Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-02 / 50. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat. 1940. III. 2. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoiuam 50. szám A Nap Városa ntélg hódolattal ünnepelte vitéz naaobanuai Horthy fliklós országlásának ketévtizedes fuhiieamat NagQfontosságti haiározáfoha! hozott és sokgyermekes családi házah ceitóra !00 ooo pengős Mtvomjt lett Szeged ünnep! dtszhOzgijüiese (A Déhnagyarotszág munkatársától) Ün» pepi díszt öltött pénteken a Civitas Solis városa. .Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Szegeddel eggyéfflut a történelem lapjain, mert es a sácos adott hajlókot ca erőt a Ncrvara legendás hőeének, hogy a Somokból új életre támassza a magyar nemzetet. Szeged családi ünnepet ült március 1-én. A .város minden háza föllobogóz va ébredt a jubileumi napra a ha nem is voltak külsőségekben kifejezett ünnepségek, az ünnepnap melegségét minden szegedi polgár szivébcn-lelkcbon hordozta. A Széchenyi-téri barokk-palota előtt már a kSrafieggoli órákban lovasrendőrök álltak, a .városháza tornyán a gsípős tavaszi szél a magyar lobogót lengette. A közgyűlési termet a nemzet ós a város színeit viselő zászlókkal és zöld növényekkel díszítették föl. A folyosókon szőnyegek halkítbtták a lépteket s a díszközgyűlés vendégei és a törvényhatósági bizottsági tagok 11 órakor egészen megtöltötték a közgyűlési termet. Megjelent a díszközgyűlésen Glattfclder. Gyula dr. fisanádi püspök, aki Sopsich János prépost, püspöki irodaigazgatő kíséretében érkezett, Zcrdahelyi tíándor ezredes, a hadtestparancsnok képviseletében, Falkay Gyula dr. táblai elnök, Bal6 József dr., a Ferencz Józscfludományegyctem rektora,, vitéz tílivoy Kálmán dr. nyug. altábornagy, Széchenyi István dr. kormánybiztos, az egyházak képviselői, a hatóságok cs intézmények vezetői, valamint a kamarák képviselői. Fél 12-kor Vonult be a városi magisztrátusi kar élén Tukats Sándor dr. főispán és az ünnepi díszközgyűlés a Szegedi Dalárda és Oratórium Egyesület Szózat-énekével, majd a Hitszekegy elmondásával kezdetét vette. Tukals Sándor dr. főispán üdvözölte a vendegeket és a törvényhatósági bizottság tagjait és bejelentette, hogy a mai közgyűlés egyetlen tárgya: hódoló megemlékezés Magyarország Nagyurának, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak húszesztendős országlási jubileuma alkalmával. Tukats Sándor dr. főispán a következő beszédet mondotta;; lukals Sándor dr fOlsoán beszéde — Szeged város törvényhatósága ünnepi díszközgyűlésre jött össze, hogy mély hódolattal köszöntse 2U éves országlásának évfordulója alkalmával a legelső magyar embert, vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur Ofőméltóságút. A közgyűlés tagjai ezeknél a szavakhál fölállva, percekig ünnepelték a kormányzót. — Az Isteni Gondviselés különös rendelke;téee, hogy a magyar történelemben, a királyi hatalom szün-etelésekoü az ország ügyeit intéző kormányzók által igen gyakran fölkeresett és az iország érdekében igen fontos jelentőséggel biró hely volt városunk. Amikos Magyarország egén vóezfellegek tornyosultak és a nemzetközi destrukció kicsavarta a magyar katona közéből a fegyvert, amikor a frontok összeomlottak és nz Ország terülcto szabad préda lett, amikör a lelkek egyensúlya megingott, a kétségbeesés, a tanácstalanság, a bizonytalan jövő, az erős lelkeket is már-már megingatta, a vészzivatarban a Magyarok Istene egy férfit küldött, aki nem nézhette a fű növését Kenderesen, hanem az Isteni Gondviselés sugallatát követve, Szegedro jött és köréjo sereglő, hitükben erős, a magyarság jövőjében bizakodó ós ezért tettekrekész hazafiakkal összefogva, megindították a nemzeti ellenforradalmat, amely kiinduló pontja lett a magyar föltámadásnak. Ez a férfi az jötrantói győző, Novara hőse, nagybányai Horthy Miklós volt Szegeden történt az első összefogás, amely a vörös hatalmat megdönteni és az ország kormányzását átvenni volt hivatott. A szegedi napok után, amikor a nemzet újjászervezését határozták el, amelyet méltán nevezhetünk a XX. század verszerződésének. 1920. március 1-én a magyar nemzetgyűlés vitéz nagybányai Hortby Miklóst a nemzet szolgálatúban kifejtett, nagy érdemeit hangsúlyozva, egy évezred megszentelt örökét kezébo letéve, Magyarország kormányzói székébe emelte. (Nagy taps.) — Nehéz esztendők munkája következett — folytatta beszédét a főispán, — a trianoni békediktátum súlyos, megszégyenítő csapást mért Magyarországra. Egyoldalú, igazságtalan rendelkezései Szent-István birodalmát területileg megcsonkították. A megmaradt ország fölperzselve, kitaszítva állott nemzeti nagy létünk második temetőjo szélén. A trianoni békediktátum országrészeket rabolhatott, nemzetet megalázhatott, dc nem tudta tönkretenni az évezredes magyar éluiakarást, a hitet, a bizakodást, a reményt ós az odaadó, áldozatos munkát a magyarság jövőjében, illetve jövőjéért. A Kormányzó Ur őfőméltósága személye tekintélyével tiszteletet tudott szerezni népének a világ nagy nemzeteinél. Ennek az eredményeként az 1938. esztendő meghozta a trianoni békeparancs által a nemzet testére rakott bilmcsok széttörését, araikor is előbb Felsőmagyarország egyrészo, majd 1939-beu az Erdős-Kárpátok visszacsatolásával a Kárpátok ezen szakaszán ismét a szentistváui birodalom határain állunk. Az yrgzágmentő, az országot építő cs országot gyarapító vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Uri öfőméltóságának hódolat, hála és szeretet adassék". A közgyűlés pergőkig tapssal ünnepelte a kormányzót. Tukats tíándu'r dr. főispán beszéde után a betegen fekvő Pálfy József dr- polgármester helyett Tóth Béla df. helyettes polgármester fölolvasta Pálfy József dr. polgármester ünnepi közgyűlési indítványát. Pálfu Jáisei dr. rolgármesfer közgyűlési indítványa „b'zeged város közönségo nagy idők tanujaként emlékezik az átélt történelmi eseményekre, amikor a négy éven át tartó világháborút követőleg belső forradalmak vihara szántott végig az országon és a háború borzalmaitól elgyötört lelkek fogékony talajába bőven hullatta a nemzetrontó bolsevista tanok konkolyát. Szeged városának örök diesőségo és büszkeségo a történelmi tény, hogy Isten rendeléséből itt akadtak legelőször elszáut, bátor és erős férfiak, akik életük kockáztatásával szembeszálltak a forradalmak rémével és lépésről-lépésre előrehaladva, kiűzték azt az országból. Kicsiny bölcső ringott akkor a szegedi Tisza partján, amelyben a nemzet újszülötte pihent és erős kezével ringatta a bölcsőt az otrantói hős. A nemzet szive itt dobogott és minden igaz magyar feszült figyehno, szeretete hajolt föléje. Es csoda történt. A bölcsőből kilépett a Megváltó Erő: a dicső, a legyőzhetetlen, a minden ízében magyar nemzeti hadsereg. És máris indult, dacos keményen lába alatt döngött az ő: i föld, izmaiban ezeréves történelmi mult biiszko öntudata feszült, útjából messziről kitért m in de a gyülevész 6ereg, élre állt a Nagyúr, vitéz Nagybányai Horthy Miklós fővezér."' „Túlzóit szerénység és a történelmi igazság ellenére volna, ha mi, szegediek, minden alkalommal nem hangoztatnánk, hogy az clerenycdl nemzet ébredése, a nemzeti hadsc* reg szervezése és indulása, a szc* gedi gondolat országot betöltő szárnyalása innen indult diadalútjára." „És amikor a magyar nemzet most hálás ragaszkodással és szeretettel ünnepli Kormán-. zó ür őfőméltósága bölcs országlásának huszadik évfordulóját, alattvalói hódolattal, ragae'okodó hűséggel üdvözöljük mi is vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur őfőméltósagát, Főméltóságú Hitvesét cs Családját, Imádságos lélekkel kérjük a Mindenhatót, hogy áldja, védjo őt hazánk javára., dicsőségére és minden igaz magyarok örömére. Engedje a Magyarok Istene, hogy megérje mindnyájunkkal közös vágyának teljesedését: a békés, boldog Nagymagyarország föltámudásál." „Indítványozom, mondja ki a Icözgyű lés, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur. Őfőméltósága Magyarország kormányzójává, választásának huszadik évfordulóját ünneplő nemzeti hódolds emlékét a mai díszközgyűlés jegyzőkönyvében megörökíti. Indítványozom, mondja, ki a közgyűlés, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur Őfőméltósága iránt érzett mélységes hálájánál!, és hódolatának külsőleg abban ad kifejezést, hogy a Kormányzó Ur Ofőméllóságához áldás'dús országlásának huszadik évfordulója u' halmából hódoló füliratot intéz, . vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur. őfőméltósága művészi kivitelű arcképét megfestedi, elhatározza, hogy a Kormányzó Un Ölő