Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-18 / 87. szám

Csütörtök, 1940. IV 10. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. cifoluani 0i. szám 0 föld nem hazudik! Roska, Márton dr. debreceni rógészprofeszSzor a napokban rendkívül érdekes előadást tartott az erdélyi dákoromán legendáról. Ennek a kérdésnek Középeurópábun leghivatottabb ismerője Roska professzor, aki báromhónapi hadbírósági börtön után, alig másféléve jött át Kolozsvárról Debrecenbe. A professzor stthou, Erdélyben is szembeszállt a román propaganda tudatos ferdítéseivel s régészeti kutatásaira hivatkozva, számtalanszor bebizonyította a dákoromán legeuda tarthatatlanságát. A föld nem hazudik — hirdette miudeukor a ÍUdoá -professzor és számtalau tudományos sikkben bebizonyította, hggy a kolozsvári román egyetem, tudományos presztízse föláldozásával véd egy fikciót, amely a valóságban nem létezik. A tudomány igazi művelői — köztük Koska professzor is — már, a századfordulón, a leghevesebb román irtodénta mozgalmak ideje u hirdették, hogy a dákoromán kérdést eldönthetjük nyelvészetileg, anthropológiai vizsgalattal s a kétkedőket meggyőzhetjük a régészet csalhatatlan bizonyítékaival. Csupán egy alapelvben kell megegyezni: o föld nem hazu,d'k, a belőle kiásott emlékek igazat beszélnek! Történeti tény, hogy dákok laklak Erdélyben s névleges hatalmat gyakoroltak a történeti Erdély egyjrésze fölött. Emlékeiket inkább e.sak az országrész délibbfekvesü Vidékeiről ismerj ÜL A romáu történészek cs régészek a dákoknak tulajdonítanak sok közép- és északerdélyi vármaradványt, do ezekről miudig kiderül, hogy vagy római, vagy középkori eredetűek. A legújabb kutatások a liunyadinegyei „dák" várak közül föltárták a kosztcsdit. Ennek építési módja kelta (gall) s a kikerült emiekek egy csoportja a Krisztus előtti VI. és .V. századból származik s egy másik csoport Kr. c. I. század közepéről való kelta holmi. Tehát kifejezetten dák emléket itt sem vetett föl az ásó, pedig ha egyebet nem, legalább egy dák görbe vaskardot szeretett volna kibányászni a föld méhéből a rámán régészet. Tudjuk azt is, hogy a rómaiak fokozatosan hódították meg Erdély t. A föliratos emlékek, a birodalom minden részéből ideözöulött szerencselovagok gazdag listáját tárják a szemlélő ele. Ezek a maguk isteneit is magukkal hozták. Arról azonban hallgat a román régészet, hogy ezek a föliratok megszűntek, amikos a római uralom Erdély földjén végetért s amikor a rómaiak végleg kivonultak Erdélyből (271. Kr. u.), még a tartomány Dacia nevét is magukkal vitték a Duua jobb partjáraEzutáu kezdődik meg a nagy népvándorlás. .Tönuek a gótok (275), utánuk közvetlenül a hunok s 568-ban az avarok, akiknek soraiban magyar törzsek is harcoltak. Az avarok eltűnése után az alduuai bolgárok keresik föl rü(vid időre Erdély földjét, majd 896-tól megjelennek a magyarok. A magyarok előtt ittlakó népek mind itlhugyták ittélésük nyomát. További dák, vagy római nyomokat a legvakmerőbb román propaganda sem „tárt föl" Erdély beu. Gclu várára hivatkoznak, mint legkirívóbb dák szligmára. Nyugat előtt is bizonyítást nyert, hogy Gclu! bolgár. Alduuai macedon. szláv. Mén Marót várára hivatkoznak. Kos, Mén-Marót is bolgár, volt. Koska professzor, a yárorjai (Beszterteepaszód-vármegye) régi román temető föltárásakor 309-nál több sírt vizsgált meg tüzetesen. Í.4 legrégibb emlék, amelyet talált, egy II Románia aggodalma a Szovjettel szemben ismét megnövekedett Heves harcok Norvégiában — Göbbels beszéde az északi háborúról — Svéd hajók fogják szállítani Németországba a vasércet Az cszak! háború uj fejezethez érkezett. Rómából azt jelenti a M e s sa g g e r o és a Popolo di Roma egybehangzó táviratai szerint Norvégiában megtörtént az első összeütközés az angol és a német csapatok között. A jelentések szerint az angolok visszavonultuk a Lofoten-f jordból, miután a német csapatokkal folytatott heves harcban több foglyot \ r-ztellck. A tengeren és a levegőben is voltak harcok; egy angol cirkálót elsüllyesztettek, egy angol repülőeirkalót lelőttek. Marsiad közelében szintén összeütköztek az angol cs német csapatok. Az angolok itt is visszavonultak. Berlinből jelenti n német távirati iroda, bogy Narvik védelemnél a brit túlerő", el folytatott hősies harcban elesett B o n t c sorhajókapitány, a nemet rombolóhajók parancsnoka. A megsérült és harcképtelenné lett német rombolóba jók legénységének kétharmadrészét beosztották a narviki körzet védelmére rendelt csapattestekhez. Különböző események ismét az érdeklődés középpontjába állították Törökországot. Istaubulból az a jelentés érkezett, hogy a török hajóhad egyrésze a Yaguz hajó vezetésével kifutott a Márvány-tengerre. A bukaresti Universul azt irja. hogv Törökországban valamennyi német kulturális és sportegyesületet azonnali hatállyal föloszlatták, csupán egyeljen német iskola maradi meg, azt is csak a tanév végéig engedélyeztek. Hcgmfeifeft vonatat cpííciich a ur mr.(cfc Trondlücin viűchcii Amszterdam, április 17. A Slefani-iroda különtudósítójának értesülése szeriut a németek Trondlijetn vidékén megerősített vonalat építenek. A vonal elzárja a behatolást Dél- és Középnorvégiába. Ugyanakkor Norvégia belsejének német megszállása gyorsan foly ik. A Norvégia belsejébe vezető nagy vasútvonalak és országúlak egymásután néruot kézre jutnak. A néniét légierők mindenütt támadásba mennek ál. A Norvégiában lévő német csapatok Ijslszüma immár 60.000 ember. A Skagcrralcon át az angol aknák ellenére az átszállítás tovább fulyiL Narvik kikötőiében angolok, a városban nemetek Stockholm, április 17. A IJoutcr-iroda jelenti: A Slochholnts Tidningen jelentése szerint a németek a narviki partraszállás következtében a határ, felé vonulnak vissza. Egy norvég Csapat szembekerült a németekkel. Heves Jbare után a németek elfoglalták Bjornfellsl. 200 norvég átlcpt© a svcd liulúrt. Á Dagens Nyheter jelentése szerint a nemetek kezükben tartják a Narvikból a svéd határra vezető vaséit vonulat. 'A lap szerint Narvik kikötőjében csak angol hadihajók vannak, dc a város egyrészet a németek még mindig larljálcm Ulaszló-íéle ezüst dénár lölC-ból, különben roppant szegényes, inkább csak néprajzi értékű holmikat lelt a sírok némelyikében, Dc ezek kora isi XVII. és XVIII. századból való. Később a máramarosmegyei Konyha községben kereste Koska professzor a Mikolafia Bogdán román vajda egykori rezidenciája nyomát. Nem találta meg, pedig Mihályi János máramarosszigeti román történetíró ugyancsak bizonygatja, 1834-ben megjelent könyvében B a szájhagyomány a „helyet is ismeri". Tehát még az sem nyert tudományos megállapítást, hogy Róbert Károly 1335-ben tényleg telepített románokat Máramarosba, Koska Márton professzor tudományos te kiotói y ének súlyával állítja, több évtizedes erdélyi régészeti munkásságával bizonyítja, hogy a dákóruinán elmélet fulólioruokra s Erdély kincseinek birtoklására épített fikció, amelynek szemernyi alapja sincs. A történeti események szédületes daus inaíiabre-je kavarog köröttünk. A történeti korok minden emberének, de különösen a betűszón, toknak résen kell lennie, mert a most vázolt történeti fikció káros és megalázó kihatásait huszonegy év óta érezzük. Arra kell törekednünk, hogy a dákoromán kérdésben egységes európai közvéleményt teremisünk.. A szegedi Fereuez József-tudományegyetem hívja ide azokat a professzorokat, akik még nem ismerik az objektív kutatások ercdméuyét a dákoromán kéx-desben. Fül kell őket világosítani a tudomány tiszta eszközeivel, hogy hamis álláspontot képviselnek, hogy a semmitől vissza_ nem rettenő román propaganda áldozatai s cz tudományos Reputációjuknak ártalmára van. A szegedi egyetem ezidei rektora tevékeny vezető, reméljük, módját ejtheti e nagyfontosságú kérdés .jnegoldásúnak. Meg kell érteni: a kolozsvári román egyetem vem riad vissza attól sem, hogy a, maguk erdélyi, bánáti cs keletalföldi- uraságát a valóság mezébe öltöztetett hamis érvekkel alátámasszák s tudjuk, hogy további aspirációjuk a Tisza vonala. Emincscu nagy román költő versét tűzték jelmondatul: „Nistrii pária la Tisa" — a Dnyeszter!öl a Tiszáig . • , A . mi történelmi jogunk ezer évnél régebbi és folytonos. Ennek erkölcsi erejében bízva kell mindnyájunknak azon dolgozni, lmgy az elkövetkezendő békekonferencián minden résztvevő ismerje a meztelen igazságot. Szeretnénk, lm a szegedi egyetem aktívan belekapcsolódni I «• tudományos fölvilágosilási munkába. Ez tulajdonkeppen tradíciójában rejlő kötele-.régi ' »