Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-06 / 53. szám

Szerda március S. D F rM 'A C; Y ARORS7 ÁG 3 Svájci lap az erdélyi kérdés jelenlegi állásáról Olaszország és Magyarország minden komplikációt kerlil, dc a Háború után annál nagyobb energiával fog az igazságos béke megteremtéséhez Zürich, március 5. A Neue ZürichcrZeitung legutóbbi számában részletesen foglalkozik a magyar revíziós kérdéssel, Kifejti, hogy Bontania és Magyarország között a belgrádi értekezlet után keletkezett feszültség megszűnt. Eredetileg a belgrádi határozatokban kifejezésre juttatott nemzeti területi sértetlenscgi elv volt az oka a magyar-román feszültségnek. Románia ugyanis kiterjedőleg értelmezte a határozatnak ezt a szakaszát. A magyar sajtó erre elvi álláspontjánk részletes kifejtésével válaszolt. A sajtókampányt most mindkét oldalon megszüntettek, Magyarországon elégtétellel állapítják meg, liogy az erdélyi kérdést lassan a külföld is megismeri• A román politikusok római útját Magyarországon is megelégedéssel veszik túildmásul, mert a román politikusok Rómában meggyőződhetnek arról, hogy mind Olaszország . miml Magyarország a háború miatt a Duna vidékén minden ko-mplikáciút kerülni akar, de utána annál nagyobb energiával akarják az igazságos béke kérdését megoldani. Szeged városa évente 250.000 pengővel támogatta fOldMrtohai fOvedelme&ol a szociális es Kulturális igenpehet Beszélgetés Wagner (ujutávul a íöldttérarámjosításl Kérdésről (A Délmagyarörszág munkatársától) Az idei költségvetés számvevőségi összeállításakor néhány érdekes statisztikai adat került nyilvánosságra a város teherbiróképcsségénck vizsgálata során. A számvevőség a magas pútadó-előirányzatot azzal indokolta, hogy 28 millió pengő adósság mellett, például a városi bérföldek sem hoznak annyi jövedelmet, mint a béke utolsó évében, 1913-ban, pedig a város (5000 hold főiddel kevesebbet adott bérbe, mint mostan. Negyedik hónapja nem telik el bizottsági ülés anélkül, liogy valaki s/óvá ne tenné ezzel kapcsolatban a földbérek fölemelésének problémáját, llol hozzáértéssel, hol anélkül, de hovatovább minden bizottsági tag kifejtette ebben a kérdésben véleményét. Legutóbb a közgyűlésben is több fölszólalás sürgette a földbérek fölemelését s Balogh István dr. alsóküzponli plébános volt az egyetlen, aki nyomatékosan rámulatott arra, liogv a füblbérek fölemelése körül csak jelszavak hangzanak cl, komoly vizsgálódás és alapos tanulmányozás .helyett könnyű frázisok puffannak. A Délmagyarország munkatársa fölkereste W a g n e r Gyula földbirtokost, a szegedi föld- és a bérleti viszonyok egyik legalaposabb ismerőjét, hogv a maga részéről is megvilágítsa ezt a rendkívül alapos tudást, hoszszu tapasztalatot igénylő és a kismagyar exiszteuciák problémáit szeretettel fölkaroló íöldbérarárivositási kérdést. - - 'A közgyűlésen szereltem volna ebliez a kérdéshez szólni — mondotta Wagner Gyula —, de sajnos két bele ágvbanfekvő beteg vagyok. Mindenekelőtt tisztázni akarom a földek pénzértékét. Pálfy József dr. polgármester átlagosan 800 pengőre becsüli katasztrális holdanként a földet S cz meg is felel a valóságnak. Ezek szerint a bérbeadótt 48.530 katasztrális hold ára 38.824.000 pengő. De mondjunk kereken 40 milliót. Az idei költségvetési előirányzatban van egy kimutatás ®összeha sonlitás a bérföldek jövedelméről* cimsző alatt. Eszerint ma a bérlő J9 pengő 81 fillérrel fizet kevesebbet holdanként. mint 1913-ban. 'A főszámtanácsos ur a hibát ott követte el, amidőn különböző nagyságú területeket hasonlított ös$zc. A területegységre (holdra) eső különbözetet matematikailag esak azonos nagyságú területekre vonatkoztatva BELVÁROSI MOZI Szerda, csütörtök Egy tucat gyönyörű szép, boldogságért küzdő modern amerikai leány története. Merész témájú, izgalmas cselekményü társadalmi vigjálék * 5, 7, 9 JÖN A SZEZON LEGSZEBB FILMJE: mondhatjuk ki helyesen, Tehát ugy kell szá molni, hogy 1913-ban is 48.530 hold jövedelmét kell feltüntetni, hiszen akkor Is megvolt ez a terület s akkor is fizettek érte. Számításaimban a 6000 hold legelő bérét 50.000 koronára értékeltem. Ez az összeg lehel ténylegesen több, vagy kevesebb, lényegileg nem sokat változhat. De nem is említettem volna íöl ezt a dolgot, ba világosan nem látszana, hogy a felületes szemlélőt a földbérek körül forgalomba került számadatok megtévesztik és Balogh plébános uron kivíil senki sem igyekezett eddig a tévedéseket korrigálni. Az elhangzott vélemények igy a földek alacsony bérét kritizálták. — Ismert dolog — folytatta nyilatkozatát Wagner Gyula földbirtokos —, hogy a háború utáni idők nemzeti, népesedési, mezőgazdasági, honvédelmi s főleg szociális politikájú olyan intézkedések megtételére késztette a kormányokat, amelyek nagv mértékben igénybe vették a földbirtokokat. Igy a közületeknek is áldozatot kellett hozni. Szeged városa föld birtokából a következő területeket vetlek igénybe: O. F. 15. vitézi földek: káptalani földek; iskolák: mezőgazdaságii uj iskolák: lelepek, 1 even le-ferclr hadirokkantak börtön összesen: 2946 kat. hold. 787 » 400 » 84 » > 73 » »• 32 » 800 » * 20 •» V 50 * t> 5200 kat. hold, olyan területek, amelyeket a kinvomatott és rendelkezésemre álló költségelőirányzatból különválasztani tudtam. Lehet ilyen lőbb is, KORZOBAN Ma bemutató . '< 1, vitéz nagybányai Horthy Miklós 2 évüzeiies országlása % Íz érzéstelenítés (adománya, a sebészet csodája 3, MKKEY KUONEV LEW1S STÖNE főszereplésével Kii lesz vsied Mr Mm 1 amit 50—70 százalékos bérkcdvezmémiyel búnak. Azonos területeket összehasonlítva kitűnő példát szolgáltatnak erre a tápéi-részi (). F. B.-föidek, amelyek ára 28.700 peusó Ugvauolt, ugyanakkora föld 91.154 pengő jövedelmet hoz, szabadon éi tőkésítve. Ez a 5200 hold körülbelül 80.09t) pengőt |ö vedel mez. Szabadforgalom esetén 300 320.000 ezer pengőt jövedelmezne. Világos tehát, hogv ezekből kifolyólag kisebb a földek Jövedelme, 220 210.000 pengővel. Nyugodtan kikerekíthetjük negyedmillió pengőre és bátran elmondhatjuk, bogy Szeged városa évenként 250.000 pengővel segít hozzá földbirtokai jövedelméből a szociális és kulIurális terhek viseléséhez. Ez az igazság s nem hiszem, bogy akadna valaki, aki e 250 ezer pengő kiesését a kisniagyaiok földbérletének fölemelésével óhajtaná kiegyensúlyozni. De nem szabad ezt a rossz gazdálkodás rovására sem irni. Fridrieli Dcssauer t'hilosophie der Tecbnik* eiinü munkájában J következőket mondja: A XX. század politikai és szociális problémája, utolérni a XIX. század technikai haladását. Az időknek ezt u követelményét megnehezíti az, hogy a technika fejlődése szünet nélkül és gyorsabb tempóban bonyolódik le, mint az emberek s az embe riség fejlődése. Ezt a veszélyt vagy az által lehet clbárilani, bogy az emberiség meglassítja a technika baladását, vagy pedig meggyorsítja a szociális gondoskodást, máskülönben a világ elveszíti egyensúlyát és fölborul*. — A jelenlegi földbér-összeg — foktattá rendkívül érdekes fejtegetéseit Wagner Gvula — 1,258.244 pengő, a negyedmilliós füídér tőknek 3.1 százaléka, ami jó bérleti értékesítésre mutat. Ha valaki magasnak tartja a negyedmilliós értékmegállapító*t, cz a százalék/tehát a bérérték még javul. A számvevő ség az összehasonlításnál a békebeli árat: ! 1,674.673 koronát pengőre átszámítja és j 1942.620 pengővel mondja egyené}-lckünek, meg kell állapítanom, bogy a koronaátszániilás 1.16 százalékos szorzószámát nem tartom helyesnek a íöldbércknél, az agrárolló miatt. Az agrárolló megdönti a szorzószám jogosultságát, hiszen amikor a csikágói buza ára Antwerpenben 8.99 P volt, nálunk a kormány 20 pengőre emelte a búzaárat, mert ciiclkül a földműves a szó szoros értelmében koldusbotra jut. — Rá kell mutatni arra is — fejezte bc nyilatkozatát Wagner Gyula —, liogy a földök. jövedelmei a szerződések letelte szerint igy is emelkednek, hiszen az idén is 16.000 pengővel magasabb már a .jövedelem a tavalyinál. A 3 százalékos uiadócmelésről az újságokból értesültem. Erre vonatkozólag engedtessék meg nekem, liogy az alábbi történetet elmeséljem: — Amikór uz útépítési anyag szállításában larifális kedvezményt kaptunk, ezt elmondottam a tanyán egy öreg szomszédomnak, amire ő a következőket válaszolta: »Ne örüljön olyan nagyon neki u tekintetes ur, mert amit most levesznek rólunk, azt majd máshun ránk teszik uz urak!*... Ugy nézem, igaza volt a szomszédnak... A szegedi föld ós a tanyai bérleti viszonyok legalaposabb ismerőjének: Wagner Gyula földbirtokosnak fönti nyilatkozata méltán kelt majd általános föltűnést. Mindenesetre a buszonnegyedik órában hangzik el cz a nyilatkozat és ezek után mindenki tisztán láthat a földbérleti kérdésekben s a tanyán a bérlők között is megnyugvást kelt, hogy a földek árát uem fogják oly mértékben emelni, mint ahogy azt ott, különböző poli likai célzatokkal és okokból egyesek elterjeszteni iparkodnak. A szezon naey filmje: JIIAREZ Miksa mexikói császár drámája SZÉCHENYI MOZI Szerdán is, 5. 7, 9 Ismét a iKék angyal sexappeal-kiráhnöje: MARLENE DIETRICH sz Vsszonvlázadás hnn.