Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-09 / 31. szám

0F1 M - r, Y A BOR g7 AO Péntek <<un telimúr 9. TILOST FNÁC UNYLFY UTYL a facsoHQHúk . . . Finilu la couuuedia... Karnevál hercege húshagyókedden megcsörgette sapkájat és rövid »unatkodását« befejezve elvonult; a farsang végetért, a báli eruiekbeti elhallgatott a pattogó muzsika és letette vonóját a rajkó is. A ropogós csárdás és az »andaliló« keringő bevonult a kávéházi parkettre, dc a cigány még nem farsangozolt, pedig neki is joga vau mulatni, ba mulattatott cs ő is szeret táncolni, ha sokáig húzta a talpalávalót. Mulatni, táncolni tud a cigány is, csak ö Ind igazán... Megtanulta meg a régi világban a magyar uraktól és cz a szokás náluk apáról-fiura öröklődik. A cigányoknak eddig nem volt idejük elbúcsúzni a farsangtól, csütörtökön este azonban olyan táncmulatságot rendeztek, bogy »hetcdhetországra* szólott. A Raffay-étlerem különhclyiségeben, amelyet ragyogóan földíszítettek, jöttek össze a rajkók; fiatalok és öregek, aszszonyok és tüzcsszeniü cigányleányok. Nem hiányzott senki; minden »uinasztia« képviselve volt és mindenki táncolt, aki eddig »táncoltatott*,'csak egy zenekar nem pihent ezúttal sem. Markovics Gábor prímás kibővített zenekarával húzta a ropogósnál-ropogórabb csárdásokat, de nem volt hiánv a modem táncokban sem és kivilágos-kivirradtig állt a bál. Most már tényleg vége van a farsangnak. hiszen a cigányok is elbúcsúztak töle . . . • A fényesen kivilágított bálterem zsúfolásig megtelt és hogy szeretik Szegeden a cigányokat, bizonyítja az a sok »civil«, aki megjelent a vigasságon. A cigánylányok hossza estélyiben, a rajkók szmokingban, sót frakkban tisztelték meg mulatságukat Ott volt a bálon Ditrói Gábor dr. egyetemi tanár, a szegedi cigányok vajdája, akitől Rácz Jenő engedélyt kért a bál megnyitására és a másik pillanatban már állt a bál; Markovi c s Gábor válogatott rajkói szívből húzták a talpalávalót: »Cigány, cigány, miért vagy cigány . . .» és ropta a csárdást az egész cigányház Jókedvűen, boldogan liajrialliasadtáig. A bál rendezése körül Csáhy Sándor, Rácz Jenő, Konstantin Pista és a többiek fejlettek kl eredményes munkát és a mulatság sikerült, dc sikerült ám , . , (lis) —OQO— — Kubát nélkül, lyukas tornacipőben . . . Ilyen rimü birünkro, amely egy szerencsétlen fiatalember megsegitéséért fordult a város jószivü társadalmához, csütörtökön a következő adományok érkeztek kiadóhivatalunkba: özv Sz. I.-né 2 pengő, N. N. 2 pengő, N. N. 1 peugő, N. N. egy pár cipő. A Dólmagyarország köszöni a beérkezett adományokat, amelyek ujabb bizonyítékát szolgáltatták annak a hitnek, bogy ma iá vannak olyan emberek, akik szeretik egymást ós szeretnek egymáson segíteni . . . — A gyomornyomás és gyomorfájás, rossz • mésztés és fehér nyelvlcpedék, halvány arcszín és kedvetlenség igen sok esetben hamarosan megszűnnek, ha bélmüködósüukct reggel felkeléskor egy pohár természetes íFcreuo József* keserüvlzzcl rendbebozzuk. Kérdezze meg orvosát! — Enyhítettek a (ioga-féle román zeidótór* ínyt. Bukarestből jelentik: A romániai zsidók llampolgársága ügyében ujabb rendezés történt. A Goga-féle zsidótörvény értelmében a romániai zsidó állampolgároknak tudvalevően igazolniuk kellett, hogy állampolgárságukat jogos uton szerezték s ezzel kapcsolatban igon sok zsidót fosztottak meg román Állampolgárságuktól. Azoknak a zsidóknak viszont, akiknek nem volt román állampolgárságúk, nem kellett alávetniök magukat ennek a revíziós rendeletnek, ugy, bogy állampolgárságuk ügyében nem történhetett döntés. A múlt év folyamán a bukaresti kormány engedélyt adott arra, bogy akiknek az állampolgársága nincs rendezve, utólagosan kérhessék fölvételüket a román állam kötelékébe. Bár cz a rendezés főleg a nemzeti kisebbségékre vonatkozott, igen sokan jelentkeztok olyan zsidók is, akik inindezidcig még nein szerezték meg a román állampolgárságot. A közigazgatási hatóságok valamennyi idó kérvényt elutasították, amire zsidó részről tóbb próbapört indítottak a közigazgatási bíróság előtt. Mielőtt ezekben a pörökben döntés jött volna létre, a kormány most rendeletet adott kl, amelyben utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy továbbítsák. mindazoknak a zsidóknak állampolgársági kérvényét, akik annakidején Állampolgárságuk rendezetlensége miatt nem voltak a Goga-törvény alapján a revíziós rendelkezés alá , vonhatók. — llitelsértési pör 37 pengő körül, váratlan bonyodalmakkal. Egy 37 pengős llitelsértési bűnügy került csütörtökön a szegedi törvényszék elé, váratlan fordulatokkal és anélkül, bogy Ítéletet lehetett volua hozni. A vádlott Palásti István 50 éves épitési vállalkozó volt, akit azzal vádollak, hogy bár 37 pengővel tartozott az egyik téglagyüruuk, tartozását nem fizette ki, ellenben fölvette 320 pengős követelését és ezzel a kielégítést meghiúsította. Palásti elmondotta, hogy a téglákért valóban tartozott, közben az Ábrahám Istvánmii végzett munkáért 320 pengőt kapott, amelyet kifizetett munkabérre. Amikór a végrehajtási letilt ás megérkezett, akkor uiár megkapta az összeget és igy nem volt módjában abból fizetni. A gyár közölte u törvényszékkel, hogy kára nincsen, mert közben Palásti kicgyculitelto tartozását. Mégsem lehetett ítéletet hozni, mert kihallgatták Ábrahám Istvánt, aki elmondotta, hogy emlékezető szeriut már korábban kifizette Palástinak n munkabért, letiltást pedig nem kapott. Amikor esküre került a sor, kijelentette, hogy csak akkor esküszik meg lclkiisuierto szerint, "ha előbb megnézheti a nyugtát, hogy mikor történt a munkabér kifizetése. A törvényszék erre félbeszakította a tárgyalást, Ábrahám pedig hazaindult a C'semeglutcába, hogy előkeresse a nyugtát. Másfélóra múlva érkezett vissza a törvényszékre és közölte, hogy a nyugtát nem találta meg. Az ügyész indítványára ezután a törvényszék február 13-ig félbeszakította a tárgyalást azzal, hogy Ábrahám addig próbálja megkeresni a nyugtát. A 37 pengős ügyben tehát még egy tárgyalást kell a törvényszéknek tartania, hátha addig előkerül a nyugta. JUTYFYDI XOUUÍ —UQO— ugrálják környül az asztalt, széket, ajtót, ablakot nein mászkálnak az fal repedéseire, nciu tsókolóznak nz talajjal, hanem igenis henno maradnak vízszintesen fckyc nz ágy; • bau hogy nyugodtan hallgathassák' az háborús híreket. Mert niostmár tsak azért kapcsolják hé reggel az Rádiót, mert torna ntán ión a nyugalom . . . És azóta van reggeli torna az népek vtgyorgására. Azon vigyorganak, aki annyit ugrál reggel a Stúdióban ... Az Talajon egy, keltő ... • (m) Kezdetben nyugalom vala a Reggel Idejének tsöndjo fölött. Ain egy napon eljövő az Rádió és mondá igen nagy retsegésscl: — Legyen Reggeli Torna az népek egészségéro és erősségére! . . . És lön attól reggeli torna. Az aluszékouy hazak Apraja és Nagyja egymást ráugatta kl vala az ágyak tollas mélységeiből, hogy a Rádió kattogására ugrálandja környöskürül az bútorzatot. Tsakhamar rájöttek nz népek, hogy reggeli kávézás utánra nem volna alkalmatos mozgalom az Dróttalun Dadogógóp kommandója a eiz okból torna utánra halasztódot cl vala az reggelizés. Amdc viszontag azidőre úgyannyira clfáradoztak, hogy enni nem bírtak avagy ha ettek, afckorou is a újra látták szömükkcl, hogy mit ettek . . . Ennek oka után kutatlak több népek s rá- , jajövéuck vala az okra félholtan a tornától. Az Rádió ugyanis azon célt tűzte ki öiinönmaga elé, hogy az Köztisztviselőből mázsás terheket bíró cirkuszi mutatványost, az vékonyka Hivatalnokból pediglen ropogóvállu atlétát nevel. Ezokból oly föladatok megoldását bízta rá tornaicc a nevezettekre, hogy azoknak ha minden lábukon még tíz kéz és minden kezükön még tíz láb nőtt volna az élet kezdetén, akkor is mind kitört volua. Igy aztán a Ház Apraja megállt a Ház Nagyja előtt torna közben és szóit vala irtó nagy röhögéssel: Mennyi is a mentők telefonszáma V . , . Emiatt pofont kapott s cz vala a tonia. Aiu az Rádió igen nagy Emberbaráti Intézmény. Tekintetvei vau az elpilledt Háziasszonyok uyugalmára is s czcnokból retsegett vala új igét: — Legyen talajtorna! És attól lön talajtorna. És mondá az Rádió: Feküdjünk az Talajra egy, kettő! És akkopou az népek feküdtek az talajra, mint a bolondok nyilván azért, hogy az Asszonynak ue legyen szükséges takarítania És szóltak ukkorou a Földtani Tudósok: Az Talaj nem az a talaj, amelyet az Rádió mond. uiert a talaj az a talaj,. amely az Földünk anyagának fölső burka, vagyis arra alkalmatos, hogy szántsuk és vessük bele, do nem arra, hogy torna niián reája heverésszünk. Dc ezen tudós megállapítás nem zavarta vala az Rádiói, amely továbbra is mondta: Feküdjünk a talajra egy, kettő. És akkor a népek feküdtek a padlóra, parkettra s ettől olyan piszkosak lettek, mint a talaj. S emiatt megpüfölték egymást a mosdóinedencénél. Ez volt az igazi reggeli torna S az Rádió rctscgett, ropogott, vezényelt vala tovább, nem gondolva arra hogy az reggeli mozgalom csupán egy kis fölfrissítő célzatot van hivatva képviselni, nempcdiglen cirkuszi lovasbravurok előképzését. S mivel az emberek: emberek. ezen ok miatt már mostanság nein ts KÖZGAZDASÁG Tlzfilieres árhlllönbsia u szegedi es az aisohOzponll tolásnál (A Dcluiagynrország munkatársától) Szegeden íulotuzkent terjedt el az a hír, üogy a tojás drágulását nz erőltetett exporttevékenység idézte elő. A város hatósága ebben az ügyben kérdéssel fordult a külkereskedelmi hivatal szegcdi képviseletéhez, ahonnan azt a választ kapta, hogy tojást Szegedről hetek óta nem szallitanak ki. Szegeden egy tojás 22 fillér volt csütörtökön. Alsóközponton pedig 12 fillér. A tojáshiány oka elsősorban a hideg időben leli magyarázatát s az abnormálisan nagy havazás, majd olvadás ruiult a tanyákról nem hozta be a gazdaközőuség a tojást A csütörtöki árdifferencia világosan megmutatja a tennivalót. A szegedi kereskedők menjenek ki a tojásért a tanyára s ne kényszerítsék a gazdaközönséget arra, hogy az őstermelő egyúttal kereskedő 1$ legyen. Illetékes helyen még rámutalnak arra la, hogy a tojás drágulása és beszerzési nehézsége csak átmeneti. Amint a tanyákkal javul a közlekedési lehetőség, enyhül majd a szegedi tojásproblénm is. —OQO— A szlováh rtszvlnych Kicserélést Budapest, február 8. A szlovákiai részvénytársaságok részvényeinek kicserélésével kapcsolatban a magyar részvéuy tulajdonosok érdekeinek megóvása céljából az érdekeltek figyelmét illetékes helyről az alábbiakra hívják föl: 1939 december 22-én hozott szlovák törvény elrendelte" a szlovák köztársaság területén székelő társaságok részvényeinek szlovák •koronára, szóló részvényekre leendő kicserélésé^ A részvényüket a szlovák nemzeti bank Pozsonyban február 29-ig semmisíti meg. Eddig nz időpoutig « részvényeket el kell oda juttatni. Minthogy fentisinertetett ériékpapircserc lebonyolítására megszabott határidő rendkívül rövid, a részvénytulajdonosok Magyarországon levő dijcimlcteik kicserélésért) a betétet kezelő péuzinlézctuck adjanak haladéktalan megbizást, illetőleg, ha a címleteket nem pénzintézetek kezelik, ugy ezeket « célból valamely pénzintézetnek sürgősen adják át. A pénzintézetek a további teendők ellátásáról a P. K. utján gondoskodni fognak. A uicgbizÚBna.k legkésőbb február 19-ig meg kell történnie ahhoz, hogy a részvényeket idejében cl lehessen jultatui rendeltetési helyükre. —OQO— )( Vegyészeti recepturak. Igen értékes vegyészeti és kozmetikai szakkönyv került forgalomba a közelmúlt napokban, Fischcr Árpád szerkesztésében »Vegyészeti recepturák* cimmcL A könyv a kisipari vegyészet, a kozmetikai cikkek, valamint a likőraromák receptjeinek nagyon komoly ismertetője. A szakkönyv érdeméül még art is megemlítjük, hogy abban nemcsak a receptek találhatók meg, hanoin a recept alatt megtalálható a szükséges előírás is. A könyv szerzője e munkáért kiérdemli a szakemberek elismerését. Megjelent Nóvák Rudolf és Társa tudományos könyvkiadóvállalat (Budapest, Vili., Baross-ntca 21) kiadásában. Ára 4 pengő. fillérért mindennap cserélhet könyvet a Délmaayarorszáq Köicsönköryvtárában