Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-11 / 33. szám

Vasárnap. 1940. feürafo1 ÍT. PRR W A R, Y A R OÜ * F: «8 L|L) |„*R' ! *»« * ""OS Ü.TIIBUVII • |||||| - --^HÍÁ^VE.- - —-^I^SÁEGMCUW >>TINTENKÜLI « X >:;«».._•,. V»"I" ( .'V^ ^UI'Á ICKI« KAIMAH TTM'AI^I VJÉJÁAVTO Egyre több adat bizonyítja: Mátyás király 1443-ban (és nem 1440-ben) született Igy tehát a félezredéves forduló megünneplése még nem időszerű (A Délmagyarország munkatársától) Öt évszazad pergett le a törtéuelem nagy homokóráján azóta, hogy megszületett a magyarok történetének egyik- legzseniálisabb irányítója és legnagyobb büszkesége: Mátyás király. Legalábbis ezt mondja az az országszerte lapasztalható ünnepre-készülődés, amely Hunyadi Mátyás születésének ötszázadik fordulóját akarja emlékezetessé tenni. Hivatalos álláspont szerint ugyanis Hunyadi Mátyás 1110 február 23-án született, minden magyarok örömére és örök dicsőségére . . . Hogy egyelőre ne említsünk más dokumentumot: a 100 pengős papírpénz egyik oldalát Mátyás király képe díszíti, alatta a születési és halálozási évszám: 1110—'1190. Eszerint ötszáz "éve annak, bogy a törökverő Hunyadi János kisebbik fia: Mátyás megszületett. Ez a születési dátum azonban bizonytalan, sőt az ujabbkor! kutatások szerint kétséget kizáróan beigazolódott. hogy Mátyás király 1113-ban született. A nemzeti király Hunyadi Mátyás alakja az elmúlt századok lo lyamáa legendássá uött a magyar nép lelkében. A nemzet testéből kinőtt renaissance-királyról ezer legendát szőtt a néplélek rajongása cs küllői csillogása s éppen ezért illik hozzá az a legendás homály, amely születésének éve körül keletkezett. Hiszen a mondák, legepdák Dagyszerü bősei, félistenei, vagy ködből, ismeretlenségből jönnek elő, vagy igy távoznak el . . . De Mátyás király csodálatos valóság volt, a magyar élet és életeid ujjáteremtöje, főlfrissitöjc, a szellemi fejlődés elindítója s nem utolsósorban Magyarország akkori nagyba talmi törekvéseinek megteremtője. Mátyás király hatalmának és Magyarország akkori nagyságának ünnepi keretek között történő lölclevenitése ezért kívánatos ma, amikor a láng, amelyet Szent István óta ö lobogtatott legmagasabbra, isiuét erörekap s ha lassan is, do tovább lerjed Nagymagyarország föltemadásának hajnalán . . — Évszám szerint nem időszerű most Mátyás király születésének ötszázéves ünneplése — mondotta a szegedi szellemi élet egyik legkiválóbb tagja, aki nagynevű történész és a magyar renaissance korának legszakavatottabb ismerője. Forrásmunkákra hivatkozott, amelyekből világosan kiderül, bogy Mátyás király ueiu 1410-ben, hanem három évvej később született Az egyik fortásrauuka Húsz ti József dr. »Magyar királyok horoszkópjai egy vatikáni kódexben* cimü rend kivűj érdekes tanulmány, amely a sMagyar Könyvszemléi-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum hivatalos közlönyében jelent meg még 1928-ban, Mátyás király érdekes horoszkópja Uuszti József dr. négy magyar király horoszkópjáról irt érdekes tanulmányt s ezek közölt is a legérdekesebb és legjelentősebb I. Mátyás kiráy horoszkópja, amelyet a professzor Krisztina svéd királynőnek a vatikáni kézirattárba bekebelezett könyvtárának asztrológiai kódexei között talált meg. Föltevés szerint a horoszkópot othmarus stelini csillagászmester másolta le egyik elődje irattárából 1545-ben. A jegyzetek Mátyás királyra vonatkozó adatai történelmi szempontból is nagyjeleutöségüek. Amint Huszti professzor irja, megtudjuk belőlük, bogy Mátyást 1138 jaruár 23-án 22 óra 28 perc 50 másodperc időpontban választották királlyá. Ha visszaforgatjuk a történelem színes, mozgalmas és változatos filmjót, látjuk a Duna jegén táborozó királyválasztó köznemesek seregét, akik a főnemesek értesítésére oly türelmetlenül várlak. Hogyan határoz az országtanács a magyar trón betölléséröl akkor, amikor a babsburgiak magyarországi ága V. László, a gyermekkirály hirtelen halála miatt kihalt, illelőleg férfiutód nélkül maradt. És amikor megjőlt a hir, bogy nemzeti királyt, magyar királyt választottak, a hős. törökverő, nagy Hunyadi kisebbik fiát: Mátyást, kikiáltották az alig 15 éves ifjút királlyá ... A horoszkóp kétségtelen tanúbizonysága szerint c-z történt 1 fr>8 január 23-in 22 óra iá8 perc és 56 másodperckor . . . Több gondot okozhat történetíróinknak a koronázás időpontja: 11G4 március 18, 20 óra 4 pere. — Az év és a hónap — irja Huszti professzor — összevág az eddig ismert adatokkal, azonban F r a k n ó i szerint a koronázás, március 29-én, zöldcsütörtökön ment végbe. Született 1443 február 23-án . .. Legérdekesebb Huszti József dr. tanulmányának és vizsgálódásainak az a része, amely — történész-informátorunk szerint is — kétséget kizáróan beigazolja, hogy Mátyás király 1443-ban született. A professzor szándékosan hagyta cikke befejező részére ezeket az adatokat, hogy azokkal egy már eddig is behatóau vitatott problémát döntésre megérleljen. A professzor igy ir: •Franknói a Mátyás születése időpontjára vonatkozó nagyon eltérő adatokat gondosan mérlegeli s bár llelias Lampridus Cervinus, Heltai Gáspár, Ransanus s részben Bonfini adatai szerint Mátyás 1443-ban született, Franknói egyéb megfontolásokból kiindulva, elsősorban Thomasi velencei követ és Enea Silvio Piccolomini jelentései alapján elfogadhatóbbnak tartja az 1110. évet*. A továbbiakban a professzor kifejti, hogy a vatikáni irattárban talált horoszkóp hiteles adatai szerint Mátyás király születési időpontja: 1113 február 23, 15 óra 7 perc, 31 másodperc volt. A másodperchez # horoszkóp hozzáfűzi, bogy csak föltevés. •Tekintve az asztrológiai célra használt dátumok lehető pontosságát s a horoszkópnak Má' tyás-kori asztrolögikus tradíciókkal való kétségtelen összefüggését, a jelzett születési időpontot föltétlenül hitelesnek tartjuk. Vagy ba kissé óvatosabban azt mondhatjuk, bogy Mátyás — qui est rex et astrologus, mint Galcotta irta róla kétségtelenül ezt az időpontot tartotta a maga születési idejének. Döntő súllyal esik ezután a mérlegbe a raguzai humanistának, Lampridus Cervinusnak teljcseD egyező adata: szerinte is Mátyás 1443 február 23-án született. Ugyancsak ezt az évszámot talá'inV a krakkói Mályás-boroszkópon, amely kétségtelenül Ilkus Mártonról, Mátyás udvari csillagászától és kedvelt bivétöl származik* — fejezi bc tanulmányát Iluszli József dr. Egyéb bizonyítókck Még két érdekes cs föltétlenül hiteles munkából derül ki, hogy a történészek ma már általánosan az 1413. esztendőt tartják Mátyás király születési évének. Az egyik Erdélyi László •Magyar történelem.; cimü munkája, amelyben n történetíró Huszti professzor tanulmányára hivatkozva 1443. február 23-át jelöli meg a nagy renaissance király születésének dátumaként. Berezeli A. Károly 1931-ben megjelent Janus Pannonius-fordilása elé pedig F ó g e 1 József egyetemi tanár, a kiváló történész-professzor irt előszót, amelyben éles reflektorral világítja meg Mátyás király korának szellemi fejlődését és eszmeáramlatait, Csczmiczey János, Jamis Pannonius költői munkásságán keresztül. Ebből az előszóból is világosan kidomborodik az n megállapítás. hogy Mátyás király 1413-ban született. Azért csak. ünnepeljünk . . . Mátyás király születésének időpontját még Hónian—Szckfü nagy történeti munkája, a -Magyar történet* is csak ugy jelöli, hogy 1410 körüli esz| tendükben, tehát világosan nem történik Utaln* ma már arra, hogy a legendás magyar király ezelőtt pontosan 500 esztendővel látta volna meg a napvilágot . . . Ha arról van szó, hogy nemzeti nagyjaink életére cs történeti jelentősegére vethetünk a múltból visszahívó fénysugarat azzal, bogy ccntennáris ünneplésben részesítjük, soha nem szabad megállani, meditálni cs halogatni! Tehát ünnepeljük azért ezt a valóban jclcntöségcs. évfordulót, emlékezzünk meg minél szebben, minél gyakrabban, minél áhítatosabban Mátyás királyról, a nemzeti újjáéledés, nagy alkolózscnijéröl. Hiszen 6 volt az, aki megmentette a nemzetet * kelet lélekölő mákonyá'tól. III. Calisfus pápa öröTUNGSRAM