Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-21 / 90. szám

3 sté Wiesner bútor megbízható Hiauzaiter Viráeh eukfis/ia naüeU Duna mentén — azonnal levonta az összes kon­zekvenciákat. Úgymond: » német siker csak pil­lanatnyi és látszólagos. De most jön az angol, Száz és száz torpedórombolóval elindul Norvégia felé és expedíciós üadakát lesz parim, lviszéle­süll'a front, nincs többé Sigfried-vonal, vonal nélkül meg erősebbek a szövetségesek , , , A bölcsességeket — minden bizonnyal azok voltak, mert csuk bölcs igazságokat lehet akkora meggyőződéssel és úlérzcssel embertársainkkal közölni, mint fakereskedő barátunk telte — azon­ban nem birla sokáig hallgatni ellenvetés neikül egy másik utas. Ez pedig valami hivatulnokfélu lehet, talán erdömérnök a kincstári erdőgazda­ságnál. Ö emigyen vélekedett: — Uram, ön téved Az uj helyzet a németek­nek kedvez. Nénielor&zág katonailag crősebb és Magina vonni nélkül, crődilésnélküli terepen tönkreveri az angolokal és franciákat » , , Volt egy harmadik ur is; szőke, magas és so­vány. Hogy ki lehetett és mi, nem ludlain megál­lapítani. ő is beleszólt a vitába: — Uram, kár minden vitáért. A Führer tudja, hogy niit csinál. A Führer sohasem téved . . , Amig tgy vitatkoztak távolt és közeli esemé­nyekről, népek fölemelkedéséről és elsüllyedésé­ről, országhatárokról és ágy unaszádokról, a nap már fölkapaszkodott a hegyek fölé és meleg fény­kévékkel simogatta a zöldhefutó havasi legelö­ket. A vonat éppen egy csorda mellett zakatolt. A tehenek oda sem figyeltek, a pásztor pedig botjára támaszkodva ugy nézte a vonatot, mint­ha semmi jelentősége sein lenne tovasuhanó, vi­tatkozó, izguló, üzleteket kötő utasaival együtt. Látszott rajta, hogy fogalma sincs mi történik a nagy hegyeken tul. Azt sem tudja, hogy van Kop­penhága és Skandinávia. Szelíd nyugalommal nézi a reggelt, a mezőt, meg u hegyeket. És biztos a dolgában. Minden nap megtalálja őket sértetlenül. Nein ugy, tninl mi a térképeu az országhatárokat. Igaz, az országhatárokat emberek rajzolták; a reggelt, a mezőt, meg a begyeket pedig uz Isten... A rab város TarackÖz után a magyar-román batáron oláh gruniesárok szállpak a vonatra. Nemsokára be­futunk Máramnrosszigetre. A látóhatáron már integetnek a máramarosl bavusok. Nem tudom — talan más is ugy van — nekem HZ iskolában a fóldrajzköuyvben egyes városok kedvesebbek, iz­galmasabbak voltuk, mint a többiek. Jól emléke­zem, a könyvemben volt egy halvány, szürke kép Márninarosszigctről. A Eő-terct ábrázolta, ahol lóig lézengett néhány ember, a házak sein voltak Emeletesek, de a háttérben a havasok csúcsán ugy csillogott a hó, hogy azóta, ha hegyekről hallok, mindig ez a kép jut eszembe. Már akkor elhatároztam, hogy ha törik vagy szakad, eljulok még ebbe a városba. íme most megérkeztünk: fe­hérre meszelt pályaudvar. Valamikor nagyobb forgalmat láthatott, most azouban »Nagy-Bo:ná­iiin* legészakibb csücskén félreesik minden for­galomtól. Egy-két fával megrakott teherkocsi, néhány katonu és tisztviselő ténfereg csupán a pályaudvaron. A háltérben bcoinlottkénicnyü, ösz­szcdül téglagyár hirdeti a határgyárlók kétévli­zedes bölcsességét. A városból nem sok látszik a vonat ablakán keresztül. Az utasok a vouatot nem hagyhatják cl. Élőlény sem ki, sem be. Már-uiáv vsai ód ni kezdtem Mára niarosssziget ben. Egyszer? csak a szomszédos ablakból egy 70 év körüij öregúr kiszól a sínek közt ténfergő elemista ki? nézésű gyerekekhez. —jlc, fiaim, tudtok-e inagyurul? A gyerekek meglepődtek a kérdésen, azután az egyik kihúzta magái; T- Itat hogyne tudnánk báesi, ini magyarok vagyqnkI * Az öregúr ucm kérdezhetett főbbet, a gyerekek sem \alaszulhatlak többet, inert a vonat elindult. Az öregúrnak azonban cz is elég volt. Büszke, boldog fölénnyel nézte a vasulépületeken díszel­gő román fölirásokat. — Hej! Hiába firkáljátok ti kl ezt a sok' rc mán szól, nem felejtenek itt el magyarul J — Hogyan is felejtenének — nyugtatom meg A drága öl eget —, tessék csak nézni ott a perro­r.on, hogyan hívják ezek pl. n szemétládát: lada prntru gutlrd . • . Mái bizony a szemétláda, ha nem Takarékos, gondos ember nemcsak a inának él, hanem ha teheti jiivedelmtiuek egy részét örök értekji aranyba, ezüstbe. brillig u»hg fek­teti. Kapható olcsón A. TI. C. vagy Nemzeti Takarékossági Vünyvetískére. 6 havi részletre is készpénz árban előleg 11 lki.il ToTll órásnál­jAuurász ulcu lő szám. is szalonképes kifejezés, mégis csak szebben hangzik a mi nyelvünkön » > < (Bocsánat, ez már összehasonlító nyelvtudo­mány, ismét idegen területre tévedtem.) A végállomás: Kőrösmező 'Az ezeréves Magyarország színeit, hatalmát és gazdagságát éreztem, amikor befutottuuk Kő­rösmezőre, az utolsó magyar állomásra, 11 km­nyire az ősi határtól. A perronou itt sincs ak­kora nyüzsgés, amekkora azelőtt, a lengyel át­nieiiöforgalom idején volt. A vámhivatalnak sincs most semmi dolga. Innen tovább és erre ót az oroszoktól nem jön vonat. Van azonban a perro­non cgv kép — egyszerű papirosplakát —, amely megfogott: Hunnia magához ölel egy fiatal, keb­lére visszatért leánygyermeket; Kárpátalját. Az állomásról betekinthető az egész vidék. Párszáz méterre rohan az itt ínég kis pafak Ti­sza. Keletre hatalmas fenyvesekkoszoruzfa or­mokkal a Kárpátok láncolata. I.enn, a Tisza völ­gyében apró bázak és néhány fürészüzem füstö­lőig. Olyan az egész vidék a tavaszi napsütésben, mint a gyermek az atyai házban, ahol senuni ve­szedelem sem érheti, mert fölötte az atya védő­karja. Hirtelen nein ts értettem ez.t a roppant nyugalmat. Azutám amint tekintetem végigszán­kázott a felhőkbe kapaszkodó havasokon, eszem­be jutottak a vonaton vitatkozók és arra gondol­tain: Istenem, hogy ki győz, nem tudom, de, liogy a győztes a vesztes Magino-, vagy Siegfried­vonalát föltétlenül lerombolja, ahhoz kétség nem tér. Íme, itt emelkedik fölöttünk a legcsodálato­sabb erődítmény* onal: a Kárpátok. Ezer éve vé­denek bennünket. Hányszor végigrágott rajtunk azóta a történelem oslora, de nem akadt még el­lenség. amelyik lerombolhatta volna. És ezutáp sein akad, niert ezt az erődrendszert az Isten épilelle, ellenség pedig mindig csak' ember le­heti , , . Tiszti*90 q 99 *» - - - V meg olykor ezertezetf • bíft«» i falhalmozódott aok káros ..laktól fi akkor la. ha nlnct tzakrak.Je.a. if Jó tiíítitó hashajtó a M áprilisi hisgejütás H-cn ül össze (J Ü<! Ima gyarói szag műnkül ár sálul) Tukals Sáudor dr. főispán szombaton délelőtt ú?y ren­delkezett. hogy az április kisgyűlés Zf-én 16 órakor üljön össze. Ezen a héten uz előadók előkészíthetik kisgyíílósi durabjuikat s a hét­fői, valamint a csütörtöki rcferúlúülés ulúu elkészülhet a kisgyűlés tárgysorozata. Az április közgy ülést ebben a hónapban már nem lehet megtartani. A főispánnak az az ál­láspontja, bogy a költségvetési zárszámadást az április közgyűlésnek föllétlenül bo kell intí­talui. Miután a zárszámadást az idén a szám­vevőség még nem készítette el, őzért előrelát­hatólag csak május közepén kerülhet sor az áprilisi közgyűlés összehívására. II tel korlátozlak a motalkófogyasztást Bydapest, április rJ0. A hivatalos lap vasár­napi száma közli a kereskedelem és közlekedés­iig) j miniszternek a motirlkófogyasztás korlátozik tárói szóló uj rendeletét. A rendelet lény egében nes érinti az eddig fönnálló rendszert, csupán a különböző kategóriájú gépjáróniüvrlc részére ki­szolgáltatható niotalkómeiinytséget csökkenti. Az uj rendeletben a gépjármüvek hengerűrtartalma és önsúlya szerint a megállapított alapmennyisé­gek a következők: f-zepiéjygépjármüveknél 30, 15, (III liter, motorkerékpároknál p. Jő, 'J0 liter, teher­gépjiirómjtvek'nél 80. 130, IMI, 210 liter, taviknál és (tórautóknál 120, 180, 2JU liter. A további csök­kentésre szükség volt, mert a hazai ásványolajler­melcs kiegészítését képező külföldi ásványolaj­termékek behozatala nehézségekbe ütközik, így a hazai származású készletekkel az fddigieknél fi> LuzPttabb nicrlc^bep kelj takarékoskodni, f oiíjfih ci vizsgálat a SzfotíHiínovtcs üüUüeii Belgrád, április 20. MegbizHató fotrásból származó értesülés szerint Sztojadiwvics xolt miniszterelnököt a szerbiai Rudnikba internál­ták. A terhelő anyag átvizsgálása folyamatban van és csak annak befejezéso után dől el, hogy indul e SzlojadinoviVs ellen bűnvádi vizsgálat és ha igen, milyen alapon. Máris megállapítot­ták, hogy Sztojadinovics fölforgató tevékeny­séget fejlett ki és különösen a szerb-horvát megegyezés, valamint Czvelkoviqs miniszterei­nők és Ma'ósck miniszlefelnöhhelyettes ellett fejteit ki akciót. Ezért is tartóztatták le az ál­lamvédelmi törvény alapján. ivangélikus Leányinternátus Budapestan bármely fővárosi közép- vagy főiskolába járó protestáns urilcányok teljes ellátását, felügye­lését, idegen nyelveken való továbboktatását vállalja. Prospektust küld az Intézet tulajdo­nosa: Biinker Jozefin, Bpcst, VII, Rákóczi ut 10 V/óricz Zsigmond, Szabó Lörincz, Darvas József a „Kelet Népe" szombati estién (A Dclmagvarország munkatársától) Szomba­ton este tartották meg a Tisza nagytermében nagy közönség előtt, lelkes siker jegyében a .Kelet Ncpc* irodalmi estjet, amelyre Szegedre érkezett a magyar irodalom bárom kitűnősége: Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Darvas József, va­lamint Móricz Lili színművésznő. Az esten a magyar nép felé irányuló tiszta magyar szelle­mű irodalom közvetlen kapcsolatba került a kö­zönséggel, amely meleg szeretettel, őspinte lel­kesedéssel köszöntötte mind az est szereplőit, mind a mozgalom szellemét. A Bethlen Gábor Kör nevében Ködöböcz József nyitotta meg a műsort dokumentációi jelentő bevezető előadásá­val. Móricz Lili teljes megértéssel és átéléssel, közvetlen átadással és nagy hatással Ady-, Ju­hász-, Babits-. Illyés-, Szabó Löt inc-verseket mon­dott el. A nagyszámú közönség meleg tapsokkal kö­szöntötte a fiatal színésznő előadását. Nagy Bü­kért aratott Darvas József, a kiváló fiatal iró egyik közvetlen, őszinte és izes novellájával, majd Móricz Zsigmond lépett a pódiumra és »Maj napok* cinien tartott lebilincselő érdeklő­déssel hallgatott szabadelőadást néhány sorsdön­tőén fontos mai kérdésről. .Ezer év óta nem fe­nyegetett olyan sulyos bonyodalom, mint mosta­nában — mondotta —, amikor mégis együtt tu­duuk lenni egy irodalmi est keretében, ahol a ma­gyar nép kérdéseit szeretnénk megismerni.* El­mondotta, hogy ebben az évben a 25-ik helyen jár, csak azért, hogy tanuljon, tapasztaljon és hirdes­sen. Négymillió paraszt problémáját cmlilette, —• a nép tanulni akar, ez a kor izzó problémája, Megemlítette Zilaby ski'tüiiőek iskolája.- gondolatát és párhuzamba állította vele a vásárhelyi tanyai internátus parasztgycrkcit. Végül meggyőző erő­vel beszélt a népfőiskolák jelentőségéről. Meg kctl találni a módját — fejezte bc nagy figyelem­mel kisírt szavait, — hogyan leltet kiküszöbölni azt, ami útjába áll annak, hogy a magyar el­mek egymásra talstjangk. Sokáig tartó lelkes taps fogadta Móricz Zsig­mond fejtegetéseit, majd Lengyel Piroska bá­jos közvetlenséggel, tisztán cspngő hanggal, nagy sikerrel Bartók és Kern Aurél földolgozásában magy ar dalokat énekelt, zugó tapsuktól kisérve. Zongorán Nagy Edit kisért teljes megértéssel. Vngv figvelem kisérte a kiváló költő, Szabó Lő­rinc előadását, aki most sajtó alatt levő Vülen­könyvéböl mulatott be nagvszerü részleteket. Elő­ször összefoglalva ismerteitr Villon életéről szó­ló pompás tanulmányát, majd néhány részletet olvasott föl a leljes »Nagytestamentum* bravúro­san szép, megragadó és technikában, formában ís szellemben egyaránt hiteles fordításából. Sokáig tartó taps fogadta a • premier • számba nieriö be­mutatást. Végül Móricz Zsigpiond egyik lecszebb harminc év után is frissen elevpn novelláiát ol­vasta föl nagy hatással. Az esten még a Bethlen Gábor Kör vegveskara működőit közre néhány festői Bárdos-földolgozással. A kart Nagy S#n-. dor vézényelte igen s?én munkával.

Next

/
Thumbnails
Contents