Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-14 / 35. szám

Sieríí. ISÍŐ. FESTNIF TT Borzalmasan megcsonkított holttest eüu boföstgai tangaudvaron A d? eves áldozat inetifagirott holttestet szétmarcangoltál* a hóhor hutQáH es a hietiezetf sertések (A DélmagyaroTszág munkatársától) Megrendítő tragédia játszódott lo Balástya-kapitányságoo- A6 egyik tanya behavazott udvarán csontig fagyva, szétmarcangolt testtel találták meg Molnár Imro 67 éves balástyai gazdálkodót, akinek arcát a kóbor kutyák és a kiéli czett sertések a fölismerhetetlcuségig megcsonkították. A rendőri bizottság megállapította, hogy a tragédiát végzetes szerencsétlenség idézte elő: a gazdálkodó valószínűleg az esti órákban vízért ment, közben a síkos tauyaudvaron megcsúszott és fejét olyan szerencsétlenül vágta egy kőbe, hogy elvesztette eszméletét. Mivel a gazdálkodó egyedül lakolt, a balesetet senki sern vette észre, annál kevésbbé, mert a hirtelen beállott havazás eltakarta a szerencsétlen embert, aki a széltől védetlen tanya udvarán megfagyott- Holttestére először a tanyák között kóborló kutyák találtak rá: lerágták a szerencsétlen ember fiilét és orrát. Később az élelem hijján kiéhezett sertések kitörhették az, ól ajtaját és a megfagyott emberre támadtak. A kiéhezett állatok tőből lerágták a holttest balkarját, majd a nyakat kezdték ki, úgyhogy a fej a havas udvaron mintegy felmeternyire gurult el a törzstől. A tragédia a rendörorvos megállapítása szerint még szombaton történbetott és így a borzalmasan megcsonkított holttest már a negyedik napja feküdt az elhagyott tanya udvarán, amíg az ismerősök a kóbor kutyák nyomán a borzalmas leletre bukkantak. Magyar Károly dr. rendőrfelügyelő intézkedésére Molnár Imre holttestét a, törvényszéki orvostani intézetbe szállították. A tojás Uavu^jéneU tfaténeU Az üfyésctféty áUxatauí a cendfoséq. vzíqúcuoh főttéf* az ácdcáqjláU DUT% (A Délmagyarország munkatársától) A rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket vonnak "maguk utáu. Az árdrágítás megakadályozására 'az 1920. évi XV-, illetve az 1920. évi XXVI. törvénycikk iutézkedik, ezen törvényekuck első és második paragrafusa világosan kimondja: ádrágitást az követ el) aki a közszükségleti cikkekért a tör»énybcu erre jogosult hatóság részéről megszabott, vagy megengedett árnál magasabb árat követel, A törvénycikk második paragrafusa, szerint bűncselekményt követ el az is, aki az olyan közszükségleti cikkért, amelyünk legmagasabb árát a hatóság nem szabta meg — tekintettel elöitlitási cs egyéb költségekre, valamint a gazda, sápi élet viszonyaira is — méltányos hasznot meghaladó nyereséget követej. ' Az idézett törvénycikkek megalkotását és életbeléptetését az 1920-as évek árkonjunkturája tetto szükségessé; uz azóta eltett kél évtized alatt a törvényszékeket csak a legritkább esetekben foglalkoztatták árdrágítás! büuügyck. A rendkívüli idők azonban uiiuden esetben konjunktúrát js termelnek ki; az utolsó két esztendő világpolitikai átalakulásai, a német—franeia-anK"l háború a semleges államokban külöuösen az áralakulásokra van nagy hatássa]. Vonatkozik ez >i megállapítás a közszükségleti cikkekre, amelyeknek előállítói, tenuolői és eladói nagyszámban igyekeznek a bizonytalan árakat és áremelkedéseket a maguk számúra haszonszerzéssel kihasználni. SZE-^EDEN MÉG. N&M Á&TAPIIÚTTÁK. a iofás ácát Az egész országban, igy Szegeden ia az utóbbi napok folyamáu eddig tuég nem tapasztalt áremelkedés mutatkozott a tojás ára torén: a Icgutóbbi piaci napokon a tojás darabonkéuti ara elérte a 20—21 fillért is. Szombaton ugyan már áresés mutatkozott, mert 14—16 fillérért is lehetett á tojást vásárolni. A 14—24 filléres tojás az eddigi 7—12 filléres árral szemben nagy megterhelést jelent a háztartásokra, a háziasszonyok napnap után várják, hogy mikor cr már véget a tojás szédületes karrierje, ÉS a magas tojásárakkal szemben tehetetlenül állanak a hatóságok, az erre hivatott szerv eddig még nem nyúlt a tojásárakhoz, pedig a rendőrségre éppen tojásdrágaság miatt nap-nap utáu érkeznek följelentések. A följelentők szerint a termelök, piaci árusok és kereskedők által szedett 20—21 illetve 14—16 filléres tojásár nem méltányos, mert az országos ár. kormánybiztos által megállapított augusztus 32-i ár az irányadó. A polgármester pedig nem élt törvényadta jogával, hogy mint az árkormánybiztoa fcelyj megbízottja megállapította cs rögzítette volna a tojás árát. Most aztán az a helyzet, bogy meg vau állapítva a tojás ára — az augusztus 22-i ár szerint — és méfstucs megállapítva, mert a polgármester részéről, akihez az idénycikkek áráuak a megállapítása tartozik, a tojásár megállapítására vonatkozólag intézkedés nem történt. Ilyenformán a rendőrség abba a helyzetbe került, bogy fölveszi ugyan a tojásárdrágitási panaszokat, a drágitókkal szemben azonban föllépni nem tud, mert a tojás ára'nincs stabilizálva. At é\dckképvisdcéck t%ctn tanácsútiák a tajásáe cúfrzUésél Fi ö 1 h Dezső dr. tanácsnok, á gazdasági ügyosztály vezetője a tojás hirtelen emelkedésének a megakadályozására még az elmúlt év végén — számításba vevo az 1939. augusztusi irányárat, valamint a megváltozott gazdasági helyzetet —• javaslatot terjesztett a polgármester ele, amelyben minden egyes hónapra a változó körülmények szerint megszabta a tojás árát. A polgármester azonban, mielőtt a javaslat sorsa fölött döntött volna, a tervezetet megküldötto az érdekképviseleteknek, ahonnan azt a választ kapta, bogy egyelőre nem időszerű a tojás árának letörése, mert könnyen az a helyzet állhat ejö, hogy a szegedi és szegedvideki piacokról egyszerre eltűnik a to. jás, a város pedig nem nélkülözheti a tojásbehozatalt. Az érdekképviseletek nézetét a polgármester magáévá tetto cs az árkormánybiztos többszöri sürgetésének ellenére sem hozta napirendre a tojásár végleges megállapításának a kérdését }fli olcúzta a túiá& átának UIDETCH CNTDU&USÉT ? Föth Dezső dr. tanácsnok a hozzáintézett 1 kérdésünkre annak a véleményének adott kifejezést, hogy a tojás árának hirtelen emelkedését gazdasági, termelési és idöviszonyok idézték elö. A tengeri ür^ 22 pengő. A baromfit tartó uemgazdálkodók részére a 22 pengős tengeri nagy megterhelést jelent, külöuöseu most, amikor a baromfiak táplálása csak kukoricával történik. Közismert továbbá, hogy a téli hónapok folyamán a tyúkok termelőképessége erősen csökken, a baromfitartók a tojástermelést saját szükségleteik kiolcgitésére használják föl, A legnagyobb ok, amellyel a hirtelen emelkedés magyarázható: a kedvezőtlen idő. Amikor az országutak hóval vannak borítva, a behozatal Csak vontatottan, kósedelmoseu haladhat előre, mart kocsikkal nehéz a közlekedés a fagy, a havazás és az olvadás miatt. Amíg az elmúlt szerdai piacon a Mars-téren osak három kocsisor, állott, addig, szombaton már nyolc volt a kocsisorok szúrna, az árakban cppen ezért nagy esés is mutatkozott. Esetleges fagy és a keddi hatalmas havazás utón a termelésben is átmeneti csökkenés állhat be, úgyhogy már a szerdai piacon az eséssel ellentétben újabb emelkedés várható. A továbbiakban kijelentette Iíötb Dozső dr., hogy egyelőre nem várható a tojásár rögzítése, nem lehetetlen azonban az sem, hogy a tojás körül dúló harcok a hirtelen áreséssel maguktól elülnek. Az ütytyészséfy és az áctUág-iták. Az a körülmény azonban, hogy az illetékes hatóság részéről árstabilizáció ucm történt, még nem azt jelend, hogy a gyakorlatban bizonyos méltányos úr ne. tenne, amelynél többet sem termelőnek, sem pia'Qiárusnak követelnie nem szabad. Ebben a tekintetben egyébként az ügyészség részéről az 5909/1920. igazságügyi rendeletre hivatkozva, átiratot küldtek a rendőrségre. Az átirat szerint minden árdrágítást ügyben a nyomozást te k<H folytatni cs amennyiben a legcsekélyebb viszszaclés is történt az árak terén, gyorsítottan kell az aktákat az ügyészségnek továbbítaniAz ügyészségi átirat értelmében a detektívek végigrazzidzzák a piacokat és amennyiben visszaéléseket fedeznek föl, a drágító ellen a legszigorúbban föllépnek. Kardos Imre Elsőrendű kárpitos / Z E D R E / I-nél Szent Mihály-utca 1, Fodor-utca sarok Telefon 15-56. Nagy raktlr fiz átokházi Hebök-árvákért... (A Délmagyarország munkatársától) Szeged társadalmának apraja-nagyja megmozdult az átokházi Ilebök-árvákért. Az auyauélkiil maradt kilenc gyermek részérő egymásután érkeznek a pénz- és természetbeni udományok. A Délmagyarország az ajándékokat mindennap eljuttatja Imxp Mihály dr. várostanyai tisztiorvoshoz, míg a természetbeni adományokat a hófúvás ellenére és zavartalanul közlekedő tanyai kisvasút díjtalanul viszi ki az árváknak. Keddeu reggelig 82 pengő készpénzt, ő kg lisztet, 6 kg kenyeret, ruha-, cipő- cs játékadományokat nyugtáztunk. Kedden további adományok érkeztek a Détmagyarországhozí Eddigi enedmeny: Kedden befolyt: 82.— P. László Kornél 2.— P, Fiatal anya 1.— P, Grosz Marcell vezérigazgató 10— P, A 9. gy. e. T. zászlóalj tartalékos számv. altiszti (uuf. 10.— P, Angol-Mugyur Jutafonó Ilt. 5.— P, N. N. 2.— P, Kozma Ferenc yezériguzg. 10— P, Baoh Miksa 2.— P Összesen; 124.-t- P, Pálfy József dr. polgármester keddeu reggel utasította a népjóléti hivatalt, hogy Hebők Pál és gyermekei részére Várostanyáról egy szekér fát utaljanak ki. A polgármester bőkezű ajándéka mellett természetbeni adományokat küldtek a Délmagyaiországhoz: Varga Tiborné egy pár cipőt, ifj. Szabó József sertésuagyvágó külüufélo búsneinüekct és szappant. A gyűjtést folytatjuk és kérünk mindcukit, hogy adományaikat juttassák el a Délmagyarországkoz. Szeged fölött emberemlékezet óta nem- tapasztalt kemény tél vau. A tanyákat maholnap hósírhaut fedi be. Még a tehetősek" és a kevésbbé elesettek is érzik a sors rájuk nehezedő kezét A Hebők-házban pedig kileng árvát kell átmenteni, a jobb magyar, jövendő számára.