Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-03 / 51. szám

RORSZA Vasárnan. 1940 III. 3. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. cvfoliiam 31. a tanya problémája Nagyon kérünk mindenkit, akinek a varos ügyeiben szava lebet, a városi haszonbéres földek problémáját semmiféle más ügy függvényének ne tekintse; ez a nagy kérdés ne legyen eszköz semminél, a problémának önmagában való nagy sulvát ismerje föl hivatott és hívatlan, hozzáértő és amatőr-érdeklődó egyaránt. Az a belügyminiszteri leirat, amelyik a város gazdálkodásának bírálata körén belül foglalkozik a városi költségvetéssel, megemliti azt is, hogy milyen nagy mértekben esett vissza a városi haszonbéres földek jövedelme, holott a város 1914. év óla 8000 hold földet tört föl s osztott szét a haszonbérlők között. Ez a számadat magabanvéve sokkal többet mond, mint az egyéb adattal egybevetve. Lebet, bogy a város valóban haszonbérbe adott az 1914:. év óla 8000 hold olyan földet, amelyet azelőtt legelőnek használt, de .az sokkal bizonyosabb, bogy a korábbi baszonbéres földekből hatezer holdat elvont eredeti rendeltetésétől s vagy különböző nagyjelentőségű és támogatásra érdemes intézményeknek adott át, vagy jövedelmét kötötte le megbatározott közcélokra. S ezenfölül ez a hatezer hold föld a városi baszonbéres földek legértékesebb részeiből való, a ieemékeny feketel'öldekből válogatták össze, ezek a földek a legmagasabb haszonbért biztosították a városnak, mig a föltört 800U holdat azért vették legutoljára igénybe, mert a terméketlen homoktól ulig választja el valami. Ezeknek az adatoknak mérlegelése viszont egész más ítélkezésre nyuit alapot. i De a háború előtti haszonbérjövedelmek is meggondolásra késztetnek. Évtizedes küzdelem eredménye volt az, hogy a város szakított a baszonbéres földek árverezésének rendszerével s a régi érdemes haszonbérlők kezén meghagyja már azt a földet, amelyet hűséggel és becsülettel munkáltak meg. A háború előtt azonban csak egy volt a fontos, az, bogy ki ad többet érte? Nem nézték, bogy szegedi-e, vagy nem szegedi, földmüves-e, vagy más foglalkozási ág hajótöröttje a földért jelentkező, nem vizsgálták, bogy maga akarja-e művelni a földet, vagy alhaszonbérletbe akarja adni, csak az volt a fontos, hogy minél több haszonbért lehessen a földekből és a haszonbérlőkből kisajtolni. Ilyen mesterségesen fölvert, a kihasznált fölrléhséggel szinte mesterségesen fölhajtott haszonbérekkel biztosították a háború előtti magas bérbevételt, de azt az időt, amikor a haszonbér fontosabb volt, mint a haszonbérlő, talán mégsem szabad most az összehasonlítás egyedüli• alapjává tenni. Ha a háború előtt nem rablógazdálkodás folyt volna a szegedi földön s ha ez a rablógazdálkodás nem is annyira a földet, mint inkább a haszonbérlöket zsákmányolta volna ki, akkor sokkal vagyonosabb, sokkal egészségesebb, sokkal megalapozottabb exísztenciáj u haszonbérlőtársadalmat tudott volna ez a város fölnevelni magának. A^ haszonbérlők szegénységének első forrása a háború előtti földértékesités módja volt. S ezenfölül: talán nem volna szabad Biegfeledkezni ar-ól sem. liogy milyen áraik lángokban álló Viipuri eleste után finnek a harmadik vonalban folytatják az ellenállást Olasz tiltakozás Londonban a szénharc miatt — Német - belga légiütközet, angol gépek röpcédulákat dobtak le Berlin fölött Stöckholm, március 2. 'Az orosz hadvezetőség szombat reggeli hivatalos közleménye szerint az orosz csapatok bevonultak Viipuriba, amelyet a finnek kivonulásuk előtt fölgyújtottak. A finnek új állásokat foglatak el Viipuri mögött, mert minden jel arra mutat, hogy az 'oroszok a város elfoglalása után újabb szárnytámadást kezdenek, hogy a Hanrrheimvonalat nyugat felől hátbatámdfiassák. Fokozódó municióhiánnyal indokolják finn részről a viipuri állások kiürítését, Ember-ember ellen Helsinki, március 2. -Viipuri külvárosaiban véres harcok dúlnak. Ember-ember ellen küzd. A ( i'innck minden talpalattnyi helyért harcbaszáltnak az oroszokkal, akik délről, nyugatról és a tenger felől nyomulnak előro. A Lotta-szervezet tagjai versenyeznek hősiességben a férfiakkal. Viipuri várán ínég mindig a finn lobogó leng — jelenti a finn közlemény. Közben javítják a vasutvonalat, amely az erősítések scállitását biztosítja. A vasutat három helyen rongálták meií a szovjetorosz gépek. Finn katonai szakértők szerln! a város meghódítása az oroszoknak csak óriási veszteség árán sikerül, másrészt a viipuri csata hosszú ideje alatt a finnek jobban megerősítették védelmi vonalukat. A finnek visszavonulása tlgy történik, hogy megkíméljék az ember- és hadianyagot. A finn hivatalos hadijelentés január 2-án hatalmas orosz összeomlásról számol be a Ladogatótól északkeletre. 2Ü0 orosz katona megfagyott. Többek között 100, majdnem teljesen sértetlen harcikocsit zsákmányoltak. Viipuri elvesztése. ufón a harmatiiif védelmi vonalban heliiczhcdfcSf el a finnek Finn-svéd lialár, március 2. A Havas-iroda je- | lenti: A finn csapatok elhagyták a második védelmi vonalat, amely Viipuritól délre a Fjördfolyó partja mentén húzódik és amelynek torkolatánál fekszik a város. A védelmi vonal a Vúoksl-tó nyugati partjánál az Alyrap&ii-tó magasságában végződik, A finnek elhagyva a homokos és aránylag lapos terepei, az új harmadik vonalban helyezkedtek et. Ennek helyzetéről természetesen nem• közölnek semmit, de a vonal valószínűleg a Viipuri és Vüoksi-folyó között húzódik. Ez a vidék hegyes-völgyes és sziklás. Itt terül el Earstilü és a Lykyla-tó, továbbá a Noskuamelska, a Keltovesi — valamint a Vuoksi-tó. Ennek a terepnek előnyei kézenfekvők. Ezeket az alláshkal niáf három héttel ezelőtt kiépítették. A sziklás terep kitűnő búvóhelyeket szolgáltat, amelyekkel a finnek kiegyenlíthetik a szovjetorosz tüzérségi túlerőt. Az arcvonal az eddigi 50 kilámúter helyett möst csalt kb. 30 kilúméteres lesz• A finnek mindenfelé aknákat és akadályokat helyeznek el. Várható, hogy a szovjetorosz hadműveletek ütemében újabb szünet áll be. A Dagens Nyheter munkatársa szerint a finnek visszavonulását az orosz nehéztüzérség túlnyomó fölénye okozta. A finnek kénytelenek voltak újjászervezni védelmüket és megkísérelték, hogy semlegesítsék az orosz nehéztüzérség tüzét. kon tudott vásárolni a haszonbérlő a háború előtt s az ipari termékekért milyen árakat kénytelen fizetni ina? Akkor tíz koronáért kapott egy pár csizmát, amelyért ma harminckét pengőt fizet, akkor kétszáz koronáért vehetett kocsit, amelyet ma egyáltalában nem tud megvenni. A kaszától és kapától kezdve és a gyufánál és petróleumnál befejezve, minden, amit vesz, báromszorosa, vagy négyszerese a háború előtti áraknak. A föld ma nem terem többet, a fa nem hoz gyümölcsöt többször s a haszonbérletek nem nőttek meg, inkább elaprózódtak; milyen helytelen, át nem fontolt, igazságtalan beállítás az, amelyik mindennek a körülménynek számbavétele nélkül csupán a bevételek közötti különbséget taksálja. Valamit emelni kell, de az nem a Haszonbér, hanem a haszonbérlők életszínvonala, igénye, kulturszükséglete, vásárlóképessége. A kollonicsi programot könnyű végrehajtani a tanyán, a haszonbér lineáris emelésével könnyű föladat volna koldussá tenni nzt a népet, amelvnek fogyasztása és gazdasági ereje táplálja a város iparát és kereskedelmét, de ki merne hozzáfogni ennek lélektelen végrehajtáséhoz? A haszonbérlők problémája utolsósorban pénzügyi probléma s akik csak financiális megfontolások alapján akarnak a kérdéshez nyúlni, jól tennék, ha előbb szavuknak következményeit fölmérnék. Nincs senki, aki jogtalan kedvezményben akarna részesiíeni a közvagyon rovására bárkit is s ka lehetnek egyesek, akik aránytalann I magas bért fizetnek, bizonyára vannak olyanok is szórványosan, akik igazságtalanul csekély ellenszolgáltatás ellenében foglalják le maguknak a városi köztulajdon egy részét. Egyes esetben történhetik jóvátétel, akár emelni kell a haszonbért, akár leszállítani, de a haszonbéremelést ne akarja senki programmá tenni s financiális kibontakozás' útját senki ne jelölje ki a haszonbérlők életének földulásán keresztül. Szeretettel, megértéssel, elmélyedéssel, a viszonyok teljes ismeretével és szociális lelkiismerettel szabad csak ebhez a nagy problémához nyúlni; negyvenezer embér élete múlik azon, bogy javitunkr, vagy rontunk minden változtatással. '