Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-13 / 34. szám

Kedd, 1940. február 13kamarákat, amelyek ma idegen impérium alatt vannak, de lélekben együtt ünnepelnek a szegedi kamarával. Nagy szeretettel köszöntötte a főtitkár Vékes Bertalan bankigazgatói, aki ötven évvel ezelőtt aa első tisztikarnak tagja volt. Hisztórikiim gyanánt említette föl, bogy a szegedi kamara volt nz, amely a kommün idején a magyar érdekképviseleti élet jogfolytonosságát fönntarloila. S a kamarák ismét kezdik végezni a válságos idők áldc/alos hivatását, az ipari üzemek zavartalan működésének hiztusilúsát, nz anyagszükséglet fedezését, a közellátási. Varga József dr.: „Üdvözlöm mnil az öi kamarái" Allaiános figyelem közepette moudolla cl Varga József dr. ipar- cs kereskedelemügyi niinlszicr beszédét. — ölvén évvel ezelőtt — mondotta —, amikor • szegedi kamara megalakult,'mások voltak a gazdasági és politikai viszonyok, uiint ma. A gazdasági szabadság virágában volt, nem tornyosulta!; viharfelhők, nein volt szükség gazdasági megkötöttségre. A szegedi kamarával együtt négy másik kamara is alakult; a besztercebányai, győri, marosvásárhelyi és a nagyváradi. A uiai ünnepen meleg szívvel cs őszinte jókívánságokkal üdvözlöm mind az öt Kereskedelmi cs Iparkamarát, — Nemcsak az idő változott uzóla — folytatta .Varga miniszter —, hanem kicserélődtek az emberi arcok is. Azok közül, akik 1830-ben a kamara alapításánál, mint résztvevők jclcuvollak, marosak Yékcs Ücrtala n van cletben, akit ebből az alkalomból üdvözlök és ösziule jókívánságomat fejezem ki. Megváltoztak a gazdasági viszonyok, politikai viszonyok, országhatárok, kicserélődtek a személyek, de fiatalos alkalmazkodó képességgel ét tovább a magyar kereskedelmi és iparkamarai intézmény. Ebből látszik, hogy azok az alapelvek, amelyeken a kamarai intézmény fölépült, jol beváltak. A miniszter ezután elmondotta, bogy az utóbbi években a kamarák hatásköre kibővült. Ma már a kamarák végzik a kisipari és kereskedelmi kölesönakciót, a mestervizsgákat és ipari továbbképző tanfolyamokat vezet s nagy szerepük van a kamaráknak a legkisebb munkabér és leghosszabb munkaidő megvalósítása körül is. Uj középosztály kifejlődését segiti elő az önállósítást alap és a mostani helyzetben az anyagellátás és ármegállapítás terén a gazdaságilag gyengébb egyedek védelmét is » kamarák látják el. Végül Varga miniszter az Isten áldását kérte a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara további működésére. „Ebből a városból fog ksgározni Európa szabadsága" Vitéz Gyulay Tibor dr., a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára nz egész magyar kereskedelmi és iparkamarai intézmény nevében mondott figyelemreméltó beszedet. Részletesen kitért arra, bogy a szegedi kamarát a budapesti katpara területéből hasították ki és Baross Gábor minden kamarától azt kívánta, bogy véleményét fönntartás nélkül nyilvánítsa. A véleménynyilvánítás szabadsaga az alapja a szegcdi gondolatnak is; a higgadt magyar életfölfogás gazdaságpolitikánk cselekvési szabálya. Kossuth Lajos 18)9 július 12-én már kifejezésre jutatta ezt a szegedi gondolatot, amikor azt mondotta: »Ebböl a városból fog kisugárzani Európa szabadsága!* Hetven évvel később ez a város volt az, amely a szellemi szabadság ellen törő kommunista világrenddel szembeszállott s ez a város indított el egy olyan mozgalmat, amely azóta Európa izzó fontosságú kérdésévé vilit. Üdvözlő beszédek Papp József, az IFOK elnöke a kamarai kerület ipartestületei nevében, Telek Andor a kereskedelmi testületek nevében mondott üdvözlő szavakat. G a 1 ó József dr. egyetemi rektor a tudomány cs ipar kapcsolatát fejtegette és fölemlítette a nagyipar tudomáuyos támogatásának óriási jelentőségét. G'esztelyi Nagy László a gazdasági kamarák, llaggeu macher Henrik a GyOSz, Görgey István ny. miniszteri osztályfőnök az Országos Ipari Egylet cs a Magyar Kereskedelmi Csarnok, Kresz Károly 350 pénzintézet és bank nevében, Kobulszky Károly a közérdekcltségek föjügyeieti hatÓBáiga nevében, Miklós Ferenc dr. a hudapesli Baross Szövetség nevében, R a d n a i Mikes dr., a szegcdi hivatásszervezet nevében üdvözölte a jubiláló Kereskedelmi cs Iparkamarát. Az üdvözlések elhangzása után Rainer Ferenc elnök bezárta a díszközgyűlést, majd fölhangzott a Himnusz, amelyet az ünneplő közönség fölállva énekelt. Európának ezen a területén csak a magyar lelkület teremthet egységes államtormát és bekét Délben a Hungária-kávéház termében 400 teriiékes bankett volt. A banketten részlvettck az ünnepségre érkezett előkelő vendégek, valamint a szegedi társadalom szine-java. A pohárköszöntők sorát Rainer Ferenc elnök nyitotta meg és vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóra ürítette poharát, Pongrácz Albert gázgyári igazgató, kamarai alelnök pohárköszüntőjében megállapította, hogy a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara sikerrel letette az érettségi vizsgát cs a legjobb minősítéssel kerülhet a főiskolára . . . Varga József dr. miniszter mondott ezután pohárköszöntőt. Megköszönte n személyének szóló üdvözléseket és sorban válaszolt a beszedekben fölvetett kérdésekre. — A kamarai reform 11 cv óta nem valósult meg, de ha mostanáig vártuuk, akkor meg vár; hatunk rövid ideig. A kormányzat ezen a téren • legrövidebb időn belül elhatározó lépésre készül. Do nem lehet az egész gazdasági életet minden részében fölforgatni. Az átszervezéshez semmiféle idegen n intát nem szabiid használni, mert idegen minta utánzása tartós eredményt nem hozhat. A magyar ember jellemével és szabadságs/errtetévei semmiféle okt-roj és ököl ös-zo nem egyeztethető. A magyar ember gondolkozását sem miféle keny-zerbe nem lehet beszorítani. Az átszervezést tehát, a magunk módján, a magyar lelkiség alapján magyarul kell megoldani. — A szövetkezetek iránt elismeréssel adózom folytatta rendkívül érdekes beszédét a miniszter - , ha saját területükön működnek. Dc meg kell mondanom, hogy fontosabbnak tartoqi az egyéni invenciót Nagyobb és biztosabb magyar gazdasági élet az egyéni munkán Veresztül érhető A szövetkezet válságos helyzetbe kerülhet s akkor segíteni kell, de a magángazdaság alapjai biztosabbak. Azért dolgozunk, bogy a magyar ne csak sínylődő kisgazda és altiszt legyen ebben az országban, liuncm vezető réteg. Ebben a munkában és a küzködő, a gondok közölt elő kereskedő és iparos egyéni munkáját nem tudom nélkülözni, sőt minden erőmmel támogatom őket. — Amikor a kereskedői haszonkulcs kérdésével foglalkozom, nem csatlakozom a demagógiához, amely u kercskcdőtársadalmat vérszipolyozó rétegnek bélyegzi. A kereskedelemre szükség van! A közelmúltban történtek szigorú intézkedések, do ez csal; intő példa volt, mert a kereskedőnek tudni kell a Haszonkulcsot alkalmazni, tudni kell, hogy bol kezdődik az árdrágítás és hol végződik a kereskedő tisztességes haszna. Meggyőződésem, hogy Európának ezen a. területén csak a magyar lelkület teremthet egységes államformát és békét. A kormány intézkedéseit nem gyűlölet cs ueni a bosszú vezérelte, hanem a »pro magyar* gondolat. Humanizmus csak elsősorban az árnyékos oldalon élő magyarságnak szól. A gazdasági életben átveszünk vért a gyengébb és vértelenebb egyed számára s ebből átalakulásból megbékélt, izmosabb Magyarországnak kell kialakulni8, amelyben mindenkinek, aki magyar és elsősorban a magyarságért dolgozik nagyobb darab kenyeret kell kapnia. Varga miniszter szavait sokszor szakította félbe éljenzés és tapsvihar. A miuiszter után B a r c z y Gábor, a budapesti 1 kamara alelnöke és Radó Rezső, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára mondott niég pohárköszöntőt. Az ebéd után Varga József miuiszter és a ki(tértiében levő minisztériumi vendégek különvonaton visszatértek Undapeslre. A díszközgyűlés és ünnepi ebéd körültekinti? és figyelmes megrendezésében a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara egész tisztikara cs személyzete résztveit. A fáradságos munkát Tonelii Sándor dr. főtitkár, Caerzy Mihály dr. ügyvezető-titkár, ricskú András titkár és Ikrcnyi Bertalan dr. fogalmazó irányította s igy elsősorban az ő érdemük a kamara jubileumi ünnepségének zavartalan és fölemelő sikere. A Butonics-Tőrsősftg ülése (A Délniagyarország munkatársától) Vasárnap délutáu 17 órai kezdettel rendezte, meg a Dugonics-Társaság 323, ülését a városháza nagytermében Várady Imre dr. professzor, a Dugonics-Társaság elnöke betegsége miatt nem jelenlictett meg nz ülésen s igy Bauuer Jáuos dr. professzor, a Dugonics-Társaság igazgatósági tagja nyitotta meg nz ülést, A megnyitó bevezető szavaibau Banner János dr. szeretettel köszöntötte az ötvenéves fönnállását üunepJö szegedi Kereskedelmi és Iparkamarát, auiely mindig tanújelét adta megértő rokonszeuvének a kulturális célkitűzésekért munkálkodó Dugonics-Társasággal szemben. Az ülés első előadója Grcguss Pál föiskolai tanár volt, aki »Élettér és haza* címmel foglalkozott a ma oly divatos élettér fogalmával, a természetvizsgáló érdekes és értékes megfigyelő esinck szemszögéből- Greguss Pál dr. speciális térképekkel alátámasztott előadása bevezetésében kifjetclte, hogy az élettér fogúimat a természet változatlan és örök törvényei pontosan meghatározzák és a természet büntetlenül sóba sem állítható politikai érdekek szolgálatába. Az előadó föllettc a kérdést; vájjon az éleltcr és haza fogalma üres frázisok-e. vagy a természettől beIcnkoltoft ösztön megnyilvánulásai? Érdekes és mindvégig lobilincselő előadásában bebizonyitoMa, hogy az élettér, vagy haza fogalma nem emberi alkotás, bancm a természet alkotta ugy az embert s minden élőlényt, liogy bizonyos életlehetőségek között tudjou csak fejlődni és gyarapodni. Megkapó példákkal és természetrajzi tételekkel igazolta, hogy minden élőlénynek megvan a maga élettere s orröl az élettérről csak akkor lehet kiszorítani, ha az életakarás tüze lankadni kezd benne. Greguss Pál dr. azzal fejezte be hatá«os és ismeretgyarapitó előadását, hogy Magyarország a magyarok élettere és soha nem adjuk oda kívülről hcoHout elemeknek. Ezen a területen, amelyet az Úristen is a magyaroknak teremtett, csak a magyar fajta élhet, fejlődhet és gyarapodhat. A közönség lelkesen megtapsolta a kitűnő előadót, majd üitrói Gábor dr. professzor ezúttal mutatkozott bo. mint poéta a közönségnek Néhány cgvszerü, megragadó, dallamos és kedves rímekben csendülő verset olvasott föl a hallgatóság őszinte, kitörő tetszése mellett. A •Köszöntés* szimbolikus poéta-vallomása, a •Fiamhoz?; tiszta, üde és áradó szeretettől könnyes hanaiai. az »Éjiel* komorabb színei és az »AcvagMáriához* anyai szeretetet magasztaló szépsége sokáig visszacsengett a hallgatóság lelkében. Témájánál fogva is rendkivül érdekes, maf?3ss7Ínvonnlu előadás zárta be az ülést: Kozáky István dr. kegyesrendi tanár a magyarok ösvaltásánuk nyomait kutatta a finn-ugor. germán és észt mitológiai elemekben. Az összehasonlító vallástörténet alapvonalán indult el Kozákv István dr értékes cs nagyvonalú kutatómunkáidban, amelynek néhány eredményét tárta föl a hallgatóság előtt. Érdekes példákkal és mitológiai történetekkel illusztrálta előadásit, amelyben a kimutatta az ősvallások cgvezö alapvonásait s az egy Istennek húrom megnyilvánulási formáiét. amely föllelhető a germán, finn-ugor s a magyar ősvallások történetében. Színes, részleteiben is nagyszerűen kidolgozott előadásának vécső kirsensése a magvar ősvallásnak az a kpres/tényi a'apvoná.sa volt. horrv a jó mindig gvözrdphneskedik a rossz íölöll. Ez a minden más mitológiáin] elütő erkölcsi alao telte kénessé a magyarságot a keresztény hit tökéletes befogadására. Banner János dr zárta be az ülést, bejelentve. hogv a Dugonics-Társaság következő ülése február 25-én lesz. előadók: B aranyi Győrey dr. és Tonelii Sándor dr.