Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-21 / 90. szám

DÉLMAGYARO RSZA6 Vasárnap, 1940. IV. 21. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. ftfoliiam 90. szám Kecskeméti színekben * 9. Yolt egy kereskedelmi miniszter, aki szükségesnek tartotta egyik beszédében kijelenteni, hogy kereskedelmi miniszter létére nem ellensége a kereskedelemnek. A távolodó esztendők homályából önkénytelenül ez a szónoklat merül föl előttünk, amikor a legújabb gyümölcscsomagoló-ügy hullámai kezdenek kialakulni. Szinte várjuk már a kecskeméti kamara megnyugtató és minden bizonnyal ősziute nyilatkozatát, hogy nem ellensége a szegedi és a szegedianyai mezőgazdasági érdekeknek . . . A legújabb gyümölcscsomagoló építése korul játék kezdődött, amely semmiképpen sem áll harmóniában a szegedi gyümölcstermelés döntő szempontjaival és világos érdekeivel. A játék voltaképpen még akkor kezdődött, amikor tavaly ismeretlen okokból Szaty mázon létesítettek" egy csomagol ót, aniélvről már kezdetben kiderült, liogv a szándék nemes, de a kivitel elhibázott. Történt ugyanis, bogy a szatymazi épületben még öl mázsa gyümölcsöt sem csomagollak, ott áll üresen és használatlanul. Amikor azután ez az elhibázott lépés kiderült, egyszerre nem lett gazdája az üres szatymazi csomagolónak, senki sem vállalja, hogy éppen odakerült, ahol a helyi adottságok és az évtizedet alatt kialakult szokások miatt mindössze néhány mázsa gyümölcsöt kellett exportra csomagolni. Most azután a 10.000 pengő költséggel épített csomagolót odaajándékozzák a városnak, természetesen a csomagol ót terhelő igen terhes szerződés kikötéseivel együtt, önkénytelenül fölmerül itt a kérdés: kinek a szakvéleménye helyezte ide ezt az intézményt és ki tartozik azért felelősséggel, hogy eredmény nélkül létesítették azon a helyen az építményt. Mindez pedig egyszerűen azért van, mért Szeged legsajátosabb ügyeit nem Szegeden, hanem más érdekszférában, egészen más atmoszférában, Kecskeméten intézik, már ami a mezőgazdaság és így a gyümölcstermelés részletkérdéseit érinti. A Duna—Ti6zaközi Mezőgazdasági Kamara, amely ilyen kérdésekben dönteni hivatott, Kecskeméten székel, a magyar gyümölcstermelés Mekkájában, de amely évek óta szívesen hajózik szegedi tengerészek segílségéoel is . . . Kecskemétet elsősorban Kecskemét érdekli és aligha ismerheti közelről és részletesen — mondjuk — a most érintett Alsótanya ügyeit. A szegedi tanyavilágnak ez a része nem a fővonal és így elsősorban nem is Kecskemét felé gravitál, hanem természetes vonalába, Kelébiára és 'Jánoshalmára, márpedig Kecskemét felé elsősorban a fővonal, a műút gyukorol vonzást, ahonnan — ha szükség ni utálkozik — egyszerű autórakománnyal, könnyűszerrel és pár óra alatt összeszedhetik a gyümölcsöt cs vihetik expressztempóban a kecskeméti piacra. ;lgy történhetik aztán, liogy a szegedi gyümölcs egyrésze is, mint kecskeméti márka kerül forgalomba, de hogy aztán mi türtéínik a fővonaltól, a műúttól távolabbeső szegedi földek termésével, arra senki sem ad feleletet. És most megint ezt próbálják megismételni a legú jabb gyümölcscsomagoló építésével. A kecskeméti kamara megint •döntött s szegedi kérdésben és elhatározása Hatalmas légiharc folyik Anglia délkeleti partjain Nagy összecsapás készül Norvégiában — A németek biz* fosán tartiák a megszállt pontokat — Francia csapatok érkeztek Norvégiába A Norvégiából érkező különböző jelentések arról számolnak be, liogy az állandó harcok szombaton is folytatódtak Narvik cs 'i'ryndhjem környékén a szövetségesek és a német hadak csapatai között, illetve a norvég cs a német csapatok között. .A tengerekről nyugalmat jelentenek. A nyugalom viszonylagos kúlszine mögött azonban — a Stcfani-iroda jelentése szerint — az ellenfelek lázasan folytatják előkészületeiket a hatalmas mérkőzésre. Az olasz, félhivatalos hírszolgálati iroda iwícuicli jelentésében, bogy a nemetek elfoglalták Hamar városát. Stockholmból a Trondhjéib körüli harcokról érkezeti jelentések szerint a német és angol csapatok heves harcban állanak a várostól északra. A Trondlijerulől északnyugatra fekvő Hegra erődül szombaton még tartotta norvég lengerészből álló helyőrsége. Egy Trondhjem melletti repülóliáíist az angol repülők használhatatlanná teltek. A Narvik birtokáért folyó harc is állandóan tart. Narvik és Trondhjem között a norvég hadsereg gyorsan szervezkedik. Trondhjem kőiül is nagy katonai akció várható. Egy stockholmi Reuter-jelentés arról számol be, Hogy a Trondhjem és a Namsos közti vasútvonalon Grong helyiségnél elsöizben össze találkoztak angol és német csapatok. A német csapatokat repülőgépen szállították Grongba. Egy másik stockholmi jelentés szerint a norvég védelem erősödése és egységessége annál szenibeötlőbb, minél északabbra vonni a szemlélő, párisi' hivatalos jelentés a francia csapatok norvégiai partraszállásáról számol be; a francia egységek már részt is vetlek a hadniüvelctekbrrt. A P a r i s M i d i tudósítója szerint Narvikhart jelenleg még mintegy 800 német katona harcid, viszont a vasutvonalat körülbelül 2000 főnyi német crö tartja megszállva. Narvik városában az élelcmulánpótlás nagy nehézségekbe ütközik és a lakosság hiányt szenved. A diplomáciai fronton mind nagyobb érdclílödés kiséri azokat a tárgyalásokat, amelyek Szov jetoroszország és Anglia gazdasági közeledését célozzák. A föltételek között szerepel, hogv az Anglia állal Oroszországnak szállított készáru és nyersanyag sem közvetlen, sem közvetett uton ne jusson Németországba, Nemet felenfés szerint csak Hársfádnál vonnak küzdőképes Prli csapatok Berlin, ájjrilis 20. A német távirati iroda Harctéri jelentése a következőket mondja: 'A narviki vizeken és Harslad mellett szombaton is brit tengeri erőket láttak. A német légi erők állandóan folytatott földerítő repülései során megállapították, hogy csak Harslad környékén szállottak partra küzdelemre képes brit erők. TrondLjem, Bergen, Slavangeí és CHris-r tiansand körzeteiben a német állásokat kiépítették. Csak a bergeni körzetben 30 darab 5—24 cm. öblű löveget lőszerestől, 10 légelhárító löveget lőszerestől, 200 könnyű és néhéz geppüskát, 7 vizirepülőgépet és nagymennyiségű további hadianyagot zsákmányoltunk. 'A német 6sapaszerint Felsőközpouton és Alsóközponton építenek egy-egy csomagolóí. Ez a terv azt igazolja, hogy a szegedi gyümölcs fölött Kecskemét diszponál. Bar föltételezzük, sőt biztosan tudjuk, bogy a kecskeméti kamara nem ellensége a szegedi mezőgazdasági érdekeknek, ténylegesen mégis csak az a belyzet, bogy Szeged akarata csak második helyre kerül és ki van szolgáltatva Kecskemét akaratának. Nem is tudjuk megérteni, bogyan lehetséges az, hogy ez az ősi és „hírős város" ajánljon Szeged részére megoldásokat, amikor majd 100 kilométer választ el bennünket cs így Szeged jobban ismerheti a maga vágyait és érdekeit, mint a más Icoegőben viruló hírős testvérváros. Nein is beszélve arról, hogy Szegednek magának is megvannak a maga mezőgazdasági szervei és szervezetei, például a hosszú évtizedek óta működő Szegedi Gazdasági Egy esület, de a mezőgazdasági szervek nem hallathatják eredményesen szavukat a mai helyzetben, amikor szegedi érdekek elbírálásáról van szó. Ez a belyzet magyarázza, miképpen kerülhet g szegedi föld édes gyümölcse kecskeméti sziliekben a világpiacra. Hogy ez milyen hátrányi jelent a városra és az egyre erősödő, tettekkel tényező gyümölcstermelésére, "azt csak egy példa is világosan irazolia. Kecskemét a maza hagyományait és gyümölcssikereít fölhasználva, hosszú évek óta a legolcsóbb tarifával szállíthatja gyümölcsét Budapestre, ellenben Szeged kénytelen verejtékezve versenyezni a, szabályos, Kecskeméttel szemben súlyos tarifa-terhcioel. Ezt a kedvezményt Szeged is meghaphatná, lia minden szegedi gyümölcs szegedi címer alatt indulna el a világpiacokra és ha nem kellene a már ismertelett okokból belehajtania; a fejét a büszke kecskeméti színekbe. Méginkább elszomorító körülmény, bogy a tanyavilágot csak föliiletesen ismerő ..szakéri ők" szembehelyezkednek az érdekelt gazdák kívánságaival, vagyis a közérdekkel és Alsótanyának egyetlen építendő, gyümölcscsomagolóját parciális érdekek szolgálaiának óhajtják föláldozni ahelyett, liogy a kecskeméti javaslat káros hatását terjesztenék a döntésre hivatottak elé. Az Alsoközponton 'építendő •—> minden világos és helyesen értelmezett szegcdi érdek ezt kívánja — új gyümölcscsomagoló ügye arra int, hogy mégegvszer meg ne ismétlődjön a szatymazi példa, ide arra is, hogv ideje volna már, ha Szeged megszerezné végre az önállóságot és önkormányzatot a gyümölcs terén is és ha végre nem tartozna senki és semmiféle híres közület életterébe, önállóan akarunk élni és dolgozni, a magnak érdekei és a maeunk akarata szerint