Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-29 / 48. szám

csütörtök 1940. II. 29. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluam 48. szóm A muzsáh dala Mostanában a kelleténél többször hallani * stereotip, szólammá változott idézetet: inter unna silent musae. Könnyű lenne példákkal támogatni, igazolni, gyöngíteni, sőt cáfolni a tételt akar u világirodalomból vett emlékekkel, akár a magyar írás történetével, — elég volna Cervanlesrc utalni, aki összetörött, rokkant tagokkal megírta a világirodalom legvidámabb regényét —, vagy bogy csak a magyar írás hirdető hagyomauyainal maradjunk, csak utalni kellene gyors hirtelenséggel Balassa Bálint, Fazekas Mihály, vagy éppen Petőfi Sándor példa jára... Talán sohasem született volna meg ez a költészet és mindenesetre nem így, nem ebben az irodalmi korszakot kijelölő formában, ha a költő nem kerül a maga életének veszélyével egy ország válságos küzdelmeibe, ha nem kiálthatott volna föl a költő: Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog a végeknél ... Az emberiség fejlődése küzdelmet kíván, a gondolat és a gondolkozás küzdelmét is. A szellem munkája nélkül nincs elet és nincs fejlődés. — az emberi élet értelme nem a pusztulásban van, hanem a fejlődésben, a megismerésben és a haladásban és főleg a természetfölötti célok megközelítésében. Fzt a célkitűzést mi sein szolgálhatja jobban, mint a vizsgálódás, gondolkozás, kutatás és az ezekből származó eredményeknek minél szélesebb rétegekkel való megismertetése. Szépen szólnak a klasszikus latinsággal szóló idézetek, de talán nem szolgál ják a magyar életet azok, akik pusztán az idézet egyhangú ismételgetésével egyszerűen — el akarják hallgattatni a múzsákat, akkor amikor a múzsák ricin is akarnak, nem is tudnak hallgatni... Kutatásra és megismerésre, nz így szerzett ismeretek terjesztésére mindenkor szükség van, még akkor is, ha az aktuális, percnyi életet pillanatnyilag küzdelmek, a nemzet életére elhatározó, történelmien és döntően fontos küzdelmek szántják is át ós ennek érdekében összegezni kell minden nemzeti erőt és készséget. A küzdelemmel megszerezzük a nemzet jövendő élete és fejlődése részére az életlehetőségeket, dc a küzdelem hősies és eredményes végrehajtása után ezeket a kereteket, ezeket a táguló és éleletadó életlehetőségeket majdan és hisszük nemsokára, a magyar szellem és a magyar gondolat új ragyogásával, új eredményeivel kell kitöltenünk és teljessé tennünk. A múzsákat nem elnyomni, még kevésbé elhallgattatni kell ezekben a gondterhes, feszült és nyomasztó napokban sem, hanem éppen himnikus örömmel kell fogadni a cáfolatot a ránk maradt latin szólamra. A magyar élet a maga örök vitalitásával és helytállásával cáfolja a tételt: inter urmu silent inusae... Azok pedig, akik úgv gondolják, bogv némuljon el a szó, bukjon cl a goudolat, azok eltévedve bolvoughnak egy sűrű sötét erdőbeu, ahol a fák rejtelmes suhogúsa között riadozva lépegetnek és nem veszik ezre, hogy nincs olyan sűrű erdő. amelyből ne vezetne ki út, ha látszólag csak szűk ösvény is •— <1 szabadba, a \ finneket a támadások gyengülése, vagy komoly segítség mentheti meg \ k« csoda hö/lil a finnek az élűből megvalósulásában iobban biinak — irta a üiornale ú italla - Jelentós orosz elOngomulás Viipurinál es Petsomónál íiöübcls blzühoüü beszédei mondott Münstérben Róma, február 28. A Giornalo J'ltalia finnországi tudósítója szerint a Viipuri ellen megindított orosz támadás teljes erővel folyik. A fiuuek helyzetét megnehezíti az a körülmény, hogy az orosz csapatok megszállták a Víipuritól a délnyugati tengerpart mentén vezető utat és igy esetleg elvághatják a finnek visszavonulási útját. A. hírek szerint az oroszok erőfeszítéseket tettek arra, hogy Sekkíjarvinél csapatokat szállítsanak partra, ami ha sikerülne, magát Ilclsinkít is veszélyeztetnék. Viipuri elfoglalását az orosz hadvezetőség presztizsokokból erőlteti- A romok között a székesegyház nagy feszülete csodálatosképpen épségben maradt. A finneket két csoda mentheti meg; 1. Az egyik az volna, ha a szovjetorosz csapatok emberben és anyagban elszenvedett óriási veszteségeik következtében alábbhagynának támadásaikkal. í. A másik az, hogy komoly segítség érkeznék. A finnek az első csoda megvalósulásában fokkal inkább bíznak, mint a másodikban. liusikilómtteres orosz elonuomulás Pefsamónól Osló, február 28. A norvég távirati iroda Jelentése szerint a finn csapatok a petsamói arcvonalon kemény harc után visszavonultak előretolt állásaikból. A hátrahagyott területen j mindent elpusztítottak. Helsinki, február 28. A petsamói frontról ideérkezett jelentések szerint az ófosz 'ősapatok hosszabb szünet után nagy erővel támadnák. TA szovjetor'ósz csapatok állásaikat Nautsiig tolnapfénybe, a Tavaszba. Milyen világosan példázza "ez! a valósagót — megint egy elméleti tanulmány, elvont értekezés, u gondolat kísérlete, ahogy világosan mondja a francia szó: essay. A napokban jelent meg új köntösben és nyilván azzal a céllal, hogy minél szélesebb rétegek felé jusson el a gondolat, a szegedi egyetem egyik kiválóságának. Rusznyák István professzornak világos és példamutató tanulmánya — a belgyógyászat nlolso negyven év alatti haladásáról. Nem kí vánunk most rámutatni az orvostudós fejtegetéseire, amelyekkel világosan kijelöli és összefoglalja a belgyógyászati tudomány haladását és új útjait, amely kijutott a bizonytalan kísérletezésből a team mork-ig, az együttes tudományos Kutatásig, — csak idézni szeretnők a múzsák kérdésénél azokat a mondatokat, amelyek oly költőien fejezik ki minden emberi gondolkozás és vizsgálódás értelmét és értékét. „A kutatás elméleti és gyakorlati határai elmosódnak és nem egy fontos elméleti megismerést köszön a tudomány a klinikusoknak, minta hogy egész sora a gyakorlati eredményeknek származik elméleti intézetekből". Még plasztikusabban összegezik a vizsgálódás örök útját és jelentőségét Rusznvák professzor tanuhnáuvának következő mondatai: A Az igazi tudomány nem törődik a gyakorlattal, hanem csakis az igazság megismerése érdekli". És valóban igaza van ezeknek a klasszikus soroknak, amikor elsősorban, tételének igazolásául a magyar tudományos élet és benne a szegedi egyetem büszkeségére, Szent-Györgyi Albertre cs a Nobel-díjas tudós vitaminkutatásainak történetére ulul. hányszor hallottuk a nagy szegedi tudós megnyilatkozásaiból, hogv voltaképen az élet megii mérése érdekli e nagy kérdés egy-egy részletének föltárására indult el és Közben megállott egy-egy olyan állomásnál, nmelv jelentékeny mérföldekkel vitte előbbre az emberi gondolatot és tette könnyebbé, jobbá az emberi életet. Az élő szervezetekben végbemenő égési folyamatokat kutatta és kutatja tovább cs közben megtalálta a vitaminok egy új csoportját... Vájjon lehetséges lett volna-e ez az eredmény, ha a tudós elhallgatott volna, vagy ha nem az igazság megismerése ösztönözte volua. Alig van jobb példa arra —- mondja Rusznyák professzor —, hogy a kutató nagy efméleti problémák megoldása közben milyen gyakorlati jelentőségű eredményekre bukkanhat, mint a C-vitamin felfedezésének szinte előttünk lejátszódott története. Idézhetnénk a múzsák börtönének cáfolatára még tovább is ebből a nemes hangú tanulmányból, de végezzük a gondolatsort azzal, amivel a bclgyogyásztudós meghangolja fejtegetéseit, Korányi Sándor szellemének idézetével: „A. haladás nemcsak új gyógyszerek és gyógymódok fölfedezéséből, hanem sokszor kételyek eloszlatásából és tévedések felismeréséből, is áll"... Igen. bármennyire is küzdelmesek, várakozásteljesek a feszülő idők, nincs olyan harc, amelyet meg lehetne vívni a szellem küzdelme nélkül, a megismerés küzdelmének folytatása nélkül, amelyek majd győzelmesen fogják betölteni a megszerzett új élethatárokat. Szünet nélkül, pillanatnyi elhallgatás nélkül igenis bármilyen súlyosak a napok, szükség van a kételyek eloszlatására, a tévedések fölismerésére, az igazságok megismerésére és megismertetésére. És hiába zengenek a kongó, könnyű és olcsó szólamok, aki a nemzet jövendőjéért cs az emberiség boldogulásáért érez csak egy dobbanást is, az szemben áll a börtönt parancsoló szólamokkal és feszülő értelem mel hirdeti: daloljanak a múzsák.