Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-19 / 88. szám

Hittel && elkésett túmsz&M m vcót a tavú&z késői ^Mszö**UséUciz <x fndeóMttquA., o. foiattikus, a is a vzxxdynt&pát,.. DSC5I AGY AROR52 AU [PÉNTEK. 1940. ÁPRILIS 19. 5 (.1 Dclmagyurország munkatársától) Nagy szenzációra ébredtem valamelyik reggel. Ezzel a hirrel rontott be valaki a szobába: — Itt a tavaszi Rügyeznek az orgonabokrok! Lázas izgalom vibrált a levegőben szavai nyomán. Ycgre, csukugyan itt a tavasz, a várvavárt, olyan sokszor sóvárgott, csapodár tavasz. Nos, nézzük meg ezt a friss, nagyszerű szenzációt: az orgonabokrok rügyezését és csináljunk interjút Tavasz őfelségével, a megkésett fejedelemmel.. Csakugyan rügyeznek a fák ! 'Azóta már többször találkoztam a zsenge rügyruhába bujt ifjú tavasszal . . . Minden nap megújuló csoda, hogy végre csakugyan rügyeznek a fák, hogy vége a szűnni sehogyan sem akart, kegyetlenül hosszú téli uralmának és ba megkésve is, de elérkezett hozzáuk a napfényes tavasz . . » Addig is, amig Tavasz őfelsége kíséretével: virágillattal, napfényragyogással és madárdalla! véglegesen letelepedik, kérdést intéztünk néhány illetékes tényezőhöz, mit szólnak a tavasz késéséhez, mennyi kárt okoz a természetben és a szivek világában ez a megkésett tavaszT cA meteorológus mindenekelőtt megmagyarázta, hogy milyen légköri s egyéb hálásokon múlik a tavasz szokatlan késése. — Ilyenkor még nincsenek kiforrva az állandó idualakulási formák, amelyeket főként az Atlaetioocáu északi részéről jövő langyos levegő nyomán cs az Azori-szigetek felöl áramló magasnyomású levegőtömegek szabnak, nieg. Ezzel ma. gyarázhaló, hogy részben a helyi szélviszonyok alakulása, részben a levegő felső rétegében lejátszódó kitavaszodási folyamat megnehezedett. Ez n jelenség okozza a rendkívül hirtelen változó 'döt. Meg egy magyarázatuk van a mostani furcsa időviszonyoknak, mégpedig az idei napfoltmaximumok, amelyek néhány nappal ezelőtt csaknem az egész Tőid kerekségén bizonyos és szokatlan elváltozásokat, légköri zavarokat okoztak. Miben áll e jelenség tudományos magyarázata? Abban, hogy a napon keletkezeti óriási kitörések folytán a napról anyagi részecskék jutottak a föld levegőjének felső rétegébe. Ezek okozzák a kütső mágneses jelenségeket és légköri elváltozásokat, amelyek valószínűleg a légköri villamosság utján hatnak az idő jelenségek kialakulására. Kétségtelen, hogy az eddigi kutatások szerint napfolt-maximumok Idején a hőmérséklet mindig az átlagon alul marad, cA botanikus tudós íppen ezzel a kérdéssel foglalkozott, amikor fölkerestük. Komoly, tudományos készülékkel fölszerelve vizsgálgatta a tavasz késésének egyik kis áldozatát, laikus szemmel tekintve: valami apró nuvcnycsirát. Kérdésünkre csodálkozva kiáltott föl: — Ugyan kit érdekel a mai világban, ebben a •halálos tavasz«-lian, hogy miért nem nyit például ez a parányi snmvirág, amelynek már két hete nyitnia, kellett volna? Jelenleg sokkal életbevágóbb problémák foglalkoztatják az embereket. Ugyan, ki törődik azzal, hogy milyen károkat okozott a korai növények életében a megkésett tavasz ? Próbáltuk meggyőzni a kitűnő tudóst, a növényvilág nagv ismerőjét, hogy vannak még a mai világban is olyan derülátó és derüsová.-jfó ielkek, akiket a tavasz, az uj életrebomlás, a. rügyfakadás érdekel s akik nem hisznek oz örókkétarló, halálos tél erejében. Eredmény az volt, bogy most már kedves közvetlenséggel ós nagy szeretettel beszélt a növényvilág fejlődési zavarairól. — A természetben nincs ud* ariaSoág — mondta — Nem tehet az, hogy azért, mert a tavasz kűílk, m<»st mar a tava szódás sorrendje fölbonn-ljnn, vagy éppen kitolódjék. A korai növények természetesen szenvednek; sokat szenvedtek főként a napfény éltető melegének hiánya miatt. A Későbbiek most már kidugják majd a fejecskéjüket, nagyot nyújtózkodnak a friss, tavaszi levegőn és sajnálkoznak majd korai testvérkéiken, mert azok. sínylették meg a tavasz késését. Aztán megy majd minden a maga rendjén, a természet örók törvényei szerint Legföljebb, ha hirtelen jön el a nyá-Tias idő, egyszerre nyit majd az orgona és á májusi rózsa ... eí — A termeszei mindenért kárpótol —, fejezte bo nyilatkozatát a növénytantudós. — % tavaszi áradások miatt a buza belefulladt a vizbe s ha az ár elhúzódik, az átázott földnek előbb meg kell szikkadnia, hogy szántani és vetni lehessen. Viszont a takarmánynövények annál dúsabb fejlődést ígérnek. Olyan dúsan nő majd az elöntött területeken a fü, lucerna és egyéb takarmány, amint elhúzódik a viz, hogy példátlanul bőséges takarmánytermésre lesz kilátás. Magyarország elsősorban állattenyésztő ország, tehát bennünket a takarmány bősége sok mindenért kárpótol. cA mezőgazdasági kutató-állomás tájékoztatója szerint a késői kitavaszodás erősen hátráltalju a mezőgazdasági munkák megindulását. Ami a kemény telet illeti, már most kétségtelenül megállapítható, hogy a két őszi főkalászosban; a búzában és a rozsban számottevő kárt nem okozott. Annál nagyobb kárt okozlak a száguldó vadvizek és a talajvizek, amelyek a vetések jórészét kipusztították. Búzában és rozsban már nagy termésre nem számithatunk, még akkor sem, ha sok viszontagságon átvészelt vetéseink rekordterméssel ia fi. zctnek, mert a vizokozta károkat a megmaradt j vetések pótolni már nem képesek. A víz által kipusztított őszi vetések helyére tavaszi kalászos már nem vethető. Ezek a területek már csak kukoricával, burgonyával, csalamádéval, kölessel, szudáni fűvel, moharral, cirokkal, paprikával, esetleg takarmányrépával és káposztával hasznosíthatók. Ttogy a takarmánynövényekből milyen termés várható, az elsősorban a további időtől, a jó talajelökészitéstől cs a kifogástalan növényápolástól függ. liiztutó azonban, hogy ha a szokott nyári szárazság be is következik, a növények most már könnyebben fogják elviselni, mert a fölgyülemlett talajvíz a növény szükségletét szárazság esetén fedezni fogja. ... és a szerelmesek • Más esztendőkben, amikor könyörületesebb volt hozzánk a tavasz, ilyenkor, április közepén a Stefánia-parkban, az egyetemi kertekben, vagy odaát, Újszegeden, uhui ezer virágbimbó és kacagó rügy harsogta a tavaszt, szerelmespárok andaloglak. Egymást nézték, dc szivükben erezték a tavaszt . . . Most vélctJcnü! találkoztam egy szerclmcspűiial. 11a nem tudtam volna, hogy menyasszony és vőlegény áll előliem, arcukról soha sem olvastam voLna le, hogy ők a tavasz késésének leghivatottabb bírálói: szerelmesek. — Mikor lesz az esküvő? — kérdeztem tőlük. A leány csak fölvonta vállát s nem felelt, helyette a fiu mondta: — Ugyan kinek van kedve házasodni % mostani időkben? Északon cs Nyugaton százszámra omlanak össze a családi otthonok, gyermekek lesznek apátlanok cs anyák siratják a fiúikat . . . tlút lehet, szabad ilyen időkben szerelemre, házasságra gondolni? S még ráadásul késik a tavasz . . . Vitába akartam szállni az elkeseredett ifjú emberekkel, meg akartam győzni őket arról, hogy minden tél uláu eljön egyszer a napfényes, kautigó, virágillatos tavasz . . . Még mielőtt szólni tudtam volna, segítségemre sietett a véletlen, egy pirosarcu, ragyogószemü, pöttömnyi kisleány személyében. Szembejött velünk és ránk nevetett. A szemében olt kacagott a napfény, a tavasz, az élet ... A szerelmesek egymásra néztek, arcuk lassan földerült cs a fiu halkan motyogta: — Talán . . . mégis . .. Pünkösdkor megtartjuk az esküvőt . . . Most már erezlek, hogy valóban itt a gyümölcsöt igérö, napfényes lavasz , -. . Csányi Piroska Segítsük árvizsujtotta (esi véreinkél minden adományt rendeltetési helyére juttat és. a ÜÉLMAGYAKÜKtíZAGBAN nyugtáz a kiadóhivatal (Aradi-uica 8 szám) ístentiszie eí a zsinagógában péntek este félhét órakor. írásmagyarázat szombat délelőtt 10 órakor. P. Ábrahám Ambrus; Vér, faj és nemzet • (A Dclmngyarország munkatársától) Az Egyetem Barátuiuak Egyesülete rendezéseben csütörtökön délutúo P. Ábrahám Ambrus dr., « kiváló biológusprofesszor „Vér, faj és nemzet" címmel érdekes és időszerű tárgykörű előadást tartott. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a vér és faj kapcsolatáról az utóbbi időben auuyi hamis föltevés szivárgóit a köztudatba, hogy időszerűnek tartotta a tudomány szempoutjai szerint ezt a kérdést megvilágítaui. Ezután arról beszélt, hogy a fajták, rasszok különbözősége csakugyan fönnáll, azonban a többnyire külső megkülönböztető sajátságokra támaszkodik, a vérnek clihez a megkülönböztetőségéhez nincsen semmi köze. Hogy vannak fajtabólyegok, az kétségtelen, de hogy ezek honnan erednek, azt megmagyarázni nem lehet, már csak azért sem, mert az örökléstan határozottan vallja azi az álláspontot, hogy a szerzett tulajdonságok uem öröklődnek.'A nagy 'vérkeveredés miatt ma már tiszta fajtákra nem lehet találni, azonbau a jó szakember szeme a legtöbb esetben fölfedezi a fajtabélyegeket. Ábrahám Ambrus dr. professzor rátért ezután a vér összetételének, tulajdonságainak, a vérfajtáknak és vériudexekuek tudományosnépszerűsítő tárgyalására és érdekes példákkal, történetekkel színezte előadását a vérátömlesztés kísérleteivel kapcsolatosun. Haugsúlyozta, hogy a vér a maga bonyolult szerkezetével, csodálatosan komplikált megnyilvánulásaival esetleg jó segédeszköz lehet fajkutatásnak ma erősen fölkapott területcin, de semmiféle különösebb erővel nem bir. • -i — 'Az, ami valamely fajtának a képét cs szerkezetét megadja, maga az egész ember — mondotta az eőadó —, akiuck" uiiudcn alaktani és élettani adottsága benno van a sejtben, amiből lesz. Ilyen testileg és szellemileg már születésük előtt determinált, de a körülmények hatása alatt kétségtelenül alakuló egyedekből tevődik össze a nemzet. Előadásának" markáns befejező részében PÁbrahám Ambrus dr. utalt arra, hogy a nemzet szó a mai értelmében tágabb fogalom megjelölésére szolgál, mint valaha s főleg a mi ha-' zánkban, amely a honfoglalás clött a népek országútja volt, a honfoglalás utáu pedig Európa és Ázsia csataterévé változott. Azonban mint a „natio" szó egyenes leszármazottja sokkal többet jelent, mint a „populus" utódja, a ..people", vagy maga a .,Volk". Jelenti azt — & ebben századokon keresztül, ha idegen kezek nem nyúltak a tálba, nem is volt hiba —, hogy mindazok, akiket id'eveztett az útjuk s akiket kenyerük, foglalkozásuk" s az idők folyamán szívű!: is idekapesölt, érezzenek sorsközösséget, érezzenek felelősséget jóban, rosszban, örömben, hajban, bókében. háborúban azzal a nemzettel* amely megosztotta velük a vérét, a földjét ás kenyerét . . , 'Á nagyhatású, tudományos előadást a termet megtöltő, hálás közönség őszintén megtapsolta, az elnöki tisztot betöltő Szent petery Z-rémond dr. professagr pedig megköszönte.