Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-03 / 51. szám

Yas&raap, T940. mlrefns 5. DFTM AGYARORS7TG 9 A korntámjzó iiblletinia a Szcní Isfwán Akadémián Budapest, március 2. A Szent István Akadé­mia Ssztályülésén Pataky Arnold prelátus, egyetemi tanár, meleg szavakkal emlékezett meg arról a jubileumról, amely az egész nem­zeté, amikor Horthy Miklós 20 esztendős or­ezáglását ünnepeljük. Az ő neve és személye immáf a történelemé és amíg magyar él ezen a földön. Horthy Miklós nevét a magyar nem­zet történelmi nagyságai között fogják emle­getni. Utolsó koronás királyunk halála óla Horthy Miklós személye volt az a legfőbb pil­lér. amely hazánkban a nyugalmat és az alkot­mányos rendet biztosította. Ezután meleg sza­TAVASZI CIPOUJDONSÁGAINK VÁLTOZATLANUL JÓ MINŐSÉGEK HEGY VRLRSZTÉKBRN BEÉRKEZTEK HA-HA CIPÖHAZ Kelemen-utca 12. vakkal emlékezett meg XII. Pius pápáról, aki az egész világ, de főleg a magyarság hódolatát érdemelte ki. K0RZ09AM Ma vasárnap 3—5—-7 és 9-kor hétfőn utoljára 5—7—9-kor fl közgyűlés 42:39 szavazataránnyal megszavazta a 80 százalékos pofádét flz autonómia véifelme. Szeged gazdasági éíele, a fö!dbérlefek, 40.000 tanyai magyar sorsa — Este 10 áráig fartő viia után véget ért a klzgyülás (A Délmagyarország munkatársától) 8zöm­Eaton délután folytatta a törvényhatósági bi­zottság a januárról elmaradt közgyűlés tárgy­sorozatának vitáját Tukats Sándor dr. főispán nyitotta meg az ülést Pávó Ferenc dr. tb. ta­nácsnok fölolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét majd Német József napirend előtt szóvátette, hogy az I. fokú iparhatóság még a husvét­előtti nagyhétre is előírta a kötelező eboltást Felsőtanyán. Ezután folytatták a költségvetés tárgyalá­sát Sőreghy Mátyás dr. kifejtette, hogy ház­tulajdonosnak lenni nem nagy öröm', annyi to­her nehezedik ma egy-egy kis háztulajdonra. Adóemelést a polgárság nem tud elviselni. Széchenyi István dr. fölszólalásában előre­bocsátotta, hogy a MÉP szabadkezet adott a párttagoknak a költségvetés kérdésében. Mégis szükségesnek tartja, hogy a kisgyülési javas­lat kapcsán néhány elhangzott beszédre reflek­táljon. Lerögzíti, hogy nincs ebben a közgyű­lésben egyetlen ember sem, akit ne a város ér­deke, hanem a gyűlölet vezetne. Polemizál azokkal, akik az autonómiát féltik a belügy­miniszter intézkedésétől. Ez nem 6Órelni° «z autonómiának. Senki sem adja föl az arJ'+üi­miát. Szélesebb áttekintésű centrális fórum jó­indulatú tanácsai ezek. Nem a klebelsbergi idők alkotó adósságot kifogásolja a belügymi­niszteri leirat. Ezeknél sokkal súlyosabb hely­zetben lenne Szeged kereskedő- és iparöstársa­dalma. Az évek soráu fölhalmozott költségve­tési hiány tökeadóssággá vált terhe eredmé­nyezte a 10%-os pótadókülnbséget. Nincs is olyan nagy különbség a kisgyülési és pénzügyi bizottság javaslata között. Akinek 100 pengő BELVÁROSI MOZI Vasárnap, hétfőn 3,5,7,9 A francia filmgyártás kimagasló alkotása . VIHAR HZSIII FELETT Az izgalmak és kalandok filmje. A főszere­pekben: CONRAD VEIDT, SESSUE HAYA­KAVA, ROGER DUCHESNE — FOX HÍRADÓ az egyenesadója, a pénzügyi bizottság javasla­ta szerint fizet 75 pengőt, a kisgyülési javaslat szerint 80 pengőt. Kérdézzi: meg lehet-e hozni a bajbajutott városért az.5 pengős differenciát. Érdemes azért az 5 pengőért egymásnak ron­tani! Hiszi, hogy szívesen fizeti meg ezt a pol­gárság városérdekből. — Kérdezem. — fordult a bizottsági tagok felé Széchenyi István dr. —, ugy-o 6zívesen megfizetik az 5 pengős különbséget! Szeitz Ferenc: Szívcsen megfizetjük. Az útadó kérdésében osztja a Dettre János dr. véleményét Nem postázni kellett volna az útadóköltségvetést és sorsára bízni, hanem utá­namenni és kiverekedni a 14%-os útadó niegfia­radhatását. Miskolc 97, Nagykőrös 110, Hód­mezővásárhely 120, Kecskemét 115, Kalocsa 100, Debrecen 80 %-os pótadót fizet és 7%-os kere­seti adót — Mindenben osztom Dettre bizottsági tag úr nézetét a tolekértékádó bevezetését illetőleg — mondotta Széchenyi István dr< —, Csinálják ' meg ős hozzák a közgyűlés elé. Szaporítani kell a jövedelmet a központi ravatalozó fölállításá­val. Ennek is készen volt a terve. Nem tudom hol akadnak el ezek a tervek! Mi az oka annak, hogy a halgazdaság uem rentábilis! Az újsze­gedi házhelyek kérdését meg kell oldani. El kell adni, hogy itt építkezés indulhasson meg b u telekeladásból meg lehessen az újszegedi vízvezetékeket ós csatornázást csinálni. A Tu­kats-ház renoválásánál 10.000 pengő fedezetlen összeg van. Szeretnék megnyugtatást kapni a pénzügyi tanácsnok úrtól, hogy ez az összeg is benne van a 80%-os pútadóban! Kemenessy Tibor dr. tanácsnok: Benne vari! Végül Széchenyi István dr. kérte a kisgyü­lési javaslat elfogadását. Dáni János szerint az autonómia védelmét már előbb kellett volua kezdeni. A tűzoltók iigyót rendezni kell. A kertészetnél levő mun­kások elbocsájtását hatálytalanít<7ták, do gaz­dasági helyzetük így, is labilis. Az autóbusz­üzem miért uem cseréli ki a benzinmotorokat nyersolajmötorokra. Itt is lehet takarékoskod­ni, de az üzemet nem szabad bérbeadni. Rózsa lilás a földbérletek ügyét tette szó­vá. Szerinte nem lehet a föd bérletet emelni. A bérlők nagyrésze rendesen fizet. Tonelli Sándor dr. mindenekelőtt leszögez­ta, hogy a mi magyar szemszögünkből kell min­miniszterelnök politikájához, majd hangsúlyoz­ta, hogy a mi magyar szemszgünkből kell min­den dolgunkat megtárgyalni. Osztja Széchenyi István dr. szavait és megvan győződőve a kor­mány jóindulatáról. Nekünk kell rámutatni azokra az útakra, amelyen a város, a kormány támogatásával, a prosperitás mesgyéjére lép­het A város helyzete egy gondolattal jobb, miut 1914-ben volt, de jóval nagyobb, mint 1926-ban. Ezután részletesen ismertette Tonelli Sáudor úr. a város eladósodásnak történetét, majd összehasonlította Szeged helyzetét a töb­bi magyar városokéval. — Ha Klebolsberg Kunó grófot a Gondvi­selés nem szólítja eltőlühk — mondotta Tonelli Sándor dr —, megvalósítja nagy programjá­nak második részét Is, Szeged gazdasági éle­tének föllendítósét. Szeged kereskedelme ós ipa­ra visszaesőben vau ma, ezt nem lehet titkol­ni. Látjuk azt az iparigazolványok revíziójá­nál és az üzletekben. A házak értéko alászállt. Megszűntek tíz óv óta a következő vállalatok: Back-malom. Ariadue-szövőgyár, Astoria-köt­szövőgyár, Ferraria-vasgyár, Ozinnet-szalámi­gyár, Magyar Szalámigyár, Jób éa Lóránt-sza­lámigyár, Itózsa-uialom, Kecskeméti-vasgyár, Pálfy-vasgyár, Kúp-üzem. Két vállalat jött ide: az Augol-Magyar] jutafonó, amely 400 munkást foglalkoztat és a Hűtőház. Több gyár­vállalat nem telepedett le Szegeden a magas pótadó miatt. Egy papircellulözegyáf letelepe­dése azért hiúsult meg, mert nem sikerült meg­felelő mennyiségű kukoricaszár termesztést biz­tosítani. Szegednek a nyersanyag ideszállításá­Szendrényi Géza és Társai Asztalosmesterek Bútorcsarnoka Telefon 1&—32. Sreged, Dogonici Mr 11. ra is kedvező farifát kell kapnia. A földbérjö­vedelmeket arányosítani kell, mert ma 8000 holddal több bérlete van a városnak, mint 1914-ben, mégis jóval kevesebb a jövedelem. Balogh István dr.: Ezek a számok tévesek, mert közben a város 6000 holdat elajándéko­zott. Végül Tonelli Sáudor dr. kérte a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadását. Deák János azt ajánlja, hogy Szeged a ha­zaiból ad jón el. A Szilveszter-majort adják ki.s­bórlők kezébe. Az inségmuukát ós népkonyhát meg kell szüntetni; mert ha ember kell, onnan nem lehet kapni. Tóth Béla dr. helyettes polgármester": Folya­matban vau a leépítési Glöckncr József szerint az iparos szívesen fizet, ha van miből. Elfogadta a kisgyűlés ja­vaslatát. Balogh István di*. plébános földbérleti kér­désben szólalt fel? — Nem kívánatüa — mondotta beszédében A szezon páratlan alkotása; a fenséges film JUAREZ (Viva Mexikó) Miksa főherceg megrázó császári drámája Gyönyörű produkció, milliós rendezés PAUL MENI BRIAN AIIERNB BETTE DAVIS Széchenyi Mozi Vasárnap 3, 5, 7. 9 Hétfőn 5. 7, 9

Next

/
Thumbnails
Contents