Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-04 / 27. szám

I) F r M A G Y A R O R <5 7 A G Vasárnap, 1910. február t Színe* hambinált »«*. BUTOROKL BlaSkOVÜSHál T4b°ra,Ca * "' konyhabcrendezósek ós egyóbJ A magyar irás husz eve Erdélyben Mindaz, ami múlik és elmúlt: történelem, emlékeztetőül. figyelmeztetőül, tanulságul annak, nini töitcticlem icsz, a Jövőnek. Uusz év nciu történelmi idő, de történelmi tauulság lehet . . . Ezért van hangja és jelentősége annak az alig száz oldalas könyvnek, amely most jelent meg Szegeden és amelynek az a feladata, hogy történehnet mondjon a uundcnuap sietve és idegásen készülő történet írásáról: az újságírásról. Az erdélyi magyar ujsrtgirás busz esztendejéről. Berey Géza könyve: historikus fejezet a hétköznapok történetírásáról, — de Erdély éjszakájáról, amelynek komor, temetői sötétségében olykor csak néhány gyönge és múló újság élesztgette a magyar fzó fojtogatott lángjait. Meg kellett irni ezt n nyugtalan, nem mindig egyenletes, olykor szakadozott történelmi fejezetet, a jövő számára, emlékeztetőül és tanulságul. El kellett mondani a magyar szó cs a magyar újság küzdelmeit, amely szinte egy eposz invokációja lehetne, — el kellett mondani, mert mögötte romboló viharok és összeomló faluk hangjai hallatszanak; uz egész színpad, amelyen lesújthatlak drámák, de rtmely nem nyilt meg végzetes tragédia számára ... És ennek a színpadnak húszéves újra és újra fellépő nklora, nem, hőse: az újságA magyarság mécseit és fáklyáit fogta össze az erdélyi éjszakában Berey Géza kollegánk, nkf hitelesen és szubjektiven ismerheti ezeket :t lángokat, érezhette ezt az éjszakát. Írásán rajta van nemcsak a kortárs, de a személyes részvétel minden érzékenysége, nyugtalansága és kitörülhetetlen izgalma is. Az objektiv mérőeszközökhöz nemcsak távolság, dc idő is szükséges, mégis egy gyors történelmi fejezetet jelent cz a könyv, mert megőriz és összegez muló részleteket és átnyújtja — a történelemnek. Nctn is törekedett arra, hogy egységes és átfogó képet adjon a felvetett kérdésről; maga mondja elöljáró szavaiban: nem vállalkozhatott sem teljessége, sem következeességre, hiszen nz erdélyi magyarság bem ura • v zaba da k a ra Iá na k, önrendelkezési joga lícin volt és mórt sincs, — de ezenfelül a jelmondatnak választolt Széchenyi-idézet is azt mutatja, hogy elsősorban nem a higgadt mérlegelés, történelmi súlyeloszlás vezetette, hanem az a szándék, hogy mindenkor és mindenütt igazat fogunk mondani, akár tessék, akár nem*. Igy pedig olykor felmerül a mindenáron való igazságtevés kísérlete, a szubjektív leméi cs nyugtalansága és olykor olyan r< szlelek nagyobbodnak meg, amelyek nem mindig tartoznának az elvállalt feladat egészéhez. l)c )gy szakadozottan és szubjektíven is megrázó Képet ad a könyv, amelyet meg kellett irnl, figyelmeztetőül — és amelyet nem lehet megindultság nélkül olvasni. Az erdélyi magyarság élete, esnggedese. remévvr, öröme, feljujdulásu a magyar t-ajlóhan tükröződik vissza. És megmutatja, liogy egy nép életében mekkora szerepet játszik a sajtó, rba csonkán. Ii í bénán* is. bál mégha szabad és érőtCljcs lehetne . . . llusz éven át a sajtó volt az egyetlen szerv — írja —, amelyen keresztül n magyarság lélekzett. A korszak n gyulafehérvári nctuzclgytilésscl kezdődik és a legsötétebb napokon éit végigvezeti az olvasót a félmúlt derengő eseményeiig. Az erdélyi újságírásban is, miut luiuden olyan időben, amelyben az elnyomás, erőszak és ríbság tobzódik, megvolt az allegorizálta kora, amikor csuk képekben és hasonlatokban leheléit suttogni és amikor az >árvizi riportokért* Is hadbíróság elé állították a/, újságírót. Berey Géza e hőskorról világosan és öntudatosan megállapítja, hogy a küzdelem legnagyobb tényezője a magyar sajtó volt, — a közelség szubjektív impul/ívllésa magyarázza meg, bogy olykor mindenekfelett ítélkezni kívánkozik és egy-egy részletben hangsúlyozottabban mintázza nem azt, nini bőst. hanem azl. ami hibás, botladozó, vagy csak félni unka volt. Alkotmány faragásokon, törvényköváesolásokon. hadbiróságokon vonul el a magyar sajtó eposza, abban is kiilön fejezet n magyarellenes eenzutra bilincse. Milyen dokumentum, á temetők sírkeresztjeivel liink ki valóság az erdélyi magyarság gyökeréről és tradícióiról »z -a lajstrom, amely felsorolja a negyvenéves, félszázados magyar újságokat. Megteremtődik az önálló erdélyi irodalom és biab.i rójja meg a könyv, bogy* a birlapiráa felszítta maaába az összes Írókat*, tagudhUUtUft. hogy újságok nélkül hám léhélett vólta az erdélyi no dalom az. ami 'és hogy Végeredményben ue'ujsáa 24 Órás htilhalullansácán leCreszlü.1 s/óttak az oo., (uj adópalota mellett) n legszélesebb nyilvánossághoz. A Magyar Tárt küzdelmeit vázolva uiaga állapítja meg, hogy »a vitalitást, a friss vérátömlesztést az időnként elernyedő erdélyi magyar életbe az újságírók adták s amikor minden rendben volt, félreálltak, vagy í.hrcállilutták őket*. — ahogy ez már szabályszerű rendszerint. A váradi diákkongresszus, a Maniu-kormány ujabb megpróbáltatásai között vouul el a magyar sajtó keserves, cgycuctlen, belső problémáival is küzködtí utja, — elköltözik a harcosok közül Benedey Elek, aki sukkor jött vissza Erdélybe, amikor tniudeuki riadtan menekült*, (dc megszívlelendő felmutatás, mennyi válság cs gyöngülés maradt volna cl, ha tízezrek és üzezrek álltak volna tovább a helyükön, keservesen, vérző mellel, hősiesen.) Tudós J o r g a professzor — aki még a vicclapokat is sujtópcrcli — miniszterelnöki székéből jelenti ki: "sMegúmertctenj a kisebbségi újságírókkal Románia börtöneik . . . Egymásra kellett találni mindenkinek, aki magyar, ÉS bár a »Sjzomory-affér« talán nem is egészen az erdélyi magyar sajtó történelmébe tartozik, — jött Krcnner Miklós, a kimagasló koziró súlyos betegsége, a román bíróság ncin elégszik meg két havi fogházbüntetéssel, három cvre az újságírástól is eltiltja . . . Állandó küzdelem a magyar helységnevekért, állandó hadbírósági Ítéletek ... És mennyire és mindenkorra jellemző: a lapok tartalma elscUélycsedik, mint minden olyan korban, amikor azt, ami az emberi lelkekben él, nem lehet nyíltan kimondani* . . . 10 év* alatt egyedül a kolozsvári törvényszék előtt 023 sajtópert indítottak kisebbségi újságírók ellen. A -15 napos Goga-konnány bilincsei között »az erdélyi magyarság, mint 20 év előtt, nemzett sajtóján keresztül lélegzik*, l'Ju'J-beu ujabb menekülésszerű költözködés, »sajlócletrűl uiár alig lehet beszélni, minden leirt sor börtönt jelent*. . . Do 501 népkönyvtúr, 20 cv alatt OUUU erdélyi magyar könyv őrzi a sajtó mellett a temetői éjszakában a magyar szót ós a magyar életet, Erdély hangja még ebben a dermesztő télben Is megszólal a maga havasi világosáéiban, abogy Németh László magyart-kategorizúló tanulmányára a iKelcti Újságban* Finta László Így válaszol: >M1 lesz abból, ha az erdélyi magyarság soraiban ezek a fogalmak gyökeret vernek és mérni kezdjük egymás magyarságát mélység, hígság és jötlmcntség szempontjából* . . . Berey Géza megrázó és felmutató könyve több egyszerű fctsorolásnál, több szakadozott adatsornál, kiáltó dokumentum és fájdalmas tauulság. Nem u regéuyolvasókuak való, de mindeukihöz szóló olvasmány. Lázas és eiruló eposza milliónyi névtelen hősnek: papoknak, tanítóknak, olvasóknak, zsurnalisztáknak, magyaroknak, akik megvédték az erdélyi kuliurát és visszaadják a történelemnek. És hiába szól George Dubainél fájdalmasan: sajtóra nincs többé szükség, mert az nem egyéb cenzúrázott információ-szövegnél, — Arany János szava csendül a derengő virradóiban: Ua későn, ha csonkán, ha senkinek: irjudj* Ezt hirdeti mégis Berey Géza könyve. (v. gy.) Zománc és alumínium edények háztartási gépek, mérlegek és mindennemű háztartási cikkek nagy választékban a legolcsóbb áron Szánlónál Széchenyi-tér 11. (Városi bérház) AUblt igijehszih bizonyítani az autógázolással vádon földbirtokos hí iiföUc cl a o éves Kovács Zsuzsii (A Délmagyaforszúg munkatársától) A 10akó—gsaüédalbei/ti országúton augusztusban eszméletlen állapotban, törött karral találták Kovács Zsuzsanna nyolcéves kisleányt. Kovács Zsuzsannát a uieutök a makói kórházba szállítót Iák, ahol a kisleány elmondotta, bogy egy kis sztirko sportautó ütötte el. A szerenesetlenség után az autó megállott, egy férfi szállott ki a kocsiból és öt az Országútról fölvett bottal elverte. Amikor emberek közeledtek, az autó Vezetője a kocsiba ugrott és elmenekült. Ezután elvesztette az eszméletét. A nyomozás szálúi Merényi Miklós dr. makói földbirtokos, ügyvédjelölthöz vezettek, akinek a kisleány által leírt autóján kisebb borzsoláíokat találtak. A földbirtokos ellen az ügyészség gondatlanságból okozott sú'yos testisertés miatt adott ki vádiratot. Az ügyet szombaton tárgyalta a törvényszék Sáray-tanácsa. Az ügyvédjelölt tagadta, hogy a kisleányt ö ütötte volna el. Augusztus 1-én deszbi birtokán tartózkodott, nem haladt, el autójával a csanádalberti országúton. Kovács Zsuzsanna határozottan kijelentette, hogy Meréuyibcu fölismeri elgázolóját és azt a férfit, aki őt megverte. A törvényszék ezután még három tátiul hallgatóit ki, ukik azt vallották, hogy a vádlott augusztus 1-óti, a. gázolás időpontjában Deszken tartózkodott, egy vadászaton vett részt. Az ellentétes tanúvallomások miatt ltyés Tivadar dr. ügyész újabb tanuk kihallgatását kérte. A törvényszék a tárgyalást az ügyészi indítvány értelmében eluapolta. — Agyvérzésre hajlamos idősebb embereknek, akiknél igen fontos, hogy erőlködés nélkül mindennap könyü bélúrülésük legyen, a természetes Ferenc József* keserűvíz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral bevévo — a lehető legjobb szolgalatot teszi. Kérdezze meg orvosát{ VEGVtÖRUk WAtrgRTfoi CIKKEK VflLÉMHÖ