Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-12 / 58. szám

MGVflRORSZAG Kedd, 1940. 111. 12. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP Xlfl. óvfoluam 016 szám Uz orvos dilemmája Nem arról a dilemmáról van szó, ameJvet megrendítő kacagás közben bontott ki századunk rosszcsont ferkéje, miközben megírta az örök művészet hitvallását'cs nincs szó a legtávolabbi vonatkozásban sem arról az orvos-ügyről, amelynek lehangoló jogi mellékutcájáról a közelmúlt napokban hangzott el a második bírói szó — klasszikus magyar ítélőbírói hagyományokon épült okfejtéssel, világosan tiszta jogi érveléssel — és amelyhez már csak azért sem ildomos hozzászólni, mert ezidőszerint még folyamatban lévő bírói iigyről van szó, amelyben a közeljövőben hangzik cl a legfelsőbb bíróság zárószava. Dc függetlenül aktualitásoktól, elhangzott és sokáig gyűrűző, magyar bírói székből szóló jogi és objektív megállapításoktól, magáról uz orposról van szó, sőt nem is annyira az orvosról, mint arról az állandóan nyugtalan, állandóan kereső-kutató, szinte emberfölötti munkáról, amelyet az orvos folytat az élet annyi ismeretlen frontszakaszán, magáért az emberi életért. Ma modern bősökről lehet beszélni, tatán az első vonalban kell említeni és mérlegelni azoknak küzdelmét, akik ott állanak az emberi élet első árkaiban és naprólnapra, óráról-órára fölveszik a küzdelmet ismeretlen jelenségek és bizonytalan kórokozók új tauj adó-szörnye ivei. Századok óta, korszakokon át tart cz a fülderítő vállalkozás cs liálu nz isteni Gondviselés bölcsességének, nem reménytelenül; ellenkezőleg állandóan ú j és ú j aláaknázott, ismeretlen területeket tárva föl és tisztítva meg H láthatatlan, minőségben és összetételben egyaránt ismeretlen pusztító szörnyektől, legyenek azok láthatatlan mikrobák, vagy üszkösödő, végzetes, hcraklesi cs prometheusi sebek. Hála Istennek, eljutottunk addig, amíg nemcsak a vadnyugat lovagjai — chevalier sans peur ct sans reprochc! — kerülnek a modern kor legszélesebb tömegeit mozgató, szórakoztató vászonra, hanem eljutottunk oda, hogy egy Pasteur, Scmmelrveiss és Koch is Tehet a filmtekercs bőse . . . Herostratesi küzdelem volt, amíg az emberi élet el jutott Hippokratestől a két Korányiig és mi lett volna az emberi életből, ba abbamaradt volna ez a küzdelem. Ila orvosok, gondolkodók, kutatók megálltak volna és nem kerestek volna új területeket, űj módszereket, új eszközöket. A tudomány a kísérletezés végtelen láncolata; Sokrates méregpobara óta állandóan új megoldások és új föltevések felé vágja magát elörc a gondolkozó cs nem rettenti viszsza sem a méregpokár, sem a vállalkozás veszedelme, vagy bizonytalan kimenetele. Kísérlet és próbálkozás, vizsgálódás cs vakmerő úttorés nélkül nem volna tudomány, kisebb volna az emberi élet tartama cs értéke. Egy Charcot életének példája, vagy Semmelweis szembenállása az akkori kor legelső orvosával, a bécsi Klein professzorral, h'okitansky és Skócia megértő cgycngctéscivel, vagy Koch évtizedekig tártéi szenvedélyesen elszánt küzdelme Virchoo-val, váj jon nem vittc-c előbbre az élet titkainak megismerését cs az emberi élet ineghoszfizabbításának elérhetetlen almát? Küzdellem, kísérletezés és szembenállás nélkül nines ered meny és nincs baladás. Igen, kísérlet, űj és új gyógymódot keMoszkva módositotta követeléseit flnincs döntés, de rövidcsen befelezik a tórgualásohal — Háború Cs bCke eüiioránt lehetséges Chamberlain nyilatkozott a finnek megsegítéséről és a szénügyről — Ribbcntrop elutazott Rómából A diplomáciai offenzíva, amely Moszkvától Rómáig dul a béke cs háború kérdése körül, vasárnap sem szünetelt. Helsinki jelentések arról számolnak br, bogy a Moszkvában tartózkodó fiuu bizottság nem tudott dönteni az orosz ajánlatokkal kapcsolatban. Szovjetoroszország ajánlatát a finn képviselőház elé terjesztik, az hozza meg a végső döntést az a jánlatok elfogadása, vagy clutasitása tekintetében. Különböző külföldi távirati ügynökségek jelentései alapján vasárnap elterjedt a hirc, bogy a moszkvai finn—orosz egyeztető bizottság részleges megegyezést kötött a béke föltételeire vonatkozólag. A Reuter-ügvnökség legújabb jelentése szerint a stockholmi finn követség megcáfolja azt a híresztelést, mintha már elfogadták volna Moszkva békeföltételeit. Részleges megegyezést sem kötöttek, ezt kizárják az orosz követelések, amelyek túlzott igényekkel állnak elő. loiidon nyilvánosságra Hozta az orosz hoveictasehcl London, március 11. A Reuter-iroda úgy értesül, hogy Majslei szovjclorosz nagykövei február 22 én fölkereste, Butlcr külügyi állani titkárt. Vagyis azon a napon amelyen a Szovjet közeledő lépését tette Svédországban, Majslei Ugyanazt a javaslatot tette, amelyet az orosz kormány Svédországba is eljuttatott. Majslei arra leérte Angliát, hogy továbbítsa az ajánlatot Finnországnak, Az angol kormány azonban ezt a kérést visszautasította, de pár nappal később értesítette a finn kormányt az ajánlat megtételéről, anélkül, hogg ennek részleteit közülié volna. Időközben Moszkva az ajánlatot cljüttalla Svédországnak is. A svédek továbbították az ajánlalot és nyilvánvalóan annak figyelembevételét ajánlották, A szovjetorosz nagykövet által Bütler külfigyi államtitkárnak átnyújtott jegyzék az alábbi engedményeket követelte Finnországtól: Valamennyi terület átengedését a Ladoga fó környékén, beleértve Vtipurit és más városokat, v karéliai f old szoros átengedését, valamennyi a finn öbölben lévő, az oroszok által már elfoglalt szigettel, a Tlívachi-félsziget nyugati felét, ezenkívül Jfangöbcn szóvjetorosjs tengerészeti támpontot kívánnak létesíteni, mégpedig nemZsák az európai háború tartamára, mint arról eleinte szó volt. A Reuter-iroda tudósítója úgy értesül, liogy a finn követelésekkel szemben sem területi, sent anyagi kárpótlásról nem volt szó a jegyzékben. Francia teleníés a moszhvaí béketárgyalás állásáról Fáris, március 11. A llavas-íroda jelenti: A legújabb helsinki távirat szerint a finn-orosz tárgyalások gyorsított ütemben elég kedvező mederben folynak. Orosz részről határozott engedékenység nyilvánul meg, amit Párisban azzal magyaráznak, hogy Moszkva a nyugati hatalmak nagymérvű beavatkozásától tartva, sürgősen véget alitír vélni a finn háborúnak. A béke tárgyalások menetéről ideérkezett táviratokból úgy látszik, hogy a békés megegyezéskilátásai vasárnap óta megnövekedtek. A Paris Solr értesülése szerint finn résztől mindenféle területi engedményért megfelelő Icárpótlást kívánnak és nem hajlandók hozzájárulni egy demilitarizált körzet fölállításához sem. A finn bizottság a hadsereg erélyes magaresése nélkül óceáni méretekre nőne a mikrobákkal és vírusokkal megszállt terület, éppen ezért a legnagyobb dicsőség cs elismerés illeti a kezdeményezőket, a bátrahat, a keresőket. Dc csak az a kísérlet viheti előre a küzdelmet, amelyet aoaiott, vakmerő, elhivatott gondolkozó folytat és megfelelő helyen, az emberi élet veszedelme nclkiil. A kutatás műhelye: a laboratórium, az intézet eszköze: a górcső, ideje: a megfigyelés és csak azután maga az emberi élet. Amíg alkalmazni lehet egy-egy új módszert sok álmatlan éjszaka, sok ni ellékút, hajótörés, újból kezdett próbálkozás előzi meg az eredményt. Ezzel a lassú, tárgyilagos ós kitartó munkával lehet eljutni addig, amíg az ú j kísérlet alkalmassá lesz nz első próbára az emberi élet szent területein. Az elet nem lehet kipróbálatlan esetlegességek könnyű játékszere, mert emberi életet újból visszaadni nem lehet, ha esetleg később kiderülne, hogy a kísérlet zsákutcába jutott. Es ezenkívül is zöldolajjul nem lehet tyúkszemfájást és üszkösödő sebet gyógyítani . . , Megfelelő eszközöket a megfelelő helyre . . . Miudcnckelőlt pedig kutatni és vizsgálódni csak önzetlenül, a saját érdekeink áldozatos alárendelésével lehet; ott nem szabad új utakról, kezdeményezésről még csak beszelni sem, uhui az eszközök mögött olcsó és sekély egyéni érdekek, esetleg az anyagi javak vonzása jelentkezik... Nines szebb és hősibb, mint, egy-egy ú j részlettel, egy-egy ú j megismeréssel előbbrevinni a küzdelem eszközeit, valamivel is könnyebbé és enyhébbé tenni oz emberi élet fájdalmait és fáradalmait. De erre esak az vállalkozhatik, aki maga előtt látja Pasteur és ( 'harcot, Semmelweis és Koch és a többiek nagyszerű hősi példáit s aki alá tudja rendelni a maga apró, olcsó erdekeit, a megismerés, n tudomány cs az emberi elet szenf ügyének. Ezért sohasem elég a iaradság, fájdalom és önfeláldozó bősi'5-