Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-28 / 69. szám

DÉLMAGYARORSZÁG fstlforfoh 1940. 111. 28. Égi jel Regi természettudósok, a Told különböző korszakainak rétegeibe eltemetett úllut- és novényélcl, vagyis a kövületek különi'éleségéuek okút abban lútlúk, bogy u löldon időközönként roppant katasztrófák pusztítottak el a szerves és a szervetlen világot. Igy temetődtek a rétegekbe a teremtett világ csodái. Ujabb és ujabb katasztrófa, más meg más állat- és növényeidet talált a földön, ezt temette el és innen van a kövületek különbözősége a különféle; geológiai rétegekben. Bár * modern természettudósok kutatásai megdöntötték ezt az elgondolást és helyébe a földi élet fokozatos fejlődésének elméletét állították, mostanában mégis sokszor jut eszünkbe a kataklizma-elmélet, amikor az újságok időjárásjelentéseit, árvizlüdósitásait olvassuk. Az ember — különösen, ha kissé hipochonder — kínos pontossággal emlékezik vissza ilyenkor a tavalyi negyvennapos esőzésre, a tavalyelőtti szárazságra és a harmadévi jégverésre. S ha ezeknek a visszásságoknak bizonyos időközönkénti rendszeres bekövetkezését. látja, hajlandó arra n meggyőződésre jutni, hogy az időviszonyok rendellenességei között bizouyos szerves összefüggést talált. És amikor már idáig jutott gondolatmenetében, szinte magától kínálkozik, hogy elfogadja a kataklizma-elméletet, amely eső, jég, árvíz, földrengés, tűz, égi és földi háború s egyéb természeti csapások képében jelenti bo egy világ pusztulását és nj világ születését. Valóban semmi sem kézenfekvőbb, mint erre gondolni, amikor azt olvassuk, liogy barinincfokos szibériai tél hogyan pusztít embert és állatot, majd a nyomában föllépő áradások házakat és reményeket döntenek romba, élőlényeket temetnek a romok alá. Gondolni kélj ilyenkor Auatóliára, ahol kevéssel ezelőtt emberek tízezreit tette földönfutóvá a földrengés cs gondolni kell az Elnára, amely éppen a napokban — miért éppen most? — ontotta a lávát az oldalúbau békésen meghúzódó emberi sorsokra. És gondolni kell arra, liogy húsvét vasárnapján északi fény tündökölt a földgolyó fölött, Budapesttől Curtea dc Argesig, Londontól Amszterdamig, Ncwyorklól Floridáig, ámde cz a Tény nem áldást, hanem pusztulást hozott. Angliában mintegy öt órán keresztül rendkívüli elektromos zavarok léplek föl. Angol tudósok szerint emberemlékezet óta écrn volt ilyen erős elektromos-tornádó, öt órán át szünetelt a rádió-, távíró- és telefonforgalom egész Angliában. Az Amerikai Egyesült-Államokban is pusztító viharukat idézett elő az „északi fény", amelyet állítólag a nap elektromos részecskéi gyújtottak ki fölöttünk. Mindezekre önkéntelenül gondolni kell, sőt gondolni kell arra is: vannak tudósok, akiknek vizsgálódásai szerint a napfoltokkal kapcsolatos beáramlások biológiai befolyást is gyakorolnak az emberre és az élőlényekre. Az új kutatások kiterjednek arra is, hogy az erős napfoltok jelentkezése, kapcsolatos-e nagyobb háborúk kitörésénél?i Addig is, amíg a tudósok eldöntik ezt a kérdést, mit csináljon a szerencsétlen emberiség. amely új kataklizma tüneteinek KERESZTtNY POLITIKAI NAPILAP XVI. cvüoliitini 09. szám 4 római hivatalos jelentés rácáfolt a zavarthcltő hircsitclésehre - hanH$niiiozzii az olasz sajtó a londoni ós párisi lapoh híreire adott válaszában Tclchi míiiísiícrclnöK ma Kihallgatáson íclcsilh mcg a pápánál Róma', március 77. Római politikai körökben nagy föltűnést kelteit, hogy nz olasz éa a magyar miniszterelnök megbeszéléséről a szokásos szűkszavú jelentés helyett nagyjelentőségű részletes jelentést adtak ki. Az utóbbi időben kevés politikai megbeszélésről adtak Ui ilyen sokatmondó és nagyjelentőségű hivatalos jelentést. A Telegrapho a következőket irjat /Olaszország és Magyarország barátságának hangsúlyozása nem lehetett teljesebb. Mindazokat, akik tisztában vannak vele, hogy ez a barát-ág milyen mélyen gyökerezik a ^ét nép lelkében, őszinte öröm töltötte el, bogy ezt egy ily eo hoszszu hivatalos jelentés is megerősítette. Viszont mindazoknak, akik az utóbbi napokban azt állították, bogy Olaszország, miután már képtelen támogatni Magyarországot, kész akár esak burkolt formában is — cserbenhagyni dunai barátját, be kell látniok, hogy fölsültek. Mások viszont azt állították, hogy Olaszország ha továbbra is barátja akar maradni Magyarországnak, ellentétbe keriilno Németországgal és Pélszláviával. A hivatalos közlemény ezeknek Is okulásul szolgák* A Oiornale d'Italia vezércikke szerint a római találkozás eredményei közül háróm pontot kel! kiemelni; 1. Az Olaszország és Magyarország közötti együttműködés nj állomáshoz érkezett. 2. A két ország együttműködése nem irányul egyik környező állam ellen sem. Ez áll elsősorban Németországra cs Délszláviára. 3. Elhatározták, liogy összhangba hbzzálc Budapest és Róma fáradozásait a Dunamedenec és a Balkán békéje fönntartása érdekében. — Olaszországnak és Magyarországnak eltökélt Szándéka, bogy ezt a békét megvédi minden fenyegetéssel szemben. Az ilyen fenyegetés nem jöiirt Németország részéről, mint ahogyan egyes londoni és párisi lapok azt el akarják hitetni. Magyarország rt maga részéről nem ragad magához semmiféle katonai kezdeményezést, hogy kihasználja az európai zűrzavart és clstetvo oldja meg bizonyos életbevágó problémáit. Ez a tény egyébként már Csáky István gróf és Ciano gróf veleneri nicgbeszélései során is tisztázódott. Ez a békeakarat azonban nem jelenti Magyarország részéről az örökös lemondást nagy kérdéseinek végleges és kielégítő megoldásáról. A I.avoro Faseista többek" közölt ezeket irja: »A brenneri talalkozó ntán a viszály kiszélesítését óhajtó országok sajtója a legkülönbözőbb híresztelésekkel igyekeznek bizalmatlanságot kelteni a dunai és a balkáni államok közüti. Azt híreszteltek, bogy a délkcletcuröpal államokat befolyás! zónákra ószlják föl és más sötét terveké." találtak ki a magyarok, románok és délszlávok nyugtalanitására és azt állították, hogy Budapest sürgős segítségért fordult volna Kómához. Voltak viszont olvan állitások is, hogy az olasz diplomácia állítólag nyomást gyakorolt Magyarországra, hogy türtőztesse a Romániával szemben fönnálló követeléseinek kielégítését. Miudrzek a birpk teljesen alaptalanok.* 4 Popolo ói Roinö Románia hallhatatlanságáról Róma, március 27. A Popolo dl Roma csaknem egész oldalt betöltő, fényképekkel is kisért bukaresti tudósítást közöl a romániai belyzetrőL — Magyarország irányában — jegyzi meg S tudósiló — a románok az abszolút hajthalatlanság álláspontjára helyezkednek cs lázasan hozzáláttak az Arad—Nagyvárad—Szatmár-vonal megerősitéséhoz. Románia ugy határozott, hogy orosz támadás esetén csapatait non vonja vissza a Pruth vonalára, ntínt. eredetileg tervezte, han"m a Dnyeper vonalán veszi föl a küzdelmet. A dnyeperi vonal megerősitcsc is nagy erővel megindult. Német vttemenq Ielehí miniszterelnóh romai megbeszéléseiről Berlin, március 27. A német sajtó római jelen-, tcs alapján közli, hogy Teleki Pál gróf magyar miniszterelnök Ciano grófiul folytatott inegbc* szüléséről tett sajtónyilatkozata szerint a magyar —olasz kapcsolatok szilárdabbak; mint valaha 6s1 Magyarország inon hadviselő halulonu-uak te<i kinti magát. . A magyar miniszterelnök római tartózkodási-) val kapcsolatban a Frankfurter Zeitung egyebeit, közöli a következőket írja: -A magyar sajtó részletesen foglalkozik' a ma»' gyar miniszterelnök római látogatásával és azt fnnlos politikai eseményként üdvözli. A lapok egyidejűleg természetesen kiemelik, hogy a találkozóhoz főzött megjegyzések esak a magyar—romáit viszony ról és Magyarországnak a mai európait helyzetben játszott szerepéről és magatartásáról szóló ismeretes megállapításokat ismételhetik.. Teleki Pál gróf utjának sajtóheállitása azt mutat, ja, bogy Magyarországon súlyt helyeznek arra,; hogy a világ előtt világosan föltüolessék a ma-: gyar—olasz barátság változatlan fönnállását.* Páris Cs london válcmCngc Páris, március 27. Parisban nagy figyelemmel kisérik Teleki Pál gróf római tartózkodását és számolnák azzal, bogy nz olasz-magyar kapcsolatok mindjobban megerősödnek. Az l'/poche szerint a magyar kormány jelenleg nem szorgalmazza ugyan ismeretes revi/iós követeléseinek teljesítését, de hangsúlyozni kell, hogy a halasztás nem jelentheti a lemondást a magyar nemzet elévülhetetlen jogairól. A Jour ciinü lap Teleki. Pál gróf utazásától pusztító Itatása alatt cl? Fogadja-e cl a katasztrófa-elmeletet, amelyet sok évtizedes avultságánuk babonás homályából rángat elő az ösztönös félelem. Sem mi esetire! Egy tanulságot azonban levonhat a keresztény világ a húsvétvasárnap]' égi jel feltűnéséből és kiséröjclcnségciből. A föld lázongó elemei, az emberiség lázongó rossz lelkiismerete és az egész rossz álra tévedt emberi sors arra intik, hogy betelt a mérték cs a kataklizma fenyegető torka elnyeléssel, fenyegeti az emberi eletet, az emberi kultúrát és civilizációt. Keresztényi alázattal, keresztényi öntudattal és keresztényi bittel kell elutasítani a "tudományoskodó babonák rémképeket festő jövendöléseit, dc figyelni kell nz égi jelre, amely északi fény, földrengés, áradás éháború alakjában megjelent az emberiség feje fölött.