Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-07 / 29. szám

AGYAKOR Szerda. 1940. II. ?. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. oiolmiin 29 szám Szellemi utánpótlás . A Magyar Statisztikai Évkönyv legutóbbi kötetében érdekes adatokat közöl a magyar szellemi utánpótlásról, illetve a főiskolai hallgatók szüleinek foglalkozó-si viszonyairól. Az 1937/3& iskolai évben'. 13.228 főiskolai hallgató közül 1938-nak a szülei őstennelési foglalkozást űztek, míg 1903-nek ipari, 2196-nak kereskedelmi, 4392-nek közszolgálali, 264? hallgatónak szülei pedig egyéb foglalkozásban tevékenykedtek. Beszédes számok ezek s megírni látják az őstermelés csekély részesedéséi és közszolgálat uralkodó szerepét szellemi utánpótlásunkban. Ezek az adatok világítanak arra is, bogy magasabb szellemi képzettségei csak a városi lakosság tudja gyermekei számára, biztosítani. Kétségkívül természetes jelenség az, liogy elsősorban a magasabb anyagi cs szellemi színvonalon álló rétegek áldoznak gyermekeik felsőbb oktatására, annál szomorúbb azonban, hogy a magyar elit kialakulásában az őstermelés, a regeneráló réteg, csak ily kis mértékben vesz részt. Különösen kedvezőtlen a jelenség a magyar falu szempontjából. Amíg például a 63.000 főnyi közszolgálati alti ztui.L 1.2 gyermeke végez főiskolát,, addig a mintegy 2.000.000 főnyi mezőgazdasági munkásrétegből 168 egyetemi hallgató kerül ki s az 1.000.000 kisbirtokosból is csupán 1261. Érdekes jelenség az, bogy az őstermelők gyermekei igen nagy számmal mennek papi pályára. A föntemlítelt mezőgazdasági munkásság 168 főiskolás gyermekéből 75 papi hivatást választott. Világos tehát, liogy n magyar szellemi utánpótlást a városi lakosság biztosítja. Az őstermelés érdeklődése földhözkötött. A műszaki, ipari és kereskedelmi pályák kívül esnek érdeklődési körén, ezekkel nincs kapcsolata, nem is tudja megmérni ezek jelentőségét. Nem ismeri a kapitalista gazdasági rendet, nincs tudatában annak, liogy ezeken n pályákon keresztül vehetné kezébe a magyar ucmzet gazdasági irányítását. A falusi parasztgyermek társadalmi emelkedésében az egyháznak fölbccsülbctctlen szerepe van. A magyar falut és annak földtóró népéi mindenképpen bc kell kapcsolni n magyar szellemi utánpótlásba. A magyar parasztosztály, cz a szűzi réteg a nemzet erőforrása. Nem lebet egészséges állapotúak tekinteni, hogy amikor hazánk népi erőforrása a magyar faluban's a magyar parasztságban van, a vezető réteget állandóan a városi, kiélt és cl használódott városi rétegek szolgáltassák. A magyar egyetemek löldrajzi elhelyezkedése — l'rianon óla —magyar táji szempontokból kedvezőtlenek. Szeged és Debrecen hatalmas területe ritkán lakott tanya, illetve pusztavidék, arucl\cl döbbenetes szegénységgel kiizködő nép lak ja. Budapest cs Pécs nemzetiségileg vegyes terület és ez a körülmény is megnehezíti a falu értelmiségi törekvéseit. A magyar paraszlgyerck tehát nem képes szakfőiskolai végzettséghez jutni cs ezáltal m ni tud ja biztosítani a gazdasági, ipari, kereskedelmi és műszaki pályákon a magyar fuj kellő iérl'ogalásál és vezető szerei Dán lapoK szerint Németország békét közvetít az oroszok és a finnek között lMCmcf Hietehes höröh cáfoljáh a hözvefites hír£( — Gfthbels beszéde a döntés ídeferöi Anglia uíra megfontolja az afrikai olasz-angol határszabályozási kérdést Kopcnhdffa, február 6. Z4 Jiopenhágai lapok berlini levelezői különböző megjegyzéseket fűznek ahhoz a tanácskozáshoz, amelyet llibbcntrop birodalmi külügyminiszter, a helsinki és a moszkvai követtel, illetve nagykövetfel folytatott. A lapok szerint nem várható azonnali német közbelépés Finnország és Szovjcloroszórszág közötti közvetítés céljából, dc lehetséges, hogy erre rövid időn belül sor kerül. Berlin, február 6. "A" német távirati iroila jelenti: Schulenburg gróf moszkvai német nagykövei hétfő óta a német fővárosban tartózkodik. Ezzel kapcsolatban német illetékes körök Cáfolják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a moszkvai német nagykövet berlini tartózkodásának célja közvetítés lenne SsOvjcloroszorszúg és Finnország közölt. Göbbels: Elérkezett a nagy űönfós ideje Berlin, február 6. A nemet távirati iroda jelenti: Göbbels birodalmi miniszter kedden hivatalában a propaganda'.'?? ' ' utalok vezetői előtt beszédet' möndölf, A miniszter először áttekintést nyújtott n politikai helyzetről, majd megállapította, hogy az egész német népet az az érzés hatja át, hogy immár elérkezett a vagy döntés ideje és ezért mindent alá kell vetni n „hogyan nyerfiil; meg a háborút" gondo tatának, A nyugati államokkal fönnálló viszály nem játék, azonban niindcnro gondoltunk, úgyhogy nem. lehet kétséges Németország fölénye. Életbelépett Anglia és Otásiország közi a látékozfalási egijeimény I; v a niacva r középosztály idegenből 17cLondon, február 6. Chamberlain miniszterelnök az alsóházban /te) # rson képviselő kérdésére kijelentette, liogy Anglia és Olaszország az 1038- április 10-iki egyezményben kötelezték magukat, hogy kölcsönösen kicserélik a szárazföldi tengeri és légihaderők eloszlására vonatkozó értesüléseiket bizonyos területek tekintetében. Ez a szárazföldi haderőket illetően varr megtörtént és még e hónap folyamán kicserélik a tengeri és Irgihaderökre. vonatkozó értesüléseket, A képviselő további kérdésére kijelentette Chamberlain, liogy Anglia lüőí). tavaszán bizonyos javaslatokat telt Olaszországnak az Olaszkeletafrika, Szudán. Konya cs Szomáli közti ha társzabályozást illetőleg, amit az. olasz kormány augusztusban, röviddel a háború kitörése előtt elfogadhatatlannak' miuősített, ennélfogva "Anglia most újból megfontolja ezl.a kérdést. ifaHámtintetts az árulöhnak London, február 6. Chamberlain miniszterelnök nz alsóházban bejelentette, hogy a kormány törvényjavaslatot lesz fénytelen beterjeszteni, A törvényjavaslat súlyos esetekben halálbüntetéssel sajtja azokat, akik értesüléseket szolgáltatnak ki az ellenségnek. 'A szállításügyi miniszter bejelentette, hogy a közeljövőben a papírfogyasztásra is adagolást.-vezetnek bc. olvadt és esetleg disszimilúlhotó réteg. Kötőanyaga egyre inkább bomlik, egyesek és csoportok egyre inkább fölkapunk a divatos áramlatok kaptátójára s lényegileg megszűnnek a magyar közösség tagjai lenni. Arra gondoljunk csak, liogy az importált nemzeti szólamok zászlóvivői mennyire irtóznak a magyar név fölvételétől. Ugyanakkor minden adandó alkalommal magyaros ruhát öltenek és honfibújukban - - jobbára csak nyilvánosság előtt krokodiluskönnyek et potyogta!nnk. Akiket pedig a szülői ház szelleme lélekben és külsőségben magyarrá tett, azokat is kísértésbe hozzák a nemassziniiláltak. A nagy átformáláshoz rendszeres és szívós munkára van szükség. Elsősorban el k< ll az egyetemekről távolítani azokat a tanárokat, akik a magyar állam türelmével és lojalitásával visszaélve, tüntetően cs programszerűen űzik a disszimiláeió bomlasztó munkáját. S lm n disszimilációs gócok elliintek, hozzá kell látni, hogy a helyes ösztündijpolitika utján a magyar parasztgyerek főiskolai végzettséghez jusson, tanuljon és tudjon, hogy átvehesse nemzete sorsának irányítását. Nccsak jogászokat neveljen a magvar egyelem, hanem gazdasági, kereskedelmi és műszaki embereket. Hiszen n mai rendszerben eljutottunk odáig, hogy az állástalan diplomások közöli csak jogász és filológus nem jut kenyérhez, mig vegyészmérnökben hiány niulutkozik, uem beszélve arról, hogy milyen nehézségek származnak abból, hogv nincs képzett kereskedő- és iparosifjuságunk. A magyar falu gyermekét a föld gyakorlativá nevelte. Ez nz a kiapadhatatlan forrás, amelyei be kc]l kapcsolni a nemzet' érrendszerébe s akkor jöhet akár • milyen földrengés, a magyar föld elidcgeui(hetetlenü! magvar marad.