Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-11 / 33. szám

D&MAGYARORSZAG Vasárnap. 1940. II. II. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. evfoliiam 33. szám üz Ötvenéves Kamara rA szegedi s szegedvidéki ipar és kereskéUelem nagy ünnepet ül ma: ötven évvel ezelőtt alakult meg a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara. Ez az évforduló nemcsak a gazdasági élet legjelentősebb érdekképviseleti szervének félévszázados múltját zárja le, banem megnyilatkozásokban gazdag időszakát is annak a kornak, amelyben a szegedi kereskedelem és ipar eredményes munkával és önzetlen áldozatkészséggel teremtette meg és tartotta fönn a maga kamaráját, legfőbb liidfőjét érdekképviseleti harcainak. Az ötvenéves évforduló elébünk vetiti t régi harcok fakuló emlékeit: mennyi munka, mennyi szívósság, mennyi iáradhutatlanság, mennyi áldpzatkészség kellett ahhoz, hogy a szegedi kamara megalakuljon, palotája fölépüljön s tevékenységének és szociális intézményeinek pénzügyi alapja valósággá váljon. Történeti igazság az, hogy ebből a munkából a nagyobb részt és a főbb áldozatot a szegedi kereskedők foglalták le a maguk számára; a szegedi iparosságnak sokszor titokban, néha nyiltan, de mindig az volt a kívánsága, hogy önálló "kézműveskamura gondoskodjék róluk s tagadhatatlan is az, hogy vannak jelenségek és voltak szemponlok, amelyek éppen Szegeden — évtizedeken keresztül cz a város adott az ország iparosságának vezetőket — e törekvés jogosultsága mellett harcoltak. Az ötvenedik évfordulón a hálás utókor megáll azok emléke előtt, akiknek köszönheti a város ezt az intézményt s a hálás kortársak megszorítják azok kezét is, akik n maguk munkájával, tehetségével, fáradhatatíanságaval és hivatottságával rangot adtak a szegcdi kamarának s tekintélyt szereztek uiinden állásfoglalásának. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ötvenéves fönnállása első percétől kezdve jeleutős szerepet játszott fi város gazdasági éleiének irányításában s uiuif a kamura az ipar és kereskedelem élettől tételeinek megkönnyítése, a termelés intenzitásának fokozása, a forgalom növelése, a kereskedői és ipari munka megbecsülése terén cl tudóit végezni, sem a gondolatok fölvetéséLen, sem a szempontok megvilágításúban, sem a korszerű föladatok kijelölésében nem omlasztott semmit. A kamara csak n törvény keretein belül s csak a rábízott hatáskörben tudott intézkedni s tudta tc\ ékenységét folytatni s el kell ismernünk, hogy talán ncin szerencsés, talán nem is korszerű, nem a mai szükségleteket kielégítő s a mai kívánalmaknak megfelelő nz n sziik keret, amelyet a törvény a kamara munkaterületének határaiul kijelöl. De ezeket n kereteket kitöltve, a hamara híven és becsülettel elvégezte azt, amit a gazdasági viszonyaink között elvégezni módjában állott. A szegcdi kamara ünnepe: ünnepet ft szegedi-kereskedelemnek is s talán ennél nagyobb dicséretet nem is tudunk elmondani. Tradíciók öröklődnek immár, generációk tagjai adják egymás kezébe a kamara kulcsait s az őrködés köielességét, patinás hagyományok kötelezik az utódokat arra, hogv az elödök tisztes lábnyomait kövessék a szikkadó talajon, amelyen egyre iöbb a kóró és cgv re kevesebb a keÚjból fölmerült Gafencu római utazásának lehetősége Napirenden a magyar-román kérdés a küsföldi sajtóban Róma, február 10. A Giornale d'Italia Gafcncü román külügyminiszter római utazásának lehetőségével foglalkozik. A lap azon a véleményen van, hogy ennek az útnak során meg lebet beszélni Románia Magyarországhoz cs Bulgáriához való viszonyának enyhülését is, A lap ezzel kapcsolatban szófiai jelentés alapján azt irja, bogy úgylátszik, Görögország hajlandó Bulgáriával a barátságos megegyezésre, sőt egy magasrangű görög személyiség arról is beszélt, hogy Görögország Bulgáriát az Égeitengeren szabudkikölőhöz juttatja. Magyarország nem hajlandó a revízió kérdését elodázni Berlin, február 10- X német távirati iroda jelenti: Az Essener National Zeitung ,Magyarország bírálata a Balkán-szövetséggel kapcsolatban" címmel idézi a Pesler Lloyd egyik cikkét, amelyben a félhivatalos magyar lap állást foglal a belgrádi értekezlettel kaösolatban. Az esseni lap a kérdés magvát a magyar-román viszonyban látja. A német lap hangsúlyozza, bogy Magyarországon az a fölfogás, hogy nem szabad visszaélni Magyarország türelmével és azt gondolni. hogy Magyarország hajlandó ennek a kérdésnek rendezését az örökkévalóságig kitolni. Ha a Balkánszövétség hivatalos közleményének 3. pontja annyit jelent, hogy a Balkán-szövetség Magyarországgal szemben ragaszkodik a slatusquo hoz, vagyis a trianoni bélccparuncs határozataihoz, akkor Magyarország igen nyomatékos formában szembeszáll ezzel. Magyarország várja Románia válaszát Róma, február 10. A Stajtipa és a Régime l'fiscísta cikket közöl budapesti tudósítójának jelcntcse-alapján. Hangoztatják a lapok, liogy miután az erdélyi kérdcsbes Magyarország leszögezte álláspontját, niosl várja a románok válaszát. Különös, liogy a válasz még késik és még a féiliivnlalos román tápok sem tartották érdemesnek, hogy állást foglaljanak. A magyar sajtó bangozlalja, liogy a revíziós kérdés megoldása elkerülhetetlenül szükséges és eniiek a problémának további nyitvahagyása beláthntatiuu veszedelmeket hoz a délkelet* európai béke szempontjából. Hangoztatja a sajtó, liogy a bizonytalan helyzetért a románokat terheli a felelősség. Az olasz lap tudósítója végül ismerteti a l'cster Lloyd egyik legutóbbi cikkét, amely Magyarország állásfoglalását tartalmazza ebben a kérdésben. A líesto drí Carlino budapesti tudósítója is hangsúlyozza, hogy Budapesten ínég mindig várják a választ arra hogy milyen értelmezése van a belgrádi közleményben használt /nemzeti terület* kifejezésnek. „A románok visszaéltek Franciaország Anglia és Olaszország szövetségével" Bukarest, február 10.. A bukaresti sajtó tovább folylalja a halármenti magyarsúg ellen indított akciót. Különösen az Universul követeli a liularn-enti zöua elroiuánosiíását és ezzel kapcsolatiján n magyar kézen lei ő kocsina'cugedélyek megvonását. A lap szerint ugyanis ezekben a kocsmákban terjesztik a liatároníiili revíziós hiri'ket. Az Universul egyébként érdekes cikket közöl,- amelyben fölpanaszolja, liogy Franciaországban az nióbbi időben nagyon meggazdagodott a revizionista ironyérmag. Ez nz öiven év milyen szédületes változását jelenti a gazdasági fölfogásnak s a világgazdasági helyzetnek. Nincs az a rendező, ki a színpad korlátlan lehetőségei közüli ilyen változást tudna n szemünk elé állítani. A gazdasági élet szabadságát jelentette az ötven év előtti kor s a megkötöttség felé halad az ötven év utáni ünnep. Dc bármilyen végletek közé került is n kamara, Szegeddel és a szegedi kereskedelemmel szemben mindig egész lélekkel teljesítette kötelességét s bármilyen föltételek között folytathassa is tevékenységét a kereskedelem, a szferikus magasságból lezuhanhatott a bariszférikus mélységbe, a kamarában fönn és lenn mindig barátját látta, a maga intézményét s a kereskedői és iparos közélet kimél'yitcsébcn és gazdagításában becsülettel végezte kötelességét mindig. Jólesik látnunk ennek a polgári munkának megbecsülését azok rés/érői is, akiké most a legfőbb iránvitás gondja és Felelőssége. Az a megbecsült'/. amcK a kamatát éri, a kamarán keresztül az ipar Ős kereskedelem szegedi, patríciusul felé is kisugároz s bizonyára lelkesebb közéleti íniinkára'serkenti őket. mint amilyen számára o megnehezedclt élei megnehezedett gondjai kedvet tudnak teremteni. A kamara sikere, munkásságának eredményessége az önkormányzati rendszer egyik próbaköve is s nem lehet magasztalni, nem lehel ünnepelni a kamarát anélkül, hogy elismerésünkből ne jusson igazolás annak a rendszernek is, amely életre hívta és életbentartja. Csak Frissüljenek Föl a mult emlékei e száguldva Felejtő korban, idézzük magunk elé azoknak n derék polgároknak emlékéi, akik fáradoztak és áldozlak azért, liogv gazdagodjon a város s ami ebből fiz iin népből laniilság, ami ebben az ünnepben vigasz, vigyük magunkkal n holnap újrakezdődő munkára, a minden nappal megújuló kötelesség uijára.' l együnk méltók azokhoz: akik előttünk haladlak s éleink legyen figyelmeztetés számunkra: nem él; az, aki más számára ueiu él. i