Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-20 / 64. szám
GYARORSZAG szerda, 1940. Hl. 20. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. ftrfoluam 04. szám Gazdasági jog rÁ közelmúltban uj jogi folyóirat indult nlnak Gazdasági Jog cimmel. A szegénynek mondható magyar jogi folyóirat irodalomban bármilyen uj vállalkozás jelentőseggel birna, de megtöbbszöröződik az uj folyóirat jelentősége, mert egészen friss meggyeken kiván haladni. Olyan hiányok pótlására vállalkozott, amelyeket régóta 'merünk, de amelyek kiküszöbölésére eddig vajmi keveset tettünk. A folyóirat megalapítója, a kiváló kereskedelmi jogász: Kuncz Ödön, évtizedek óta harcol már korszerű, a. gazdasági elet fejlődésével és szükségletéivel lépésttartó magyar gazdasági jogokért. A gazdaság és a jog szoros egymáshoz-. Tapadása lépten-nyomon elénkbukkanó jelenség. A gazdálkodás — vagyis vitális szükségleteink kielégítésére szolgáló javak előállítása és szétosztása — minden idők társadalmának alapvető és nélkülözhetetlen tevékenysége volt. A kezdetleges és a művelődés alacsony fókán álló társadalom is gazdálkodott. A fejlett társadalmi keretekben azonban a gazdálkodás jelentősége egyre fokozódik, mert az emberi szükségletek mennyiségi és minőségi növekedése .egyre több cs több jogszabály előteremtését sürgeti. Világos azonban, hogy a mérhetetlenül megszaporodott egyéni és közületi szükséglet fedezéséi esak is jól megszervezett és zökkenőmentes - - úgyis mondhatnánk válságmentes — gazdálkodás képes vállalni. A gazdálkodás megszervezését pedig a jog végzi. A termelés, a forgalom, n fogyasztás, a hitel stb. szerevezete mai fejlettségi fokon jogintézmények nélkül el sem képzelhető. A gazdálkodás és a jog együvélartoznak, együtt cinek, virágzanak, vagy sorvadjak el. Ha azonban a jog annyira hozzátapad a gazdasági élethez, kell, hogv követni, sőt ,-- továbbmegyünk — irányítani, lendifeni tudja azt. A jogterület egyetlen parcelláján sem kell a jogszabálynak annyira rugalmasnak és simulékonynak lennie, mint éppen a gazdasági jog területén. Amilyen nagy áldás egy rugalmas, méltányos, a felek jogos cs a közjót nem veszélyeztető, erdekét respektáló jogtétel szabályozó ©rejé, olvan nagy csapás a merev, az élet fejlődésével lépés? tartani nem tudó jogézabály. Ujabban, a közületi hatalom izmosodásának és az állami beavatkozás népszerüpödésénck idején egyesek — sajnos, egyre, többen — olvan jogiételeke? sürgetnek, amelyek minél alaposabban és minél részletekre kiterjedőbben rugadják meg a gazdasági folyamatokat. Nem vitás, hogv a gazdálkodási: n Ter-' tnelésf, a forgalma? és a fogyasztást irányítani, olykor nekilendíteni, máskor féke/ni kell, hogy az egvcnsulv föl ne boruljon. Az sem vitatható azonban, liogy a közület csak akkor és addig nyúljon Ue a gazdasági folvamafokba, amikor és ameddig az cgvéni vállalkozás nem hajlandó respektálni azokat a magasabbrendii, a közület egészét érintő erdekeket, amelyeknek u közjó érdekébon mindenkor és maradéktalanul crvénvesiiliiiök kell. Helyes értelmezésben u közület először csak reflektorozza, vetítse föl a betartandó szemChamberlain nagy beszédben foglalkozott a brenneri találkozóval és a szövetségeseknek a finn háboruhani szerepével Welles Cianoval folytatott megbeszélése után ma eV hagyja Európát London, március 19. Az alsóház kedd délutáui ülését a külügyi vitára való tekintettel, nagy érdeklődés és nagy izgalom közben kezdték meg. Fokozódott az izgalom, amidőn ismeretessé váll, hogy Chamberlain minisztexelnök szokásától elférőén nem nyilatkozat formájában, hanem beszéd keretében ismerteti a háborús eseményeket, lord 1 falifax külügyminiszter pedig a lordok házában mondja el beszédét. Az egyik képviselő kórejést intézett a miniszterelnökhöz: tettek-e intézkedéseket a moszkvai béke megkötése után, hogy a Finnországba küldött angol és francia hadianyagot visszaszállítsák? Chamberlain válaszában kijelentette, hogy erröl a kérdésről sem feledkeztek meg, / dc 111a még nincs abhdn a helyzetben, hogy erre vonatkozólag nyiltalkozliassék. Chamberlain ezután bejelentette az alsóházban, hogy a költségvetést április 23-án terjesztik a ház elé. Aa csesz alsóház telkes éljenzésbeu tört ki, amikor Chamberlain miniszterelnök szólásra emelkedett. — A finn kérdésben — mondotta a miniszterelnök — semmi olyan nem történt, ami megváltoztatta volna az első benyomást, hogy tudniillik nagy tragédia játszódott le. A szigorú bckcföltételeket kizárólag kényszerűségből kellett elfogadni. Nincs értelme azt állítani, hogy ezek a föltételek nem érintik súlyosan Finnország függellcnséget és területi épségét. A finnek ellenállása azonban nem volt hiábavaló. Megőrizték becsületüket, kivívták a világ megbecsülését. Hadseregük szervezete sértetten maradt és n nép lelkülete nem tört meg. Finnország talpraállását a legnagyobb rokonszenvvel kisérjük és miután nyilvánvaló, hogy ujabb segítségre van szüksége, készséggel kivesszük más államokkal együtt részünket Finnország újjáépítésében. Chamberlain kijelentette, hogy meg kívánja világítani á Finnországnak hadianyagban és emberekben nyújtott segítség kérdését. Ismertette ezután Finnország földrajzi helyzetét és a szállítási nehézségeket, majd fölsorolta a megigért és elküldött szállítmányokat. — Ami az emberaDyagsegitséget illeti — mondotta a miniszterelnök — Mannerheim tábornagy tudatta, hogy nincs szüksége emberekre, mert elegendő főnyi katonaság áll rendelkezésére, hogy az. olvadásig kitartson. Mannerheim kijelentette, hogy örülni fog, ha májusban 30.000 főnyi segítséget tudunk küldeni, de ezeknek jól kiképzett csapatoknak kell lenniök. Az expedíciós hadseregei n leggyorsabb ütemben készítették elő és március elején már 1O0.0UÜ főnyi gereg állt utrakészen, tehát két hónappal . előbb, mint azt Mannerheim kérte. -A finneket február második felében értesítettük terveinkről cs azt tanácsoltuk nekik, hogy legkésőbb március 5-ig hivatalosan ia kérjenek segítséget. Időközben a párisi és a londoni finn követ érdeklődött, hogy vájjon Anglia ncui ludna-o egv hónapon belül bO.OOO embert küldeni. Erre azt feleltük, hogy máris előkészületeket tettönt a lehető legnagyobb csapatmennyiség küldésért-. Végül az az időpont, a melyet a. finnek elhatározásuk közlésérc kikötöttek, elhatározás nélkül mult el. Másnap értesültünk róla, hogy elfogadták * békefeltételeket. Nem a mi dolgunk, hogy bírálatot gyakoroljunk. Egy olyan nép, amely ugy küzdött, mint ők, föl vaíi mentve minden biráíat alól. (Éljenzés.) Tiszteletben kellett tartanunk ezt a döntést, akár mást kívántunk volna, akár nem. liár Finnország nem kérte a segítséget és közölte velünk, hogy Norvégia és Svédország megtagadta a csapatok átengedését, megtettük az előkészületeket. Tehát, sem Nagybritannia, s«m Franciaország nem tehet magának szemrehányást ebben a kérdésben. Chamberlain ezután Sumner "Welles látogatásával foglalkozott és kijelentette, hogy az angol kormány őrömmel üdvözölte az amerikai államlitkárt Londonban és teljes nyíltsággal tájékoztatta öt a kormány álláspontjáról. A miniszterelnök a továbbiakban kijelentette, hogy amikor Welles visszatért Olaszországba, uj helyiét elé került. Ez volt a brenneri találkozó. — Ez 9 találkozó — mondotta Chamberlain — pontokat a Termelésben résztvevők elé cs csak akkor kösse meg őket fogszabállyal, ba önmaguktól nem vállalják a közjó sokszor terhes, de nem mellőzhető szempontjait. Á gazdasági életnek ís megvannak a maga kalandorai, akik a csak nyerhetek, dc semmit nem veszthetek jelszóval vállalkoznak, indítanak meg, vagy állilanak le termelési kereteket. A gazdasági jog korlátozó és sújtó szabálvainuk elsősorban is ők a címzettjei, nem pedig a nemzedékeket egybekapcsold tisztes, szolid vállalkozások. Egyet sohasem tévesszünk szem elől: O gazdasági életben, sokszorosan többen vannak a tisztességes, támogatást érdemlő, termelő elemek, mint n paraziták. Ez ma különösen hangsúlyozandó szempont, mert az utóbbi időben annyit dÖrgünk a gazdasági élet kinövései ellen, hogy végül is majd elhisszük, hogv olt minden kinövés és mindenki visszaél a rendelkezésére álló erőkkel. Pedig miként a. legtöbb becsületes ember életében soba szembe nem találkozik a büntetőtörvénykönyv normáival, éppúgy a becsületes kereskedő vugy termelő sem ütközik össze a gazdasági eletet szabályozó jogtételekkel. A gazdasági jog területe eg^re szélesedik. Szélesedik egyrészt azért, mert az állam a gazdasági liclyzelváltozások (konjunktúra) alakulásába egyre inkább beleavatkozik, hogy a válságok lepergése! gyorsítsa és súlyát enyhítse, másrészt pedig azért, mert a termelésben résztvevők közül a. gyengébbeket (munkást, kisiparosi) meg akarja védeni a kizsákmányolástól. Az .elmondottakból láíhuijuk azokat n föliiletekct, ahol a gazdaság és a jog egv máshoz simul. Aniig egviiilhaladuak, egyiitirejlődnek és virágzanak, áldás í;i kael ősz,működésűkből, aminl azonban el távolodnak egymástól, rengeteg baj, bélIvó szakad az emberre, akiért mind kellő van: a gazdaság és a jog egyaránt...