Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-08 / 55. szám

Féatek, i»4ö taírBÍUs 9, mm Sávi ajtón mögött hallgatták ki a% ő&izetbeveii Gruber képviselőt SxiaotHoH üoJofíha%ra és súlyos börtönre itéitéh a hístaecsa\ internálótábor xenáUlóit Budapest, március 7. Gruber Lajos nyilaskeresztes képviselő szerdán délutáu éta a rendőrség foglya. Csütörtöki kihallgatása során mindent tagadott. Tagadta, hogy az „eszmevédelmi csoport"-nab vezetője lett volna, hogy a brutalitások elkövetésére utasításokat adott volna. Azt is tagadta, hogy ismeri Szála sít. Sohasem látta Szdlasit, nem beszólt vele, nem ismeri és nem ismeri cl vezérnek. Csütörtökön délelőtti kihallgatásának cgyrészét zárt ajtók in ögöt t foganatösították. Ítélet a Itittaresai senöUlés Ügyében Budapest, március 7. A kistaresai internálótábor 41 zendülojo ügyében csütörtökön hirdetett ítéletet a büntetőtörvényszék Krayzell-tanácsa. A vádbeli cselekményekben bűnösnek mondotta ki a törvényszék a vádlottakat és ezért Csillag Lászlót ötévi szigorított dologházra, Hanisch Albertet egyévi börtönre, Kovács Mihályt háromévi szigorított dologházra, Almási Jenőt egyév} börtöuro, Kovacsics Lajos' háromévi szigorított dologházra, Grósz Miklóst egyévi börtönre, Tarr Sándort egyévi börtön, ve Grüuzweig Sándort háromévi szigorított dologházra, Haringás Gézát egyévi törtönre, NeuBudapest, március 7. A Falu Szövotség harmadik országos községi kongresszusa csütörtökön délelőtt kezdődött meg az új városházán. A kongresszuson 1330 község képviselője jelent meg. Mayer János nyugalmazott földmüvelésügyi miniszter indítványára nagy lelkesedéssel elhatározták, bogy hódoló táviratban üdvözlik a kormányzót Országlásának huszadik évfordulója alkalmából. Nagy figyelem közben mondotta el beszédét Tetefd Pál gróf miniszterelnök. Hangoztatta, hogy mindenki saját népe érdekeit nézi, uoküuk is arra kell vigyáznunk, hogy megmaradhassunk és átmenthessük magunkat ezen a borzalmas világégésen. A' jelent át kell vészelnünk. A nyugalom cs a viszonylagos biztonság, amely van, ve tévesszen meg bennünket. Nem szabad izgulnunk, de készen kell lennünk barmikor, bármire. Ez nem azt jelenít, hogy dátumokat harangozzunk be. Semmiféle hirtelen elhatározást részünkről na várjanak, — Ezt a háborús időt* hogy úgy möndjam át lelt. vészelni. Túl kell jutni a krízisen. A nyiígalom és a viszonylagos biztonság, amelyben ma érezzük magunkat, nem vezetnek félre bennünket. abba.ii a tekintetben, hogy mi ma a béke életét éljük. Senki sem tudja, hogy mi a jüoá sorsa. Az, ftögy nyugalomban vagyunk 'és hogy biztonságban érezzük magunkat# nem szabad, hogy elaltasson bennünket. FT közeli jövőben a kívánságok cs követelések sora uem az egyeseu, honom az államon van, bogy azután, ha. a rövid háborús korszak befejeződött, megforduljon a helyzet, ainikoj; uem a magunk védelmére kell pénzünket kiadnunk, akkor ismét teljes erővel belefeküdjünk a gazdasági élet fellendítésébe. — Sok tekintetben itt a kongresszuson is . - folytatta — sok szó lesz pl. a szövetkezeti mozgalomról. Nekem — őszintén megmondom — ezen a '.cmann Miklóst egyévi börtönre, Gáspár Bélát egyévi börtöDre, Pajor Lajost háromévi szigorított dologházra, Tarr Jánost egyévi börtönre, Blazek Józsefet másfélévi börtönre. Dávid Antalt másfélévi börtönre, Pagurka Gyulát háromévi szigorított dologházra, Gombos Imrct háromévi szigorított dologházra, Gombos Imrét háromévi szigorított dologházra, Bob Tibort egyévi börtönre, Dorostyák Ferencet egyévi börtönre, Stein Jakabot hat hónap, 15 napi börtöuro. Tokos Sándort háromévi szigorított dologházra. Sturm Uyülát egyévi börtönre, Uo. dalik Pált egyévi börtönre, Wallentein Ödönt háromévi szigorított dologházra, Korsós Jánost egyévi börtönre, Németh Antalt egyévi börtönre, lóvéig Ármint báromévi szigorított dologházra, ifj. Varga Jánost tizhónapi börtönre, Pollák Józsefet háromévi szigorított dologházra, Lolé Lajost egyévi börtönre ítélte, a többi vádlottat pedig a bíróság fölmentette. Az íté. let indokolása megállapítja többek között, liogy a vádlottak legnagyobb része megrögzött bűnöző, akik 30—íQ-szer is összeütközésbe kertit tek a törvényes Yenddel. Ezekkel szemben n törvény legszigorúbb szakaszait kellett alkalmazni, amikor a bíróság szigorított dologházba utalta őket. Yen kifogásaim vannak, a legfőbb" kifogásom az, hogy a szövetkezett mozgalom tédságosan kevéssé társadalmi. Amit mi Csinálunk az a szövetkezeti társadalom államosítása, a társadalom a szövetkezoti mozgalomban az állam mintájára különleges államot csinál magának, pedig az állam, kell, hogy mintát vegyen a társadalomról és nem megfordítva, Társadalmasítani Tccll az államot, nem pedig államosítani a társadalmatNyilvánvaló lebáf. Hogy ez is egyik" része feladatunknak, do a feladatok nagy része a távolabbi jövőro esik, ez a távolabbi jövő ncin 20—25 esztendőt jelent, banciu a kóboréi utáni időt, lehet, hogy csak egy-két-liárom évet. Arra, az időre előre kell dolgoznunk. Ha nem jelszavak Után szaladunk, hanem a dolgok veleje! nézzük, ajckor látjuk a helyes megvilágítást. Ezután a földreform kérdéséről szólott cs kijelentette, hogy aki a földet kapja az államtól, az a. nemzet földjének sáfárja. A föld nagyobb kötelességet ró arra, akt kapja, mint az államra, aki adja. Többtermelésre kell elsősorban törekedniük a. gazdáknak a minőség tekintetében. ügyelni kell arra, hogy minden faliisi ember képzett legyen. •— Aki földet kap, azt a nemzettől kapja. Ez nem följosztogafás. Nyilvánvaló, hogy nekünk a nemzetek versenyóbeu többtermelcsre kell törekedünk, ami alatt nem mennyiségű, hanem minőségi löbbtefmelést értek*. Ebb'oz iskolák kellenek, n gazdasági irányítást és a gazdasági szaktanácsadást kell ua. gyobh mértékben kiépítenünk. Do miudoukep. pen ügyelni kell arra, hogy az egyes is többet és jöbban termeljen. Tehát ügyelnünk kell arra, hogy ha földel, adunkj ne romolják la a termelés nívója. Ha jogom van földreformot csinálni, akkor MACESZ '/í kg TC fillér! Kapható: Htopoiltl TcksaritOh It. fiókjaiban. V szontela óknak 5 kg-os vétetné; házhozsz.illitva I kg 1.32 P. Kapható: Köipmiti I<:|<:s.jnu»h Bt. telepén, Párisi-körut lt>. sz. mindazon okoknál fogva, amelyek a földreformot Csináljuk, jogom van a revízióra is, ha valaki rosszul termelt. Törekvésünk tehát nz. hogy a mai nebéz időbeu is elkészítsük n dolgokat, még ba nem is tudunk rögtön mindent megvalósítani. Tehát előkészítünk és ilyen értelemben tanácskozunk a magyar ember nyugödtságával azért, liogy készeu legyünk tervünkkel arra az időre, amikor pénzünket ismét gazdasági feladatokra fordíthatjuk ós bogy akkor szervezetileg felkészülve álljunk az igazi nagy feladatok megoldására. Ezért fontosak ezek a kongresszusok, ezért fontos a gazdatársadalom társadalmi szervezeteinek kifejlesztése, muukájuk élénkítése. A végcél az, ami — szirilo restellem még mindig emlegetni — már Széchenyi István szeme előtt lebegett — a magyar kuUúrl'aln. — Ha magyar kűltúrfalut akarunk építeni — folytatta a miniszterelnök —. akkor nem a rá dión és a mozin van a hangsúly, hanem azon hogy a magyar falu a maga helyén a magyarságot őrizze és magyr jellege legyen. Természetesen legyen meg a falvakban, mindaz, aminek biáuya eddig a falvak népét a városokba csábította. Ezt az előkészítő munkát kell folytatnunk. — .Nekünk van egy tulajdonságunk a józanság és ba néha el is távolodtunk tőle. ez vezérelt bennünket ezer esztendőn át a hazában és valószínűleg a jövőben is. Ila ez a józanság vezérli a mostani kongresszust, általában mindig vissza fogunk jutni a helyes irányhoz. Március 18-án ismét az ücfötábia elé kerül a Ho!tzer-fé!e hagyatéki pör (A Délmagyarország muukalársától) A közeljövőben ismét a szegedi ítélőtábla elé kerül « nagy érdeklődéssel kisért lloltzer-fcle hagyatéki pör. Amint ismeretes; a kúria a közelmúltban hirdetett határozatot és döntésében a kereset egyik részét elutasította, a másik rész ügyében arra utasította az ilélüláblát, hogy több tülinetiilt kérdésben állapítson meg uj tényállást, illetve a tényállás megállapításánál több körülményt vegyen figyelembe, majd hozzon ezeknek alapján Ítéletet, A nagyszabású örökségi pör — amint ismeretes — két irányban indult meg Uoltzer Gyula dr. hagyatéka körül, Az örökségből kizárt fivér, illetve Uoltzer Dániel és fiai elsősorban azon az alapon támadták meg a végrendeletet, bogy amikor Holtzcr Gyula kizúrla fivérét és unokaöcscsőit nz örökségből, feleségének hatása alatt cselekedett és keresetük szerint ncru volt olyan egészségi állapotban, bogy higgadtan, megfontolva készíthette volna el végakaratát. A kereset másik része arra a JOO.OOO aranykoronára irányult, amelyet a fivérek apja adott kölcsön Uoltzer Gyulának, ennek az összegnek valoriz.ált értékben való megítélését is kérték a fivér, illetve fiai javára. Az első részben a keresetet elutasi • tolták, e/.t u részt a kúria is helybenhagyta, inig a tábla a 200.000 aranykoronás ügyben 100 000 pengőt itélt- meg Holtzcr Dánielnek, illetve fiainak. A kúria ennek a ICO.COO pengőnek az ügyében utasította a táblát több körülmény ujabb vizsgálására, illetve H tényállás kiegészítésére «'*<• a hivatkozott körülmények tisztázása után nj lényállás megállapítására. Ennek lefolytatása miatt kerül most ismét a nagyszabású ügy a tábla elé. A pöi't most második alkalommal N a gy Antal táblai tanácselnök tanácsa tárgyalj t. Március 18 ára tűzték ki av. eisö tárgyalást; vav-ziimliv nz ügy hosszabb ideig is clhuzódliatik, éppen a kérdés bonyolult voltarái és sok körülmény tls/.'á/.í>ánúl fosva. A tábla, igy előrelát1'.déliig később, csetteg cs.tfc óptilis végén mmid ii úeKL Teleki miniszterelnök beszéde a földreformról a községek kongresszusán