeni. Az árviz előtt már évekkel ott állt a Slefáuia alatt a fürdő, akkor meg kevésbbé népszerűen és sok tartózkodással, a szegedi polgárok akkor még nem igen mertek derekre vetkőzui és fürödni menni a Tiszára , . . A haladó araszlánok cs az ifjúság voltak az első látogatók, do az árvízkor már Igen fontos szerepet töltött be az épület. Az öreg Regdon István elbeszélése szerint, családja a nagy viz időjében ideiucnckült az elöntött városból . . . Az iguzi fejlődés 40 év előtt kezdődött, amikor egyre nagyobb divat lelt a /strandolási. Az öreg fürdő azt sem érezte meg, amikor 1911 körül szemben vele megnyílt a partfürdö. Voltak idők, amikor csak nagy üggyel-bajjal lehetett kabint kapni, amikor Br neszt bácsinak ugyancsak örködili kellelt a rend körül. Ezekben az időkben meg igen vigyáztak az illemre, hölgyeknek és uraknak tilos volt keveredni fürdőruhában, a hölgyeknek délelőtt tizenegykor szigorúan cl kellett hagyniuk a fürdőt, egész diáksor előtt vonultak ki a házból az első tiszai 'nők . . . Még akkor sem volt baj, amikor felparcellázták »z újszeged) partot, drótakadályokkal lótCsi lettek kasztokat, amikor minden egyesület külöustrandot alapított, a regj Vendégek továbbra is kitartottak az üreg Regdon deszkáin. A válság csak néhányévés. Ügyre kevesebb lett a látogató, ciszéledtek, klubokba, uj területekre, városi strandra ós voltak olyanok is, akik már sokulták a 25 filléres belépődíjat (kabinnal együtt) . . . Tavaly még több, mint éöOO pengős beruházássá] igyekeztek uj vonzerőt teremteni, de ez már az utolsó injekció volt. Szeged hálátlanul és érzéketlenül elfordult az öreg ház felöl. Nem küzdenek vele tovább, odakerül a N a s c h i t z, meg a Lórcncz sorsára, tüzelőfa lesz belőle. Hetven év nem nagy idő egy város történetében, mégis az életünk és a régi város egy darabja tűnik el vele. Regdon István halála után gjérmekéi örökölték a fürdőházat, besszü évekig 'ftunbécz bácsi vezényelte a fürdőéletet, aztán a nemrégen elhunyt Ragdon Károly dr. igyekezett nagy gonddal és kitartással uj életet teremteni, tavaly ota Tiszává ry ezredes bisérelle meg nlégegyszer megmenteni. Az első, majd a második generáció elbucsuzasa uláu hét örökösre szállt a ház. abból is a hetedik hetedrész még további hat részre jutott. Az örökösök biaba küzdöttek, hogy BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASAR április 21-május 6 1500 kiállító — 7 állam nemzeti j>»vilJonjával. — Hatalmas vasipari éa textilipari külön kiállítás — Rádiót; lenetkörvetités Divatszínház SO'lo utazási keűyiimény Budapestre IV. 30—V, 6-ig Vissza IV. 36-V. 13-ig 33 SZÁZALÉKOS UTAZA8I KEDVEZ MÉNT egy tetszés szerinti külön vidéki utazásra. Vásárigazolvány és felvilágosítás kapható: a Délmagyarörszág kiadóhivatalában, a kereskedelmi és iparkamaráknál, az ipartestületeknél, számos pénzintézetnél, a községi elöljáróságokon, a vásár tb. képviseleteknél, valamint az lBUSz menetjegyiroda összes fiókjainál és kikircndeltségénél megmentsék, ezt a jellegzetes régi szegedi színfoltot, hiábavaló volt a küzdelem. A házal móri bontják szét a vasúti hid alatt és darabonkint deszkáról-deszkára, kabinról-kabinra áruaitjük ki azt, ami egy kedves, meghitt darabja volt a/, életünknek. Sok mindent megpróbáltak, hogy uc kelb jen szétverni az öreg házat, fölajánlották a varosnak népfürdő céljaira, mégesak megfelelő választ sem kaptak. Nagysokára valaki jelentkezett és 3000 pengőt ajánlott föl az egészért. _ Nem házaltunk vele, elcg volt — mondja kissé szomorúan és rezignáltán Tis tavát y ezredes —, do sokkal büszkébb a család, minthogy igy tegyünk ezzel a régi szegedi értékkel. Elhatároz-1 tuk, hogy darabonkint elárusítjuk. 180 bubit}, két kosár, tudja Isten mennyi faanyag van benne, hiszen évről-évre megujult a fiirdö, nem maradt benne semmi a régi anyagból. A deszkákból, pallókból cpitési anyag lesz, a többiből jószáras tüzelőanyag . . . Kötegckbo rakjuk, ugy fogjuk értékesíteni, talán jól is jön a száraz fa, ebben a tüzelöanyagszük világban ; . . Lesz vagy 2000 köteg, darabja 50 fillér . . . Meg aztán sok olyan anyag is kikerül a bontásnál, amelyet jól fui tud® nak majd használni az árvizsujtotía épüleíek kijavításánál, vannak itt kitűnő ajtók, zárak, ablakok . . . Darabszámra oladunk mindent, nciu marad a fürdőből semmi . . . Két hét niuJva eltünitó minden, ami a »Regdon«-t jelentette, építési anyag! és tüzelőfa lesz a fürdőből . * , — A közönség kissé hálátlannak bizonyult mondja meg csöndesen: — lliába épilettürk bele uj részeket, napfürdőt, villanyvilágítást csináltattunk, nem akartak beleegyezni, hogy az áiakat? kissé nivelláljuk. Még a 2ü fillért is sokaim kezdték . , . Dc a régiek azok hálásan cs szívesen kitartottuk az öreg háznál, cz azonban nem volt elég. Lebontjuk cs kiárusítjuk . . . Így legalább valamit megmenthetünk az örökösöknek . . . Az öreg /mohikánok®, akik innen indullak et llszai útjaikra, akik Itt az öreg pallókon terem® tettek meg a későbbi SzUE alapjait, kissé fajén néznek utána a szétvert deszkáknak. Darubonkinf árulják a Regdont. És vele eltűnik ifjúságunk egy kedves, kalandos darabja, eltűnik a ifgi Tiszapart cs egy romantikus meghitt hajlékkal lesz szegényebb Szeged megváltozott étele. A rég" Szeged tűnik cl ebben n koporsóban. Fejfáján maid föltűnik egy tiszavirág és az alkonyattal elmerni a szöke-szürke habokban. (vér) Építek és építtetők ügyeiméin!! Vállalok épület és mindennemű badogosmunkátf csatornák, "tetők stb. javítását . költségvetéssel díjtalanul szolgálok. U O D Y bYÜHGY badogosmsster, Löw Lipót u. I. ms» íipu uasuii Ml igazim a fliimagyarorszás-iiiroiáian 13-06/