Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-24 / 92. szám

YARORSZAG Szerda, 1940. IV. 24. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. evfoluaiti 92. szám Vidéki pén% Évi egymillió pengő. Ez az az összeg, amelyet nagy atlagban — de inkább lefelé kerekítve, mint fölfelé túlozva — az OTÍ ós MAI3Í kétségtelenül nagyfontosságú ós nemes célkitűzésű szociális intézménye évenkint kivon Szeged életéből. Évenkint kereken egymillió pengőt szállít az OTI szegedi pénztára Budapestre a központba és évenkint egymillióval lesz szegényebb az amúgy is. tőkeszegény végvárös gazdasági vérkeringése- Ennél a számnál és ennél a tizenkét év óta ismétlődő jelenségnél érdemes megállni és érdemes szemlélődni. Mondhatni, majd tizenkét év óta állandóan folyik a küzdelem ennek a nagyarányú tökeelvonacnak megakadályozására, vagy legalább is lecsökkentésére, eredmény nélkül. A szegedi munkaadók és munkavállalók tizenkét év óta rendületlenül fizetik a rájuk kirótt öregségi, betegségi és baleseti díjakat és a saját pénzükből rendületlenül egymillió pengő tűnik el évente Szeged gazdasági vérkeringéséből, mégpedig pótlás nélkül. Ha csak rövid számvetést eszközlünk az OTI számoszlopai között, körülbelül lá—15 millióra tehető az az összeg, amelyet 1929. óta elvontak és elvittek Szegedről és mindennek ellenértéke összesen az a mintegy 500.000 pengő, amelyet az OTI szegedi székházépítésére fordított hosszas harcok és ismételt küzdelmek után. Ez a félmillió pengő még 4 százalékat sem teszi ki a Szegedről elirányított tökének, majdnem óppencsak annyi, amennyi a betegségi illetékeknél fölösségeként mutatkozik, mig ellenben az öregségi befizetések majdnem egészében kivonódnak Szeged gazdasági vérkeringéséből. Havonta átlagosan 100.000 pengő köriili összeget szállít föl a kerületi pénztár Budapestre, de voltak olyan hónapok is, amikor ez az összeg több mint 110.000 pengőt telt ki. Ez csak egyik jelensége annak, hogy milyen tervszerű következetességgel folyik a vidék tőkeszegényesitése, Hiszen az OTI-n ós MABI-n kívül vannak más közületek is, amelyek igen jelentékeny összegeket vonnak ki a gazdasági vérkeringésből és táplálják, duzzaszt jak Budapest viszonylagos tőkegazdagságát a vidék hátrányára. Ez a helyzet és ezek a tények önkénytelenül merülnek föl előttünk, amikor a felsőház egyik utóbbi ülésének naplóját olvassuk, amelyben igen jelentős és mindenképpen megszívlelésre érdemes fölszólalasok hangzottak el objektív számok tükrében arról, hogy miképpen folyik a vidék tőkeszegényesílése, miképpen történik a vidéki pénz tervszerű „elszívása" az amúgy is nagy nehézségekkel küzdő vidéki gazdasági életbőL Esek a kérdések a felsőház nyugodt és objektivitásra törekvő légkörében különös visszhangot nyertek a társulati adóról szóló javaslat tárgyalásánál. Nem beszélünk most arról, hogy milyen tények idézték elö a közvélemény egyrészének olyan túlzott és sokszor elfogult megítélését, amely a pénzintézetekben és az ipari üzomekben jórészt csak „uzsorást" és a „nemzeti jövedelem munkanélküli haszonélvezőit" akarta látni. Objektív szakemberek hányszor figyelmeztették a demagógiától felrevezetett közvéleményt arra, hogy az időnként fölbukkanó és " tolakodó „korszellemként" jelentkező könnyű szólamokat megcáfolva a magyar hitel- és takarékszervezet jobban kiállótta a gazdasági élet megpróbáltatásait a háborúútin? összeomlások < idején, mint sokszor; más i hatalmas erőforrásokkal rendelkező gazdagabb országok. Ezek a kérdések már más keNpgtolanságPáristanfóLondonlföii Olaszország magatartása miatt francia noiillhai hörühben csalódást okozott, hogy Peunaud iólhiváso olasz reszt 01 válasz neikttl maradt Norvégia necüu hülöiibifiö frontián állnak harcban a német és a szövetséges csapatok A norvégiai frontok mindnagyobb arányok- I ban kezdenek kialakulni. Keddi berlini jelentés szerint az Oslóná!, Christiansandnál pártraszállt német csapatok közölt sikerült megteremteni a szárazföldi összeköttetést A német csapatok Trondh jenitől 100 kilométerre is előrenyomultak, így most már valószínűleg rövidesen sor kerül a szembenálló felek nagv öszszecsapására. Amint a keddi berlini jelentések mondjak, a trondh jemi német előnyomulás folyamán kisebb összecsapás történt az előnyomulás meggátlását megkísérelő ellenséggel, amelyet visszavetettek és igv elzárták a Nansostol délre vezető összekötő utakat. Oslótól északkeletre, Bergen mögött és Chrisfiansand környékén vannak még olyan norvég területek, amelyekre nem terjed ki a német ellenőrzés. Az itt ellenálló norvég erők — a M e s s a g g e r o oslói különtudösitójának jelenté*® szerint — nehézségeket tornyositanak a megszállók elé. Ezeknek a nehézségeknek az elhárítására Falkenhors! tábornok, a megszálló csapatok főparancsnoka a legszigorúbb intézkedéseket léptette élelhe. Ezekkel az intézkedésekkel az említett városok környékét meg akarják tisztítani a norvég szórvánvoktol. A norvég hadsereg zömével egyesült szövetséges haderő — amirit London jelenti —, nagv erőfeszítéseket tesz, hogy a nagy összecsapás előtt kedvező pozíciót harcoljon ki. A pozícióharcokat három fronton folytatják a szövetségesek. Heves harcok dúlnak Lillehammer városa körül, 160 kilométernyire OslótóL Erre a pontra a szövetségesek brit erősítést várnak, hogy norvégekkel együttműködve. Hamar ellen támadhassanak. A második front, ahol heves harcok folynak, Trondhjem északi szakasza, a harmadik Narvik. Az angol repülők a szárazföldi csapatokkal együttműködve folytatják a német kézen tevő repülőterek bombázását és gondoskodnak a hajón történő csapatszállitások biztosításáról. A diplomáciai érdeklődés előterében változatlanul a Szovjetoroszországgal folvő gazdasági és diplomáciai tárgyalások állanak. Berlinben helyesléssel vették tudomásul az oro z —délszláv gazdasági közeledésről szóló jelentéseket, mert ebben a tényben a balkáni békeóelyzet megszilárdulását látják. Nagy érdek* 'ődéssel figyelik a London és Moszkva között megindult tárgyalásokat is. amelvek részben Róma. illetve Moszkva együttműködését icvekeznek biztosítani. Kiilon érdeklődést keltett Ksavarcev berlini orosz nagykövet visszatérése a német fővárosba. Hír szerint a nagykövet Molotov üzenetét vitte Berlinbe, Norvihban a hcluzcf lényegileg változatlan Berlin, április 23. A német távirati iroda harctéri jelentése: A hadsereg, a haditengerészet és a légihaderök kötelékei Norvégiában tervszerű együttműködéssel kibővítették a német téren levő területeket. Ahol a német haderő előrenyomulása ellenállásba ütközött, a megfelelő harcicttzközök" latbavetésével leküzdötték. Narvikban a helyzet lényegileg változatlan. Az ott álló német csapatok uj utánpótlást kaptak. Az angolok Narvik környékén bizonyos tevéken)béget fejtenek ki, aminek' az lehet, a célja, hogy Anglia és Franciaország retbe tartoznak, míg itt' most csak a vidéki pénz útjáról legyen szó.. Nem elég az adót kiszabni, hanem azt meg is kell fizetni, — olvassuk a felsőház naplójában egy kiváló gazdasági szakember:' Szabó Iván beszédében. — Hiába „munkáljuk ki" jobban a különböző adóformákat, ha akárva-nem akarva minden törvényhozási és másnemű intézkedés elvonja a vidék gazdasági életerejét — olvassuk Szabó Iván felsőházi szavait. A vidék tőkétlenitését nem lehet megoldani azzal sem, hogy nem lineáris skálát munkálnak ki, mondjuk, a társulati adóra és úgy állapítják azt meg, hogy 10.000 pengős adó fennforgását számítva, például Kiskunfélegyháza 0000 pengőt, míg ellenben Péc3 3000 pengőt fizet. A vidék tőkétlenítése ezzel csak újabb és igazságtalan vonalat nyer és. emellett áll — amire bevezetőben és kiindulási pontként hivatkoztunk — a vidék gazdasági életerejének elvonása az allami intézkedések és intézmények száz és száz véredényén keresztül, ahogy Szabó Iván vázolta föl a képet. Ezeken az intézkedéseken keresztül a vidéki pénz olyan tempóban áramlik a főváros felé, amely a túlzott centralizálásnak vidék- és nemzetsorvasztó hatását fogja előidézni, — hangzott el ismét a törvényhozás felsőházában. A tételt szomorú világossággal bizonyítja néhány elgondolkoztató számadat is. Amíg aZ utolsó békeévben, 1913-ban a Vidéknek majdnem akkora volt a tökeereje, mint Budapestnek, addig 1938. végén Budapest 1227 millióval szerepelt, míg a vidéken mindössze 310 millió volt a belétek összege. A számok azt mutatják, hogy amíg Budapest elvesztette betétállományának 30 százalékát, addig a vidék 81 százalékút! Ismét kénytelenek vagyunk Szabó Iván szavalt idézni: Mi ez, ha nem az, hogy a vidék kifosztva áll? Fokozatosan és változatlanul folyik a vidéki pénz elvonása és hogy csak dinamika nélküli szavakat használjunk, mindebbel világos, bogy a vidéki tökefejlődés stagnál. A társulati adónal fölmerült problémák J*sak egyréssét mutatják az egésznek, de ez a vita mindenesetre alkalmas volt arra, bogy a vidéknek a tökétől való fokozatos elvonása a legnagyobb megfontolásra ad alkalmat azoknak is, akik még ma is hívei annak, hogy Szegedről például egyedül az OTI évenkint egymillió pengőt szállítson föl Budapestre latbató ellenerték. uélkül. A gazdasági vérkeringés éppenúgy decentralizációt parancsol, mintabogy áldottemlékű Klebelsberg Kunó gróf szóval és í ráess', alkotással és koncepcióval a kulturális decen tralizációnak volt a történelembe nőtt bror«alakia-