Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-14 / 35. szám

DEMAGYARORSZAG Szerda. 1940.11.14, Tehetségvédelem A kiváló író: Zilahy Lajos a közelmúltlián nagy visszhangot keltő előadást tartóit a ..Tehetségek iskolája" címmel. Az az általános és széles körökben megindult vita, amely Zilahy kezdeményezését követte," egyúttal azt is bizonyítja, bogy a fölvetett pröble'ma valóban társadalmi probléma és tömegeket érint. Nem kíséreljük itt meg a tehetség filozófiai, biológiai, vagy szociológiai meghatározását, Maga a szó „tehetség" is híven rajzolja a fogalmat, amelyet jelöl. Á tehetség minden bizonnyal ugyanazon körülmények között mennyiségileg többet, minőségileg jobbat és szebbet tebet, mint a neuitehetség. Merőben közgazdasági nyelvén úgyis mondhatnánk, hogy a tehetségnek termelési fölénye van a nemtehetségessel szemben. Annak a ténynek, hogy valaki tehetség, Vagy nem, egyéni és társadalmi következményei is vannak; A XX. század, amelynek szemléletében az egyén nagysága és jelentősége domborodott ki, hajlamos volt a tehetséget merőben individuális problémának fölfogni; ha tehetséges valaki, az éppen anynyira az ő szerencséje, mint amennyire egyéni — esetleg családi csapás, ha valaki elmebeteg. A világháborút követő évek cgyéuT elSzíutelenítő és a közösségi formákat kirniclő elméleti és politikai mozgalmai kezdték csak a tehetség közösségi jelentőségét kellően mérlegelni. Többé-kevcsbbé mindenki előtt ismeretesek azok a kísérletek és intézmények, amelyekkel a fasizmus és a német nemzeti szocializmus „vezető ré<eg"-et óhajt kiválasztani és fölnevelni. Külön u. n. vezériskolákban nevelik a jövendő évek tudományos, gazdasági és politikai elitjét. Sokakban visszatetszést kelt az a szinte eJgépiesltett, mesterséges embernevelés. Afölött is vitatkozni lehet, hogy a gyermeknek családi keretből való kiszakítása helyes-e. az intézet búrmekkora tisztasága és kényelme képes-e pótolni a legegyszerűbb falusi parasztasszony anyai gondoskodását? Az azonban vitán fölül áll, hogy a tehetség, legyen az akár író, festő, jogászi, orvosi, műszaki, akár boxoló-tehetség, nemzet i értek, kisebb, \ agy nagyobb, de mérlegelendő tétele a nemzeti vagyonnak, tehát gondozandó. Sót továbbmegyünk. A termelési tényezők közül— egyazon nemzetgazdasági kereten belül — a tőke mellett, éppen a tehetséghez kapcsolódó termelési eszme és munka fejleszthető csak. Az iustitueionalizinus, amely a közelmúltban különösen 'Amerikában virágzott, vakon bízott az intézményekben és azt hirdette, hogy az intézmények nevelik, irányítják az embert, tehát ha reformálni akaruhk embereket és társadalmakat, az intézményeken keli kezdeni. Ez az inkább anyagelvű álapokon nyugvó szemlélet azonban nem -v eszi észre, hogy bármilyen tökéletes intézmény is gyengén működik, ba gyenge embérek kezébe adják. Emberek alakítják az embereket és a társadalmakat, 3/ intézmény ek csak eszközök a cél érdekében. A legtökéletesebb törvény is tökéletlenné válik, ha rosszul hajtják végre. A legkorszerűbben fölszerelt kórházban is elpusztul a beteg, ha kuruzslók kezelik. Emberekben él. alakul és, fordul a törKERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. őfoluam 35. szám Sulyosodik a finnek helyzete Az orosz csaoatok itt-ott megvetették lábukat a finn állásokban — Gyors külföldi segítség szükséges a hatvanszoros túlerővel szemben Göbbels élesen kikelt Anglia ellen ' Y \ • Paris, február 13. jé párisi sajtó finnországi, haditudósítói újabb részleteket' közölnek a 13 nap óta tartó csatá mozdulatairól. Legújabban érkezett jelentések szerint az orosz csapatoknak helyenként sikerült megvetni lábukat a finn állásokban.'A finnek erélyes ellentámadásainak egy része sikerrel járt. Mialatt Sunyna előtt az élethalálharc folyik a kuftmoi szakaszon a finnek támadásba mentek" át. A szovjetoroszok ezen a szakaszon 100 halottat vesztettek. Nem lehel kívánni hogy o finnek végtelenségig csodákat miivelienek... Helsinki, február 13. A karéliai földszoroson a harcok ugyanolyan hevességgel folynak tovább, mint eddig és tckiutcHrl az oroszok állal n finn állások ellen harcluivetett óriási erőkre, uem leköt csodálkozni, hogy itt-ott kisebb előrenyomulásra kerül sor. A legújabb jelentések szerint az oroszok hétfői támadását az csü órákban visszaverték. A finn filcntániadások egy mást követik, uzonban nem szabad inegfelrdkezni arról, hogy a finnek olyan ellenféllel küzdenek, mely hatvanszorosan nagyobb erőt tud harcba vetni és nem lehet kivinni, hogy a finnek végtelenségig csodákat műveljenek n legutóbbi napokban megsokszorozódott orosz támadásokkal szembrn.-Ha azok az álluinOb, amelyek a. népszövetségnek megígérték, liogy megsegítik a linpeket. gyorsan .cselekszenek, akkor kétségkívül a csodát meg lehet tenni. Slheresen verik vissza a finnek a heves támadásokat Helsinki, február 13. A finn hadijclentés a következőket mondja: A karéliai földszoroson, Summa vidékén az ellenség támadásai ugyanolyan hevességgel folytatódtak, mint azelőtt. Az orosz támadásokat visszaverlüb és a finn csapatok több sikeres ellentámadást hajtottuk végre. Az ütközet tovább folyik. A Ladoga-tótól északra több ellenséges támadást visszavertünk. Pikeramtánál egy több, miut 100 fogaiból álló orosz élelmezési osztagot a fiún csapatok megsemmisítettek. Kuhmo irányában az oiosz támadást visszavertük és több kisebb ellenién elem, az anyagi erők cs intézmények csak engedelmes szolgálói a szellemnek. Embereket kell tehát teremteni, faragni és sorompóba állítani, ha új életformákat aka runk. Reformokat csak megreformált emberek hozhatnak. íme, a magyar tehetségkutatás, nevelés és védelem alapja. Nem tudjuk, gondolt-e már valaki arra, hogy évszázadokon keresztül — de akár napjainkban is — hány zseniális magyar hadvezér, festő, orvos, író, közgazda stb. veszett el névtelenül, kibányászatlanul a. messzefutó alföldi homokon, a szürke proletárnegyedek konyhalakásaiban, vagy éppen a kényelembe fulladó kispolgári igénytelenségben? Hány föl találót bunkózott le a nyomor, mielőtt gondolatait a valóságba építhette.volna, hány író kezéből hullott ki a toll. mielőtt mondanivalóit elmondhatta volna? Olyanok' egy nemzet tehelségeí, mint a fizikában a hő: csak egy töredékét tudjuk megragadni és fűteni, melegíteni vele, a többi láthatatlanul elillan anélkül, hogy bárkit is melegített volna ... A fizikusok sokszor kiszámították már, hogy az égésnél keletkezett hőből gazdaságilag menny i hasznosítható. De kiszámította-e valaki, hogy a nemzet tehetséges fiaiból mennyi jutott el odáig, aliová cl kellett volna jutnia? Annál egységesebb, tehát egészségesebb egy társadalom, minél nagyobb körforgások: fölemelkedések és lesüllyedések vannak az egyes társadalmi osztályok közölt. Ej annál betegebb egy társadalom, minél mesterségesebben (protekciói) igyekeznek megakadályozni tehetségtelen egyedek alámeriiléséi és tehetségesek fölemelkedését. Nézzen körül ki-ki saját környezetében és állapítsa meg:" hány ember jött lentről és emelkedett föl. mert értéket jelent és hány ember maradt fönn — bár értéktelen — de „összeköttetése" van? Egy pillanatig sem vitás, hogy minden társadalmi osztály termel ki magából tehetségeket, a legfölsőbb éppúgy, miut a legalsóbb. Az sem vitás azonban, liogy a legtömegesebb osztály az alsóosztály, u uagyszámok törvénye alapján több tehetséget termel ki, mint a fölső vékonyabb rcteg. To\ óbbá az is igaz, bogy a mélyrétegekben sokkal könnyebben tűnnek cl a tehetségek, mini a fölső rétegekben, tehát elsősorban is ide kell lenyúlni eriük. A tehetségek fölkutatása és nevelése — úgy hisszük — merőben pedagógiai föladat. Hogv a magyar nevelők e föladatot örömmel vállalnák, arra biztosíték az a rengeteg, sokszor megható erőfeszítés, amellyel egyesek — egyetemi tanárok és tanyái tanítók — igyekeznek szegény, dt tehetséges tanítványaik tanulási és elhelyezkedési lehetőségeit biztosítani. íli-sziik. hogy ezek a nem szervezett, csak hivatás- és fajszere tétből fakadó egyéni erőfeszítések csak elő fut árjai egy nagy szervezett f's közület ih-g irányított tehetségvédelemnek, amelyre éppúgy szükségük van a tehetségeknek, akiknek eszközeik nincsenek, mint a közületnek, amely soha scüi s'jkalhatia a tehetségeket.