Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

DÉLMAGYARORSZA Péntéh. 1940. III. 1. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. frioluam 49. srám A ható parancsnoka Végtelen ég cs végtelen víz között fúlnák a bujók u tengeren. Az acéltest belemerül az élő, mozgó hullámokba s mindig valami új világ felé viszi az utasokat. A lmjuk útja megliatározüít, dc az úlak vége ismeretlen. A tenger haragos hullámain a messzi ég liaialma tükröződik. Egyik pillanatban mint szikrázó kék baldachin borul ÍBZ ég a horizont határára s a másik pillanat már száguldó viharfelhőket ragad magával. íSötétié változik a nap ragyogása: Tryton birodalmában kifürkészhetetlenek a nappalok és kiismerhetetlenek az éjszakák. A hajó sima útját hullámhegyek tornyai keresztezik s minden, ami eddig biztonságot, látszott nyújtani: most egyszerre rccsegő-ropogó kis dióhéjjá válik az elemek kezében. Ijedt hangyabolyként nyüzsög a hatalmas ha jó belseje; rémült, vagy hafálraszánt bátorságú emberek keresik a halálos táncban az eletüket S a tomboló menekülésben valaki nyugodtan áll a hajóhídon. Szeme a messzeségbe tekiut, mintha a jövendőt fürkészné, egy Csöppnyi fényt a végtelen l'eketeségben. Mert ez a kis világosság — egy-egy fölvillanó sugár csupán — mulatja az utal, amelyen ki kell tartania a hajónak, hogy szirtbe ne ütközzék, hogy zátonyra ne fusson. Kezének egyetlen intése nyugalmat parancsol, egy-egy szava csöndet teremt: egyensúlyban és irányban tartja n hajót és u lelkeket. ÍA hajóhídon álló parancsnok utasításait köV°tiií kell: az engedelmesség többé nem önuralom, vagy jólneveltség kérdése, hanem létkérdés. A hajót, az életet menti meg a veszedelem pillanataiban az, aki egyedül ismeri a tenger szeszélyeit. Csodálatosan szép cs csodálnivalóan nagyszerű föladat hajót vezetni a tengerek végtelen útjain. Az tudja csak, aki születésében magával hozta az isteni titkok tudásét. Az képes rá, aki testében-lelkében érzi a tengeráramlások sodrát, aki minden érzékével magáévá telte az apály és dagály törvényszerűségeit, aki egyszerre látja a mélység rejtelmeit és magasságok ragyogását. Az tud kormányozni, aki ismeri a hajót utolsó, legkisebb szögéig, csak uz állhat az utasok fölött a parancsnoki hídon, aki ismeri a hajó minden lakóját a luxuskabinoktól a kazánokig. Hullámzó, viharos tenger ma a világ s úszó hajója a világnak Magyarország. Az elemek tomboló játékában valaki nyugodtan áll a hajóhídon; vezeti, kormányozza az országot. Ez a vezetésre született nagyszerű férfiú, ez a tengertismerő katona, ez a hajótépítő örökfiatal erő. ez a mindenki szivét ismerő és mindenki szivében lakó ember: Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. \mikor húsz esztendővel ezelőtt elfoglalta a parancsnoki hidat: valóban új világ felé vezette a hajó utasait. Az út határozott s az út vége sem ismeretlen. Bömbölhet a világ frenezisének orkánja, zúgLat a vihar fütyülése a tengerek fölött, átcsaphatnak u hullámok a hajótesten, tombolhat a pusztítás haláltánca: valaki nyugodtan áll a hajóhídon. Szeme a messzeségbe tekint: a iövdt Telchi miniszterelnök beszéde az ország összes népeit atyai gonddal kormányzó llorthy Miklósról Budapest, február 29. A főváros Csütörtökön délután zásriódíszbo öltözött a kermányzó iránti hódolata jeléül. A királyi palota, a citadella, a Lánchíd fényárban úszott, Délután 17 óra tájban a város minden tájáról megindultak a Vigadó felé, hogy hódolattal adózzanak legfőbb Hadurunknak, yitéz nagybányai Horthy Miklósnak. Az ünnepségon megjelent a kormányzó Családjából Horthy Miklósné, vitéz Horthy István miniszteri tanácsos menyasszonyával, Edelsboim-Gyulay Ilona grófnővel, valamint ifj. Károlyi Gyula gróf, a kormányzó veje. Az emelvény közepén foglalt helyet egyszerű fekete magyar ruhában Teleki Fái gróf miniszterelnök is. Tőlo jobbra és balra a kormány tagjai és az előkelőségek. A Vigadó hatalmas termét az utolsó helyig megtöltötte a közönség. Az ünnepség a Hiszekegy elmondásával kezdődött, majd a Filharmonikus Társaság zenekara Dohnányi Ernő vezetésével Erkel ünnepi nyitányát adta elő. Ezután általános ünneplés közepette Teleki I'ál gróf miniszterelnök, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga cinüke mondotta el ünnepi beszédét. Bevezető szavai ütán a következőket mondotta a miniszterelnök:' — Nem tudok szebb szavakkal adózni, mint azokkal, amelyeket kormányzó urunk mondott I. Ferenc József királyról való megemlékezésében, akinek oldala mellett öt évet töltött, mint szárnysegéd: iA legnemesebb, a. legjóságosabb, a leglovagiasabb ember, akivel valaha életemben találkozhattam. Népeknek és embereknek egymással összeütköző érdekei szamára rsak az ő bőlescsbége tndja a kiegyenlítést megtalálni. Ismeri az embereket. Le tudja mérni értéküket és éles szeme az összefüggések mélyébe lát.* — Horthy Miklós beszédében I. Fereno József személyének azokat a tulajdonságait emelte ki, éppen azokat jelőlto meg, amelyek megvannak magának Horthy Miklósnak a lelkében és személyében is. Dc miképpen is bírta volna különben azt az országépítö munkát, amelynek húszéves évfordulóját ünnepeljük nio.-t? 1019 esuf tavaszát éltük. amikor kezébe vette a kardot, hogy megmentse vele, hogy talpraállitsa az önhibájából is összeomlott nemzetet. Bécsben Bethlen Istvánnal kettesben ugyanarra a férfiura gondoltunk, akire Aradon Károlyi Gyula Károlyi Gyula hivás.ifa jött Szegedre családja köréből. Minisztertanácsban ültünk, amikor Horthy Miklós belépett és azt mondotta: r,Eljöttem, vállaiont!* — Miután átvezetto a maroknyi nemzeti hadsereget a Dunántúlra, Budapestnek fordult, ho© megállítsa elönyomulásábau a román hadsereget. Amikor pedig annak tábornoka azt kérdezte tőle: i. . . és ha nem állok meg?* — röviden igy felelt: iákkor védekezni fogok!* Elszántságát a 1 megmentette a Dunántult, hogy azon nagyobb sereget toborozhasson és megindulhasson az ország újraépítésére. Bevonult a nemzeti hadsereggel Budapestre és e mindnyájunknak felejthetetlen borongós őszi napon a főváros és az ország népéhez igy szólt: »A nemzetroutásnak immár vég* mindenkitől fegyelmezett, öntudatos magatartás', követelek!* Nem felejtjük el soha Horthy Miklósnak ezeket a mondásait. Bennük él a magyar lélek. Bennük az ősi hagyomány és az ősi clniakarás, hitünk, zászlónk állandósága. — Holnap lesz liusz éve, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kardot hi/.ta rá, de a romtukaritó csákányt is éj Hortby Miklós kezébe adta az ekét is, a kalapácsot I is és a tollat is az ország újjáépítésére. A magyar I

megtalálta benne azt a férfiút, akiben önmagán: !> legjobb és legnemesebb tulajdonságait látja, aki • bizalmat öntlietctt a nemzet szivébe, akit arra Valónak ítélt, bogy a föltámadás felé vezesse. — A magjar ember bzercti az erős kezel, ÍS* az magyar kéz legyen. Macyar legyen a kéz: ez annyit jelent, bogy alkotmányos legyen. Az alkotmányosság nálunk nem tudás, dp érzés kérdése cs egyet jelent azzal, hogy magyar királyaink és kormányzóink országlásában pedig az. hosrv magvar, mindenkor egyben azt is jelentette szamunkra, hogy s/pntistváni A magyar ember a Magyarország összes népeit afyai gondossággal összefogó koronája által még mindig uralkodó Szent István királyunk Istenben való alázat,, szerint patriarchális és nein imperialista. Szent Istvánnak és koronájának helytartója által mint magyar vezeti a magvart Horthy Miklós. Az »r.i beri élet minden vonatkozásában fontos az. hngv mit csinálunk, de gyakran még foiilo-abb. liogy nézi, a jövendőt látja, a világosság felé vezet niinket. magyarokat. Egyedül ő ismeri az ui veszedelmeit, egyedül ő tudja a menekülés útját. Ö tudja: hol vannak szirtek cs zátonyok s egyedül ő látja az iránytűt, amely a nyugalom, a béke, a munka vihartalaTi öblébe, csöndes kikötőjébe, virágzó szigetére vezeti a hajót. S a luxusszobáktól le a kazánokig minden ember rendíthetetlen bittel, bizalommal tekint a hajó legelső férfiára. Every inch a king — mondja a költő; every inch a gentleman, minden ízében úr, mondhatjuk mi, amikor reátekiniünk, ha szavát halljuk, ha intésének engedelmeskedünk. Ez az intés, ez a szó parancsolja ma Magvarországnak Nelson admirális mondatát: Every man to do his duty... Minden embernek kötelességet kell teljesíteni. Ezt parancsolja ma Horthy Miklós; ez az intése, ez a szava: mindenki végezze kö» telességét. S ennek a parancsnak jegyében tekintett el attól, hogy húszeves kormánvzásának jubileumát ünnepi fenn vei ülje meg az ország. A fény cs az ünneplő szava k lehetnek külső jelei, de nem igazi kifejezői a nemzet bódulatának és köszönetének. A vihar hangja túlharsog mindent, csak egyetlen hangot nem tud megcsöndesíteni: a néma ünneplés belső halk szavát: egyetlen lnbhanást nem tud megKalványitaui: a fénytelen ünneplés szivekben égő fáklyáját: egyetlen mondatot není tud némává ítélni: n köszönet, a hála es hódolat megnyilatkozását. S a húszéves jubileum idején könyörgés száll a Mindenhatóhoz úgy, amint a gótikus torony emelkedik a magasságba . «',félé kövüít ima" kent: adja az Lg, hogy Horthy Miklós vezesse a hajót végig a vilin ron új életbe, a végtelen cg és végtelen viz között a tengeren • . ,