Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-09 / 31. szám

DEt MXG Y'ARÖR SZ7CG Cigánydráma Kisteleken A mostohaapa leszúrta az anyját védelmező fiút (A Délmagyarország munkatársától) Veres cigánydráina játszódott lo Kisteleken. Td^ryfedél alatt lakott Jakab István 37 éves üstfoltozó cigány feleségével és 21 éves mostohafiával: Jakab Lászlóval. Tegnap dühös családii jelenet játszódott lo n putriban: a cigány felesége felolősségro vonta Jakab Istvánt, aki erre dühösen rátámadt nz asszonyra; egyre hangosabb jelenet kerekedett és amikor az asszony tovább is védelmezte igazát, a földiihödütt embe? nnyuyira elverto feleségét, hogy Jnknbnó több bolyon vérzett. Az utolsó jclouctro érkezett haza a mostohafiú, aki izgatottan figyelmeztette apját, bogy no bántamazza tovább anyját, mert vele gyűlik meg a baja. Jakab azonban cllökto mostoha fiát és tsrnét rátámadt a több helyen vérző asszonyra. A fiú ekkor közbevetette magát és anyja védelmében megakadályozta, hogy Jakab István tovább yerjo az asszonyt. Amikor a férfi látta, bogy feleséget a mostohnfiú biztonságba helyezte, minden dühével és minden erejével a 21 eves fiú ellen fordult és mielőtt nz védekezni tudott volna, kést rántott és hatalmas szúrást ejtett Jakab László mellén. A fiú összeesett, súlyos állapotban szállították kórházba. Nem sokkal később értesült a Csendőrség a történtekről; Jakab Tstvant letartóztatta és Csütörtökön beszállította a szegedi ügyészség fogházába. Hogy ellene milyen címen adnak ki vádiratot, az attól függ, hogy milyen súlyosnak bizonyul a mostohafia sérüléseEgyheti szünet után újból összeüli a hépviseSőház Budapest, február 8. A képviselőiláz csütörtöki ülését délelőtt 10 óra után nyitotta meg TasuádlNagy András elnök. Az Orosz Mihály lemondásával megüresedett jászapáti kerület választása ügyóben megkeresik a belügyminisztert. Ezután bemutatta a ÜÜ-us bizottság elnökének előterjesztését, majd Tóth András, a mentelmi bizottság előadója több mentelmi ügyben tett jelentést. Ezután rátértek a legkisebb gazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első fölszólaló Meskó Zoltán volt. Meskó Zoltán a javasolt intézkedéseket nem tartja elég radikálisnak ós a javaslatot nem fogadja cl. ltudocsay László igazságügyminiszter ezután a külképviseleti hatóságaink okiratkiállilási és hilclcsifési hatáskörével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslatát nyílj tolta bc. Vitéz Lccl-össy Árpád a Javaslatot elfogadta és hangoztatta, hogy a munkásréteg életszínvonalának fölemelése legyen n legfőbb célunk. Rapcsányi László elfogadta a Javaslatot hangoztatta a társadalom szolidáris kiépítésének szükségességét. II a it 1 i k György hangoztatta, hogy biztositant N kell a mezőgazdasági munkásoknak emberekhez méltó megélhetését. A javaslatot elfogadta. Lázár Imre összehasonlítást telt az ipart munkásság és a mezőgazdasági munkásság életszínvonala között. Hangoztatta, bogy a mezőgazdasági munkásság szociális helyzetét éppúgy meg kell javítani, aminthogy a törvényhozás gondoskn dott az ipari munkásság szociális igényeinek ki elégitéséről. Ilyen módon meg lehet akadályozni azt is, hogy a mezőgazdasági munkásság a városokba szivárogjon ipari munkásnak. A javaslatot elfogadta. Tcmesváry Imre részletesen vizsgálta a mezőgazdasági munkabérek alakulását. Rámutatott, hogy felelőtlen izgatók a munkabérek rendezetlenségét mennyire kihasználják. Törvényes intézkedésekkel kell javítani a helyzeten, dc más Intézkedésekkel, igy a termelés fokozására irányuló intézkedésekkel is, hozzájárulhatnak a bajok orvoslásához. Különösen gondoskodni kell a mezőgazdasági munkásság téli foglalkoztatásáról. A javaslatot elfogadta. Az elnök napirendi indítványára a" Ház ezután, ugy határozott, hogy pénteken délelőtt 10 órakor folytatják a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés két órakor ért véget. Pcnfelc. 194(7. Mmiár 9. gása kísértő utolsó útjára n bős édesanyát, aki — minden magyar anya iiiitilaképo — betöltötte ezen a földön legszentebb hivatását. S ba már a társadalom és az emberi tudás nem tudott segíteni Hcbők Fáluőu és családján, mozduljon meg ez a város Ilcbők Válcrt és kileni) szép, egészséges magyar gyermekéért. No kényszerüljön Hebők Pál arra, hogy szétszórja árván maradt családját. A fehérasztal mellett állandó .beszédtéma a magyar család gondozása és védelme. Mutassa meg ez a város, hogy tenni is tud és segíteni fogja Hebők Pál családjátA polgármester szociális érzéke és az elcsetf magyarok iráuti gondoskodása a gyorssegély formában már megnyilvánult. A hivatalos város engedje el Hebők Pálnak a fötdbér.-hátralékot, illetve ndjotí haladékot a fizetésre olyan időben, amikor a szecenűsctlonségbo zuhant Család anyagilag is rendezettebb viszonyok közé kerüL A varos társadalma pedig találjon módot arra, bogy Hebők Pált és Családját télvíz idejére tüzelővel, élelemmel cs ruházattal ellássa. A jótékony hölgyek közül alakuljon bizottság, amelyik kezébe veszi a Hebők-árvák sorsának irányítását és anyjuk helyett segítséget és szeretetet visz a kilenc gyermek töménytelen árvaságába. Hízunk abban, hogy a magyar társadalom nem hagyja elpusztulni a Hebők-árvákat. Készséggel fölajúuljuk szolgálatainkat ez átokbázi „magyar a magyarért!"-akeió keresztülvitelére. ATOKHAZI TRAGÉDIA Árván maradt Ilcbők Pál ötholdas kisbórlö kilenc, szcp, egészséges gyermeke (A Déhnagyarotszág munkatársától) Megiázó tragédia csendül ki azokból a kusza sorokhói, amelyeket Hebők Pál, Átokliáza 1132. alatt lakó szegény Ötholdas városi bérlő juttatott el Körmend}/ Mátyás volt felsőházi tag közvetítésével Pálfy József <lr. polgármesterhez, A levelet atibbnkbnd közöljük: Méltóságos Polgármester Uri Alulírott azzal a kéréssel fordulok a Méltóságos Polgármester Ur elé, hogy engem és szerencsétlen családomat nehéz helyzetükben megsegíteni kegyes legyen. Szegény, ötholdas várost bérlő vagyok. Kilenc szép, egészséges gyermekem van. Három fiu, hnt leány. Szegénységünkben szépen éldegélünk és a mindennapi kenyeret meg tudtam adni családomnak, pedig ezek közül a legnagyobb 15 éves leány, n legkisebb pedig 2 éves. A mult hónapban azonban meglátogatott bennünket a .löislrn; feleségem gyexmckszillréhrn meghntt. A család nnva nélkül maradt. Engem ez a nagy csapás lelkileg és anyagiing is összetört. Családom nem akarom szétszórni. Szeretném, ha együttmaradhatnánk, felügyeletem alatt, dc a tavaszt kivárni ninestclensé.günkbeti nagyon nehéz. Hebők Pál kérelmét tmfe Mihály dr. várostanyai tisztiorvos is pártolta. Pálfy József dr. .polgármester azonnal 30 pengői gyorssegélyt utalt ki Hebők Pál családjának és tulézkedett aziránt is, bogy ;i népjóléti hivatal gondjaiba vegye őket. Ez a segítség azoubun csak pillanatnyi, Hcbők Pálról és kilcne szép, egészségcs gyermekénői intézményesen kell gondoskodni. Az anya nélkül maradt családra szomorú újesztendő virradt. Hcbőkué a tizedik gyermekét várta és a farkasordító hidegben meghűlt. Január első napjaiban ágynak esett, nebők Pál né í) gyormokét szülésznő cs orvos segítsége nélkül hozta a világra s az elgyöngült, agyondolgoztatott szervezet fölmondta a szolgálatot. A gyorsan előhívott szülésznő látta a bajt és orvost ajánlott. Méteres hóban rohant Hebők Pál orvosért, do a behavazott utakon minden perp veglcleunek számítolt. A mentőkért telefonáltak. do Olyan útra húszfukos hidegben nem vállalkozhat a mentőautó. A szegény aszszony Imre Mihály dr. várostanyai tisztiorvos műtőjében elvérzett és tizedik gyermekével együtt meghalt . . . Embert tudomány rajta nem segíthetett. ' Hobök Pál a főidőéire kuporgatott pénzecskéjéből temette el feleségét. Kileüö árva zokoA Fninftfurtór Zeitung a belgrádi erlefcezleíről és a magyar revfiiionizmusról Berlin, február 8. A Frankfurter Zeitung a belgrádi értekezlet eredményeivel kapcsolatosan foglalkozik a magyar rcvizionizmus magatartásával. — A revíziós gondolat — irja a lap —, Magyarországon, mint már több ízben közöltük, 'i\r. utóbbi napokban erősen előtérbe nyomult és nem meglepő, hogy Magyarországon a bal* káni értekezlet eredményeit elsősorban ezzel a mértékkel mérik. Mindenekelőtt bizonyos tartózkodás nyilvá* nult meg a megítélésben, ami talán azon alapszik, hogy a magyar tudósítók egvrésze bizonyos jelentőséget tulajdonit annak, hogy a itemzcli terület sérthetetlenségének formuláját választották, a más alkalmakkor rendszerűit használni szokott határok sértetlensége szövege helyeit. A hivatalos magyar fölfogás azonban nyilvánvalóan nem talál elegendő támpontot arra, hogy milyen politikai értelmet tulajdonítson ennek uz uj kifejezési módnak. A kommentárok általában kerül lék a túlzások kiélezését és a magyar revíziós igények hangoztatása szokás szerűit ismét kiemeli, hogy Magyarország ezeket az igényeket az európai állapotokra való tekintette!, megfelelő Időpontra halasztja. Magyarország szempontjából örvendetes eseménynek tünteti föl néhány lap. hogy a magyar—délszláv közeledés folytatásának misem áil útjában. A lap rámutat továbbá a román sajtó kommonlárjaira és megállapítja, hogy a bukaresti lapok, a »leriileli sértetlenség® formuláját olyképp értelmezik, hogy ez a revízió ulját nem' egyengetheti. Egyes kommentárok szövegében a nemzeti területi sértetlenség ismét az állam területi sértetlenségével halványodik. A belgrádi Balkán-értekezlet legfontosabb esemény ének a balkáni egyezménynek bél évre való' meghosszabbításai lehintik. Friss sertés fejláb kapható kg-ktat W tillérért n PICK fcidALAMlÖYARBAN (s n Ti»za LaJös körut tz. olárusitóhelyen.