Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-04 / 27. szám

I) F r M A G Y A R O R <5 7 A G Vasárnap, 1910. február t Színe* hambinált »«*. BUTOROKL BlaSkOVÜSHál T4b°ra,Ca * "' konyhabcrendezósek ós egyóbJ A magyar irás husz eve Erdélyben Mindaz, ami múlik és elmúlt: történelem, em­lékeztetőül. figyelmeztetőül, tanulságul annak, nini töitcticlem icsz, a Jövőnek. Uusz év nciu tör­ténelmi idő, de történelmi tauulság lehet . . . Ezért van hangja és jelentősége annak az alig száz oldalas könyvnek, amely most jelent meg Szegeden és amelynek az a feladata, hogy tör­ténehnet mondjon a uundcnuap sietve és idegásen készülő történet írásáról: az újságírásról. Az erdélyi magyar ujsrtgirás busz esztendejéről. Berey Géza könyve: historikus fejezet a hét­köznapok történetírásáról, — de Erdély éjszaká­járól, amelynek komor, temetői sötétségében oly­kor csak néhány gyönge és múló újság élesztgette a magyar fzó fojtogatott lángjait. Meg kellett irni ezt n nyugtalan, nem mindig egyenle­tes, olykor szakadozott történelmi fejezetet, a jö­vő számára, emlékeztetőül és tanulságul. El kel­lett mondani a magyar szó cs a magyar újság küzdelmeit, amely szinte egy eposz invokációja lehetne, — el kellett mondani, mert mögötte romboló viharok és összeomló faluk hangjai hal­latszanak; uz egész színpad, amelyen lesújthatlak drámák, de rtmely nem nyilt meg végzetes tragé­dia számára ... És ennek a színpadnak húszéves újra és újra fellépő nklora, nem, hőse: az újság­A magyarság mécseit és fáklyáit fogta össze az erdélyi éjszakában Berey Géza kollegánk, nkf hitelesen és szubjektiven ismerheti ezeket :t lángokat, érezhette ezt az éjszakát. Írásán rajta van nemcsak a kortárs, de a személyes részvé­tel minden érzékenysége, nyugtalansága és kitörül­hetetlen izgalma is. Az objektiv mérőeszközökhöz nemcsak távolság, dc idő is szükséges, mégis egy gyors történelmi fejezetet jelent cz a könyv, mert megőriz és összegez muló részleteket és átnyújt­ja — a történelemnek. Nctn is törekedett arra, hogy egységes és átfogó képet adjon a felvetett kérdésről; maga mondja elöljáró szavaiban: nem vállalkozhatott sem teljessége, sem következe­ességre, hiszen nz erdélyi magyarság bem ura • v zaba da k a ra Iá na k, önrendelkezési joga lícin volt és mórt sincs, — de ezenfelül a jelmondatnak vá­lasztolt Széchenyi-idézet is azt mutatja, hogy el­sősorban nem a higgadt mérlegelés, történelmi súlyeloszlás vezetette, hanem az a szándék, hogy mindenkor és mindenütt igazat fogunk mondani, akár tessék, akár nem*. Igy pedig olykor felmerül a mindenáron való igazságtevés kísérlete, a szub­jektív leméi cs nyugtalansága és olykor olyan r< szlelek nagyobbodnak meg, amelyek nem min­dig tartoznának az elvállalt feladat egészéhez. l)c )gy szakadozottan és szubjektíven is megrázó Képet ad a könyv, amelyet meg kellett irnl, figyel­meztetőül — és amelyet nem lehet megindultság nélkül olvasni. Az erdélyi magyarság élete, esnggedese. remé­vvr, öröme, feljujdulásu a magyar t-ajlóhan tük­röződik vissza. És megmutatja, liogy egy nép éle­tében mekkora szerepet játszik a sajtó, rba cson­kán. Ii í bénán* is. bál mégha szabad és érőtCljcs lehetne . . . llusz éven át a sajtó volt az egyet­len szerv — írja —, amelyen keresztül n magyar­ság lélekzett. A korszak n gyulafehérvári nctu­zclgytilésscl kezdődik és a legsötétebb napokon éit végigvezeti az olvasót a félmúlt derengő ese­ményeiig. Az erdélyi újságírásban is, miut luiu­den olyan időben, amelyben az elnyomás, erőszak és ríbság tobzódik, megvolt az allegorizálta ko­ra, amikor csuk képekben és hasonlatokban lehe­léit suttogni és amikor az >árvizi riportokért* Is hadbíróság elé állították a/, újságírót. Berey Géza e hőskorról világosan és öntudatosan megállapít­ja, hogy a küzdelem legnagyobb tényezője a ma­gyar sajtó volt, — a közelség szubjektív impul­/ívllésa magyarázza meg, bogy olykor mindenek­felett ítélkezni kívánkozik és egy-egy részletben hangsúlyozottabban mintázza nem azt, nini bőst. hanem azl. ami hibás, botladozó, vagy csak fél­ni unka volt. Alkotmány faragásokon, törvénykövá­esolásokon. hadbiróságokon vonul el a magyar sajtó eposza, abban is kiilön fejezet n magyar­ellenes eenzutra bilincse. Milyen dokumentum, á temetők sírkeresztjeivel liink ki valóság az erdélyi magyarság gyökeréről és tradícióiról »z -a lajstrom, amely felsorolja a negyvenéves, félszázados magyar újságokat. Meg­teremtődik az önálló erdélyi irodalom és biab.i rójja meg a könyv, bogy* a birlapiráa felszítta maaába az összes Írókat*, tagudhUUtUft. hogy újságok nélkül hám léhélett vólta az erdélyi no dalom az. ami 'és hogy Végeredményben ue'ujsáa 24 Órás htilhalullansácán leCreszlü.1 s/óttak az oo., (uj adópalota mellett) n legszélesebb nyilvánossághoz. A Magyar Tárt küzdelmeit vázolva uiaga állapítja meg, hogy »a vitalitást, a friss vérátömlesztést az időnként el­ernyedő erdélyi magyar életbe az újságírók adták s amikor minden rendben volt, félreálltak, vagy í.hrcállilutták őket*. — ahogy ez már szabálysze­rű rendszerint. A váradi diákkongresszus, a Maniu-kormány ujabb megpróbáltatásai között vouul el a magyar sajtó keserves, cgycuctlen, belső problémáival is küzködtí utja, — elköltözik a harcosok közül Benedey Elek, aki sukkor jött vissza Erdélybe, amikor tniudeuki riadtan menekült*, (dc megszív­lelendő felmutatás, mennyi válság cs gyöngülés maradt volna cl, ha tízezrek és üzezrek álltak volna tovább a helyükön, keservesen, vérző mel­lel, hősiesen.) Tudós J o r g a professzor — aki még a vicclapokat is sujtópcrcli — miniszterelnö­ki székéből jelenti ki: "sMegúmertctenj a kisebb­ségi újságírókkal Románia börtöneik . . . Egy­másra kellett találni mindenkinek, aki magyar, ÉS bár a »Sjzomory-affér« talán nem is egészen az erdélyi magyar sajtó történelmébe tartozik, — jött Krcnner Miklós, a kimagasló koziró sú­lyos betegsége, a román bíróság ncin elégszik meg két havi fogházbüntetéssel, három cvre az újságírástól is eltiltja . . . Állandó küzdelem a magyar helységnevekért, állandó hadbírósági Íté­letek ... És mennyire és mindenkorra jellemző: a lapok tartalma elscUélycsedik, mint minden olyan korban, amikor azt, ami az emberi lel­kekben él, nem lehet nyíltan kimondani* . . . 10 év* alatt egyedül a kolozsvári törvényszék előtt 023 sajtópert indítottak kisebbségi újságírók el­len. A -15 napos Goga-konnány bilincsei között »az erdélyi magyarság, mint 20 év előtt, nemzett sajtóján keresztül lélegzik*, l'Ju'J-beu ujabb me­nekülésszerű költözködés, »sajlócletrűl uiár alig lehet beszélni, minden leirt sor börtönt jelent*. . . Do 501 népkönyvtúr, 20 cv alatt OUUU erdélyi ma­gyar könyv őrzi a sajtó mellett a temetői éjsza­kában a magyar szót ós a magyar életet, Erdély hangja még ebben a dermesztő télben Is megszólal a maga havasi világosáéiban, abogy Németh László magyart-kategorizúló tanulmá­nyára a iKelcti Újságban* Finta László Így válaszol: >M1 lesz abból, ha az erdélyi magyarság soraiban ezek a fogalmak gyökeret vernek és mérni kezdjük egymás magyarságát mélység, híg­ság és jötlmcntség szempontjából* . . . Berey Géza megrázó és felmutató könyve több egyszerű fctsorolásnál, több szakadozott adatsor­nál, kiáltó dokumentum és fájdalmas tauulság. Nem u regéuyolvasókuak való, de mindeukihöz szóló olvasmány. Lázas és eiruló eposza milliónyi névtelen hősnek: papoknak, tanítóknak, olvasók­nak, zsurnalisztáknak, magyaroknak, akik megvéd­ték az erdélyi kuliurát és visszaadják a történe­lemnek. És hiába szól George Dubainél fájdal­masan: sajtóra nincs többé szükség, mert az nem egyéb cenzúrázott információ-szövegnél, — Arany János szava csendül a derengő virradóiban: Ua későn, ha csonkán, ha senkinek: irjudj* Ezt hir­deti mégis Berey Géza könyve. (v. gy.) Zománc és alumínium edények háztartási gépek, mérlegek és mindennemű háztartási cikkek nagy választékban a legolcsóbb áron Szánlónál Széchenyi-tér 11. (Városi bérház) AUblt igijehszih bizonyítani az autógázolással vádon földbirtokos hí iiföUc cl a o éves Kovács Zsuzsii (A Délmagyaforszúg munkatársától) A 10a­kó—gsaüédalbei/ti országúton augusztusban eszméletlen állapotban, törött karral találták Kovács Zsuzsanna nyolcéves kisleányt. Ko­vács Zsuzsannát a uieutök a makói kórházba szállítót Iák, ahol a kisleány elmondotta, bogy egy kis sztirko sportautó ütötte el. A szeren­esetlenség után az autó megállott, egy férfi szállott ki a kocsiból és öt az Országútról föl­vett bottal elverte. Amikor emberek közeledtek, az autó Vezetője a kocsiba ugrott és elmene­kült. Ezután elvesztette az eszméletét. A nyomozás szálúi Merényi Miklós dr. ma­kói földbirtokos, ügyvédjelölthöz vezettek, aki­nek a kisleány által leírt autóján kisebb bor­zsoláíokat találtak. A földbirtokos ellen az ügyészség gondatlanságból okozott sú'yos testi­sertés miatt adott ki vádiratot. Az ügyet szom­baton tárgyalta a törvényszék Sáray-tanácsa. Az ügyvédjelölt tagadta, hogy a kisleányt ö ütötte volna el. Augusztus 1-én deszbi birtokán tartózkodott, nem haladt, el autójával a csanád­alberti országúton. Kovács Zsuzsanna határo­zottan kijelentette, hogy Meréuyibcu fölismeri elgázolóját és azt a férfit, aki őt megverte. A törvényszék ezután még három tátiul hallgatóit ki, ukik azt vallották, hogy a vád­lott augusztus 1-óti, a. gázolás időpontjában Deszken tartózkodott, egy vadászaton vett részt. Az ellentétes tanúvallomások miatt ltyés Tivadar dr. ügyész újabb tanuk kihallgatását kérte. A törvényszék a tárgyalást az ügyészi indítvány értelmében eluapolta. — Agyvérzésre hajlamos idősebb embereknek, akiknél igen fontos, hogy erőlködés nélkül min­dennap könyü bélúrülésük legyen, a természetes Ferenc József* keserűvíz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral bevévo — a lehető legjobb szol­galatot teszi. Kérdezze meg orvosát{ VEGVtÖRUk WAtrgRTfoi CIKKEK VflLÉMHÖ

Next

/
Thumbnails
Contents