Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-15 / 36. szám

rm MAG Y A ROR S7 * (; RSIITÖR'NK 104(1 FEBRUÁR 15. délutánig szeretnék fölszabadítani. Szükség van azonban a tanyai útak akadályainak eltávolí­tását is, hiszen a kereskedelmi szempontok mel­lett fontos szociális okok is arra intenek, liogy a tanyai utakon is haladéktalanul meg kell kezdeni a munkát. A legnagyobb elismerés illeti a kisvasút vezetőségét, amely lehetővé tette, hogy még a nagy hófúvásban sem akadt cl a forgalom egyetlen órára sem. Kedden is közlekedett va­lamennyi szerelvény, ba kisebb-nagyobb késé­sekkel is, szerdára pedig o menetrend szerinti szerelvények mindkét tanyai vonalról sziuto pontosan érkeztek Szegedre. Ez a tanyai vasút vezetőségének előrelátását cs azonnali küzbo­lépósét dicséri, amellyel késedelem nélkül min­den szükséges intézkedést megtett cs így sike­rült a forgalom zavartalanságát a legsúlyosabb helyzetben is biztosítani. fl szegedi iizielvezelüség íerüietén három-négyórás késéssel Érkeztei be a szerdai vonalok Sokkal súlyosabb volt a helyzet a MAV vo­nalaiu, mivel Szegedtől távolabb sok hó­torlasz zárta el a közlekedést. Különösen nngy akadályok jelentkeztek Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, iilelvo Cegléd irányából. Igy törtónt, hogy az es'ti személyvonatnak Kiskun­félegyháza és Kiskunhalas között hosszú órá­kig kellett vesztegelnie, a szerdareggcli buda­pesti személyvonat -pedig még abban az idő­ben is Cegléden vesztegelt, amikor már Sze­gedre kejlett volna érkeznie. A szegcdi üzlctve­ze tőség azonban éjjel-nappal fáradhatatlan munkával mindent elkövetott, hogy fölszabadít­son minden vonalat és az önfeláldozó munká­val sikerült elérnie, hogy a szegedi üzlet vezető­ség területén egyetlen vonalon sem kellett be­szüntetni a forgalmat cs — hu jelentékeny kó­sésokkel és bizonytalan várakozásokkal is —, de minden vonalról sikerült behozni a vonato­kat. Szerda délutánra az volt a helyzet, hogy hóakadály sehol sem volt többé a szegedi üzlet­igazgatósághoz tartozó vonalakon. A szerelvényeket sokszor négy mozdonnyal is igyekeztek közlekedtetni, de a jelenlckcuy késéseket így sem sikerült elhárítani, mert nemcsak a szerelvények akadtak el a torlaszok között, hanem a mozdonyok foruiúlisuu be­fagytak a pályán és igen nagy nehézségek je­lentkeztek a váltók kezelésében is. A reggel 7 óra 50 cs budapesti személyvonatot csak nagy erőfeszítéssel lehetett Ceglédről kiszabadítani és 14 óra helyett négyórás késéssel 18 órakor érkezett Szegedre. Könnyebb volt a helyzet a délutáni gyorsvonatnál, amely kétórás késéssel Szegedre érkezett A helyzetről szerda este a következő infor­mációt kaptuk a szegedi üzletvezetőség forgal­mi osztályánál: — A helyzet most már léuycgcseu kedve­zőbb, a havazás cs a szél is elállott, az akadá­lyokat állandó munkával sikerült csökcnto­uünk és igy valamennyi vonat közlekedését, ha nagy késések árán is, sikerült biztosítanunk. Este jelenthetjük, hogy a szegedi üzletvezető­ség területén hóakadályok nincsenek. Ha így tart a javulás, reméljük, hogy csütörtökön estéro sikerül helyreállítani a normális forgalmat. A munkát éjjel-nappal folytatjuk. A MAVAUT vonalain egyelőre változatlan a helyzet, az országutakat igen nagy hótorla­szok borítják és így napokig nincs remény arra, bogy a menetrendszerinti autóbuszokat a távolsági forgalomban ismét meg lehet indí­tani. > félig megfagyott csecsemőt tálaitok egy somogyitelepí udvarban 1 itíjcrmchei hllcvo lelhcllen anya ulán megindul! a nyomozás (A Délmagyarország munkatársától) A kri­minalisztika a társadalom tükörképe. Törvény­széki tárgyalások és a rendőrségi jegyzőköny­vek sokszor megrázó és megdöbbentő esemé­nyekre vetnek világosságot. A maga nemé­ben megdöbbentő részleteket tár föl az a Jegyző­könyv, amely szerdán készült a rendőrség köz­ponti ügyeletén és amelynek szenvedő szerep­lője egy 10 hónapos kisleány, akit anyja szalmára téve magára hagyott a Somogyi-tclcp egyik házának udvarán, A kisleányt Hortobágyi István sütősegéd félig megfagyva találta umg a XV. utca 859. számú házának nz udvarán </• fölhalmozott hó­rakások között szalmára helyezve. Az alig S— 10 hóuapos leánygyermek arcát ekkorára szíu­teleuro fújta ki a falak között dúló hatalmas szélvihar, az erős hideg és havazás következte­ben kicsiny teste jéghideg volt. \ sütősegéd a leletről értesítette a somogyitelepi rcudörőr­szobát. abonuau a kislóuyt a központi ügye­iéire szállították. A rendőrorvos a félig megfa­gyott kisleány elszenvedett fagyási sérülései­bél megállapította, bogy körülbelül 8—10 órája helyezhette cl a lelketlen anya a ház udvarán. A rendőrség intézkedésére azonnal gondoskod­tak a szercncsétleu kisleány mielőbbi állandó orvosi fülügyeletéröl és a gyermeket az állami menhelyen helyezték cl. rA lelketlen anya kézrckcritésérc a rendőrség "rclyes nyomozást indított. Eddig már megálla­pították, bogy a kisleányt, anyja a korareggelét írókban hagyhatta sorsára, talán azzal a szán­dékkal, bogy az erős fagy és a havazás követ­keztében a: alig egyéves kisleány a- védetlen he. lyen megfagy. A nyomozás megindítása után nyomban már, olyan bejelentések futottak be « rendőrségre, amelyekből a lelketlen anya sze­melv érc lehet következtetni. A bejelentések sze­rint a kisleány anyja egy vak koldusasszony és elfogása csak idő kérdése­Az anya ellen majd előre megfontolt szán­dékos emberölés kísérlete miatt indítanak vizs­gálatot. •P ló és olcsó is í Darmol hashajtó. Beváltja, amit igér. Nincs vele kényelmetlenség, bajlódás, teafőzés, keserüizü anyagok nyelése, Kitünó ízű hashajtó a Hir t« Ullirtrt i> mlDdco jyójiszertirMn kuhitt AZ OLVASÓ ROVATA fl munKaliözvetitö nöi osztálya nem fele"... Kaplak az olábh? panaszos levelctí Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! A munka­közvetítő hivatal női osztályának állítólag vau telefonja. Erről azonbau mindezideig nem volt alkalmam meggyőződni, mert ahányszor csak fölhívtam a városi, munkaközvetítő hivatalt., az történt, hogy a hivatal jelentkezett és udva­riasan megígérték a női osztály mellékvona­lára. való átkapcsolást. Lehet, hogy át is kap­csollak ilyenkor, do hiába vártam akár tíz per­cen keresztül is, a női osztály nem jelentkezett Tisztelettel kérdezem, kinek vannak ma kidob­uivaló 20 fillérjei arra, hogy a munkaközvetítő hivatal lassú kapcsolási rendszere, illetve rend­szertelensége miatt hiába táplálja a telefon­automatát? ... Közérdekű levelem közléséért fogadja Főszerkesztő U? liálás köszönetemet: (aláírás). ICÍI UOKÚJ. Szekrényem régi összevisszaságát rendez­gettem a napokban. Kiolvasott és még kézbe sem vett könyvek, félredobott elnyűtt noimik ültek vásárt a polcokoD. Az ilyen rendezge-. tés hosszú ideig szokott tartani: szeret az ember minden darabnál megállűi, elmélázni fölötte, gondolkodni azon, hogy mi volt egy­kor a rendeltetése vagy mire lehetne meg fölhasználni. • Legalul, a rekeszek alatt kiteritett újság­papíron két csokor feküdt. Mcanyasszonyi csokor volt az egyik, egy sirról hoztam éves­kel ezelőtt a másikat. Nem tudnám megmon­dani milyen virágok: igy ciszáradva, igy el­múlva egyforma minden szirom. A klorofil halvány reminiszcenciája él a vékony, zőrgö levelek sáppadtzöld színében s a szirmok bar­DÚS árnyalata rég elfeledte már, hogy melyik volt a fehér boldogság és melyik a lila gyász. Amint nem tudjak, hogy az osküvő vidám temetés-e, vagy a halál szomorú mennyeg­ző . . . Két ember elinduló uj életének és egy élet utolsó földi állomásának szimbóluma feküdt a kiteritett ujságlapokon a szekrény alján. Két uton indult el cz a két csokor s most hall­gatagon fekszik egymás mellett az összeta­lálkozott utak végén. Oltár előtt volt egyszer mind a kettő: az egyiket két kéz tartotta az Élet Oltárának lépcsőjén, a másik sok más virág között húzódott meg a Halál Oltárának árnyékában. Egyforma halkká csöndesült az öröm orgonazengése a templom félhomályá­ban és a szél játéka a temetői virágok és fák között. S a hangok egyeulö ütemében két élet lépése hallatszik: elindultak a uagy hitek és jövötadó Ígéretek bizonytalansága és az el­csöndesedett küzdelmek, végtelen nyugalmak ismeretlensége felé. Vájjon melyik uton megy biztosabb léptekkel az ember? . . . Erre a kérdésre uem tud válaszolni két cl­száradt virágcsokor. Do valami különös, va­lami misztikus mégis volt abban, ahogy nem messze egymástól — az újságon feküdtek. A köztük üresedő teret kitöltötték a leterített hirlap fekete betűi. A kél csokor: az elindu­lás és a megérkezés között félig eltakart tör­ténetek lapultak: valahol valaki megölt egy embert. Egy távoli városbau bomba robbant. Csecsemők" hallak meg emitt egy repülőtá­madáson s valahol messze, távol ettől meg­nyitottak egy uj óvodát. Vastagbetüs cim ki­abálta az eldördült lövések riasztó hangját s másutt egy tudós uj gyógyszert talált föl, bogy megmentsen veszendő embereket. Hár­masikrek születtek egy szegényes viskóban a valahol tiltott mütdt miatt meghalt egy dús­gazdag fialalaszony. A háború és béke tolsz­toji problémája vijjog amott elő a sorokból, mint egy hatalmas fekete madár. Egy helyen az esküvői csokor mellé került a halálozást rovat s a sir virágai alól kilátszottak a Hy­men-hirek ... . Kezdet és vég, elindulás és megérkezés között úttalan utakon bolyong az élet és vál­tozik soha nemegyformává a világ, örök el­lentét és őrök ellenségeskedés Jegyében lohol a föld az utlorkolut felé és változik, mert a változás a rendeltetése. És pius pa chunge, pius c'est la mémc chase — mennél inkább változik, unnál inkább ugyanaz marad. Egy­szer egyforma száraz és egyformaszinü lesz minden szirom. Az őröm és bánat, a születés és elmúlás, a bábom és béke, a kezdet és a vég, az élet és a halál találkozik egy külö­nös pillanatban. Egymásmellé feküsznek csöndben, hallgatagon cs mégis régi mondá­kat mesélve, mint az elnyűtt, félredobott hol­mik egy szekrény összevisszaságában. S az ember "megáll a dolgok rendetlensége előtt: gondolkodni kezd, vájjon ezt, vagy amazt mire lehetett volna, mire kellett volna föl. használni Mit lehet még megmenteni s mit kell végképen eldobni liogy újra rend le­gyen. A válogatás rendszerint rosszul sike­rűi: azt vetjük félre, amit meg kellett volná tartani . . . S ebben a tanácstalanságban egyszercsak beszökik a fény a nyitott szekréuyajtó mel­lett. Az összcdobált holmik homályában két csokrot világit meg valahol a sarokban: egv mennvegzőit és i másikat, amelyik egv sírról került az emlékek közé. S a két csokor kö­zott rázuhan a fény egy újságlap betűire: a világ mindennapjainak történetére Milyen végzetesen egyforma ez a két cso­kor és milyen végzetesen különbözők az em­berek . . , (maron)

Next

/
Thumbnails
Contents