Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-31 / 72. szám

Vasárnap. 1940. III. 31. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. cvfoluain II szám fi Szentszék és a magyarság Fénylő jelek és kattogó táviratok, homályos ösztön és világosa u ítélkező értelem sörsfordulatot jövendölnek — kerüljük a uagy szavakat, mégsem fogalmazhatunk másként — uz emberiség történelmében. Amit ina olvasunk, amit ma elünk: Világtörténelem. A kortársak látják az eseményeket és uiucs mértékük azok súlyának érzékelésére, dc amit most szikráznak távírók cs harsogunk a rádiók, uz u feszültség, amelybe most minden lélek, mludeu elszántság és miudon fölgyújtott várakozás beledermed, az yilágvátlozásokul sodró eseményeket jósol. S az emberi lélek, mint riadt madár, ,,kit szivén nyomának", keresi a gyenge ágat, ahol lepihenhetne, aliol egyszer, ha elül a vész, hozzákezdhetne újra — drága, áldotlemlékű szimbólum — a fészekrakáshoz. Iá miutha a bit orgonázó szava cseudülno föl „tul sípon és dobon", tál ágyúk bömbölcsét túlsivító propagandán, miutha a glória égj fényeivel .fölragyogna elölte egy oltárkép, megnyílnék .uz örök szentély, ahová uem hallatszik bo más, csak sóhajok suhauása és könnyek pcrgcsc. Minél sötétebb kétségbeesés szakadékához yauszorgunk elé, minél gyütrőbb kétség vízióinak ködképe bomlik körénk, annál sóvárgóbb lélekkel fordulunk Krisztus Helytartójának dicsőséges alakja felé és akarunk moglttasului álomlátó szavainak szépségétől. A Szcutszék fénye — az északi fény után a lélek fényének csodája — beragyogja a világot és a lőporfüsttől és benzingőztől kormos világban a béke fáklyáját gyújtja inog. S nekünk, magyaroknak ezekben a sötét napúkban is fénylő yigasztalásuuk mindaz, auii a Szentséges Atya trónusáról hangzik el. Nincs alkalom, umit Krisztus első szolgája elmulasztana a magyar nemzet szeretetének cs megbeicsülésGnck kimutatására. Mi meg mindig an7 nak a bűvöletnek hatása alatt vagyunk, amelyet az eucharisztikus kongresszuson elzeugctt beszédei keltettek föl s ami örök emlék marad mindaddig, amíg emlékezni tud a lélek. Soha nagyobb müvószo a szavaknak és méltóbb hirdetője az igéknek nem állott még előttünk és uem profanizuius, Ka azt míTudjuk: a budapesti stúdiótól a Szontszék fénylő magasságába elvitte magával ennek a nemzetnek ragaszkodó szivét. S a szív, amely a krisztusi tanítások őrzője lelt, Csudálatosan meleg szeretettel rezonál erre a hűséges ragaszkodásra. Ennek a nemzetnek űj XI. Inoze pápára vau szüksége, annak az InCze pápáuak lobogó lelkesedésére, szívós, kitartásáának hajthatatlauságára és segítő akaratára, aki a török clleui harcban állt o kis nemzet mellé a kefes'ztéuységérl vívott küzdelmében. Buda várát a pápa segítségével foglalta vissza, a magyar erő cs a magyar hit a pogánytól és most újra pápai segítségre ós pápai áldásra Van szükségünk a kereszténységnek és a pogánysúgnak abban a lcüzdelmébeti, amely .el taposással fenyeget niiudrd kis népet és miiiden társtalan nemzetet. Az a melegség, amit a Szentséges Atya lelke ós szive áraszt magából a magyar nemzet felé, az a megbecsülés, amit a magyar miniszterelnök fogadtatásának sokatj'elenlő külsőségein keresztül is felénk sugároz, megengedi nekünk, Imgy,bátruk legyünk a hitben és erősek a reinéuyben. A világ legnagyobb hatalmasságai „vigyázó szemüket" Kóma fele Telítik és "omran w árják :az-égi jelet, amely uémaeagel parancs"! az ágyuknak, megállást a inoChurchill rádióbeszéde a hitleri Németországgal való eltökélt leszámolásról Kijelentette, liofiu ti szöveütegesehneh nincs vitájuk san Japáuitál, sem Otás/országgüi, nem keresik a vis/uiiil Oroszország «M sem, csuk Hitleriéi es rendszerevei vun dolguk A világ politikai közvéleményét Molotov külügyi népbiztosnak a legfőbb szovjettanács üicséu elmondott beszéde foglalkoztatja. Molotov, br-/.édéuek részleteiről érkezeit ujabb jelentések szériát foglalkozott tizov jctoruszország és Uoiuánia viszonyával is. Molotov beszédéből kiderült, hogy Besszarábiáért nem fog fegyvert a Szovjet. .Molotov utalt arra, hogy tízuv jeloroszországmik Romániában uiucs teljhatalmú képviselője. \ népbiztos hivatkozott itt Butycnko követ esetére, aki 1938-ban titokzatos módon eltűnt a bukaresti orosz követségről cs nz egész országban sem lehetett föltalálni a nyomát, — Fölösleges- mondani jelentette ki .Molotov .— bogy civilizált államban, általában olyan országban, amely ít lrgklscbb mértékben is rendezett viszonyoknak örvend, ilyesminek ucni szabad megtörténnie. Nrmlvcvésbbé élénk érdeklődéssel kiséri Európa politikai közvéleménye a szövetségesek nagy diplomáciai offenzíváját, amelyet főképpen a semlegesek irányában fejtenek ki. llir szerint a szövetségesek a tengerzár fölé általános zárlatot helyeznek cs politikai, gazdasági nyomással Igyekeznek rávenni Németország szomszédait, hogv elenyészően kismértékűre zsugorítsák a birodalomba irányuló kivitelt. Egyidejűleg a tengeri blokádot is szigorítani akarja Anglia és- Franciaország. Bukaresti híradás szerint Törökország megnyitja a Dárdauellákat a szövetségesek hajóhada elölt, hogy az angol-francia hadihajók megakadályozhassák az Oroszországból a Dunán Németországba történő szállításokat. ctrurcliail: \ harcolt kiéleződése várható.. London, március 30. A Reuter-iroda jelenti:. Churchill szombaton este rádióbeszédei tarlóit. A többi közölt ezeket mondótla: — A brit birodalom és a francia köztársaság most már föloldozhatatlan egységbe egyesüli, liogy igv érhesse el magas céljait. A mai napig az idő a mi javunkra dolgozott. Az idő azonban ingadozó szövetséges. Azt hiszem, hogy a harcok kiéleződése várható és ez elöl semmiképpen sem akarunk kitérni. Nem heesiiljiik le ellenfeleinket. Olyan megpróbáltatások állanak előttünk, amelyeket még sohasem ritiink ál és tudjuk, hogy az angol és a francia népnek n legnagyobb erőfeszítéseket kell'kifejtenie, A való tényeket azonban fölismerhetjük, Erőforrásaink, ba már teljesen kifejlesztettük azokat, sokszorosan fölülmúlják az ellenségét, liogy Franciaország és Anglia miért küzd, azt meglátják, ha a háborúnak vége lesz. Ml folytatni akarjuk ezt a harcot, atnig el nem érjük eélnnkat és nem igaz, hogv ki akarjuk' terjeszteni a háború szinterét. Nines vitánk sem az olasz, sem a japán néppel. Továbbra is jöv iszniiybaii akarunk élni ezekkel a népekkel és nem keressük a viszály t Szo\ jetoroszországgal sem. Nekünk esak egy emberrel van dolgunk: ez Hitler és az ö rendszere. Egyedül ez a mi támadásaink célja és csakis az ö hatalmát akarjuk letörni. ü semleges államok siárottöidl kereskedelmének ellenőrzése Róma',-márciűs 30. A Lavoro Fascista londoni jelentése szerint egyre láthatóbbá válnak a londoni angol—francia haditanács hatásai. Angol körökben nem csinálnak titkot abból, hogy a szövetségesek szeretnék tisztázni a gazdasági zárlat, valamint, a semleges és nem hadviselő államok pozíciójúnak kérdéséi. Mig a hivatalos köiök meglehetősen tartózkodóan viselkednek, más körökben ugy tudják, bogy a szövetségesek szeretnék kiterjeszteni ellenőrzésüket nemcsak né iiiet' tengerre, hanem a szárazföldi kereskedelem fölé is és ebből a célból el vannak szánva arra, hogy megszigorítsák a Németországgal határos államok tengeri kereskedelmének ellenőrzését. Az -angol kormánynak hir szerint az. u tervr, liogy Németországgal határos állam iknak rg.i es árukból esak annyi bevitelt engedélyez tengeri uton. amennyi megfelel ezen államok békesziikloroknuk a a háború és pusztulás kihúzott kardját visszaparancsolja majd hüvelyébe. Minél mélyebbre süllyedünk a pusztulás szakadékában, 'nnuáí magasabbra emelkedik fölénk az egy ház. 'tekintélye és erkölcsi ereje. Fz a biztosítéka unnak, liogy a világ nagy átrendezése nem történhetik meg — mint uz elmúlt világháború végén — a legnagyobb, az örök erkölcsi tekintély beleegyezése veikül. Véres habok fenyegethetnek uiost mindent, a gy űlölködés talajvizei elmosással fenyegethetik' a kultúráljak, az emberi szelleműek minden hídfőjét, nem táDtorodbaluuk meg hitünkben. Hu egyszer, — mielőbb — eljön a nagy leesupolás. ideje, az az erkölcsi tekintély fogja megszabni ' a. világ új harcát és új törvénykönyvét, amelyet az Isten Fiu alapított a világ számára. N aki nin szivében és 'elba(árazásában ennek az erkölcsi tekintélynek hangot tud adni, annak jósága szelíden és áldóan felénk fordul, szive pajzsunk lesz u nagy yeszedelmek és nagy változások idejénNines emberi értelem, amelyik a Gondviselés "útjának klfürkészésére vállalkozhatik. Talán" azért jött ránk e szörnyű időknek teljessége, hogy hitében fölfrissülve, erkölcsi érzésében megtisztulva, eszményeiben megerősödve tudja folytai ui majd éleiét e nemzedék, vagy ha mi nem K azok, akik utánunk következnek. Minél elszántabbá válik a pogányság támadása. annál inkább százszoros erővel magasodik föl és borul a világra a keresztény 'erkölcs hatalma. A világhelyzet kulcsa újra Szent Petef, utódjának kezében van. Vigaszunk és reményünk, liogy nagy szive hsuk szeretetéi, .loságot és törődést dobog a magv arság felé.