Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-27 / 46. szám

Kerld. 1940. FeEmar 2?. DET M ÁfJ Y A R O R S 7 A G 3 X feszültséget enyhülés váltotta föl A Berliner Bürsen-zeifung ciKKe a magyar-román viszony alakú lásáról Berlin, február 20. A Berliner Börsen-Zei­lung „Akarat a megegyezésre a dunai államok között" című cikkében foglalkozik Magyaror­szág és Románia kapcsolataival. A lap rámu­lat, hogy Magyarország és Románia között, közvetlenül a belgrádi értekezlet után föllépő feszültséget enyhülés váltotta föl. Ez az enyhü­lés a sajtóban is kifejezésre jut- Magyarország és Románia Rómával fönnálló kapcsolatai és a tengely fáradhatatlan békemunkája mindkét ál­lamban kétségtelenül az enyhülés létrehozásá­hoz és az cmlítésreméltó mérséklethez vezetett. Tudják mind Bukarestben ós mind Budapesten, hogy a tornán—magyag viszonyban súlyos kér­dések vannak és kikerülhetetlen a rendezés, 'de nem akarnak hiábavaló Vitái előidézni és türelmesen várnak a kölcsönös meg­egyezésen alapuló rendezés kedvező időpontjára, Románia megegyezett az erdélyi Katolikus egyházzal Bukarest, február 26. A római katolikus stá­tus és a román állam között folyó tárgyalások eredményre vezettek és a tárgyalásokat a stá­tusra kedvezően fejezték bc. Az ügyben két megállapodási formulát szövegeztek meg, egyi­ket az állam képviselői, a másikat pedig a stá­tus képviseletében Gyárfás Elemér dr. szenátor. A két formula közül a státus által készítettel fogadták el. Az egyezmény alá is írták. Izgalmak a kisgyiilésen a bizottságok újjáalakítása korul Előkészítették a szerdai közgyűlést (A Délmagyarörszág munkatársától) Hétfőn délután tartotta a törvényhatósági kisgyűlés februári ülését és egyben letárgyalta a január­ról február 28-ra elhalasztott közgyűlés előter­jesztéseit is. Tukats tíándog dr. főispán nyitotta meg a gyűlést. Tóth Béla dr. helyettes polgármester; javas­latot tett 26 szakbizottság újjáalakítására. Vitéz tihvoy Kálmán dr. megállapította a bolügyminisztor levelo alapján, hogy a bizott­ságok újjáalakítása nem logikus, mert a tör­vényhatósági bizottsági tagok tagságát a bel­ügyminiszter meghosszabbította az év vegéig, azgnban mivel ő törvénytisztelő embefi, meg­nyugszik a rendeletben. — A batalom urai kihagyják a névsorokból O'zokat, akiknek van véleményük — mondotta vitéz íáhvoy Kálmán. — A parlamentben is szokás, bogy nemcsak kormáűyzópártiak kerül­nek a szakbizottságokba- Itt párthatározat van; csak az lehet bizottsági tag, aki kormánypárti. Pedig a város ügyeit nem szabad politikai szemüvegen keresztül nézni. Hibás és hátrá­nysa a szakbizottságok összeállítása. Egypárt­rendszert akarnak meghonosítani. Ez diktatúra! Tukats Sándor dr. főispán: Ne tessék a dik­tatúra szút használni. Vitéz Shvoy Kálmán dr.": Ha diktatúráról van szó, hagyjunk l'öl az autonómiával és par­ki mentái-izmussal, legyen nyílt a diktatúra. Be i'igyelmpztetuein kell mindenkit, liogy a mai időkben nem az ellentétek szítására, hanem azok lecsítítására van szükség. Minden akció reakciót szül.«MÍU$OD erőszakos n- In mi­hamarabb vége van. Pap Róbert dr. bzólalt föl ezután- Hangsú­lyozta, bogy ez a jelölés nem szolgálja a város érdekeit. Az ellenzéki tagok nem jogokhoz ra­gaszkodnak, hanem a felelősségben kívánnak osztozkodni. Fölhívja a 'figyelmet arra, hogy az összes bizottságokban ugyanaz a 10—12 sze­mély van. A kisgyűlés ezután elfogadta a javaslatot. Kemenessy Tibor dr. tanácsnok ismortetto a nyugdíjszabályrendelet ügyében érkezett bel­ügyminiszteri leiratot. A nyugdíjszabályrende• letet ilyen formában nem lehet elfogadni. A jogügyi bizottság több módosítást végzett. Igy többek között a polgármester, helyettes polgár­mester és főügyész nyugdíjazási korbatára 70 óv legyen. Vinkler Elemér dr., a MÉP nevében cllcn­inditványt terjesztett elő. Kérte a belügymi­niszteri leirat változatlan elfogadását- Szerinto nem személyek ellen irányul ez az előterjesz­tés; a törvényhatóság jogszabályt alkot. Tukats Sándor dr. főispán szavazásra tello föl a kérdést és a kisgyűlés 9:7 arányban elfo­gadta közgyűlési előterjesztésként a változat­lan belügyminiszteri le\ratot. Kemenessy Tibor dr. tanácsnok a város 1040 évi költségvetésének jóváhagyása ügyében ér­kezett belügyminiszteri leiratot mutatta be a kisgyűlésnck, majd ismertette a pénzügyi bi­zottság javaslatát, amely szerint a költségve­tést tárgyalja lo újból a törvényhatósági köz­gyűlés. No fogadják el a belügyminiszter állal megállapított számadatokat, mert a deficit fe­dezésére 75 százalékos pótadó elegendő. Er­ről Dékány Sándor számvevőségi főtanácsos jelentést tett a belügyminisztériumnak, amire a. polgármester és a "pénzügyi tanácsnok bevo­násával új tárgyalást tartottak. Ennek eredmé­nyeképpen a polgármesteri javaslat 80 százalé­kos pútadól és 6 százalékos általános kereseti adó elfogadását javasolja. Vitéz Shvoy Kálmán dr. szerint az autonó­mia iUuzórius, ha a törvényhatóság nem a ma­ga akarata szerint állithatja össze a költségve­tést. 11a takarékoskodunk, szüntessük meg az autótartást, a sok interurbán beszélgetést, a luxuslevélpapírokat és egyéb olyan kiadásokat, amelyek adóemelést jelentenek. — Ha a belügyminiszter azt nehezményezi — folytatta vitéz Shvoy Kálmán —, Hogy kul­turális célokra áldozunk, úgy tessék törölui az egyházak és sportegyesületek segélyét Súlyos aggályom van a miniszteri leirattal szemben emiatt. Nemcsak a város házai nem jövodelmez­nck, de nem hoznak jövedelmet a magánházak som. A maga részéről nem fogadja el a polgár­mesteri javaslatot, Kéri a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadását. II u n y a d i-V a s Gergely dr. kifejti, hogy a pénzügyi bizottság javaslatát kell elfogadni. Cél­szerűnek tartaná, ba a város föliralban tárná íöl a belügyminiszter elölt a város helyzetét. Tonclli Sándor dr. arról beszélt, bogy visi­szafcjlödcs észlelhető tízegeden. A gyárulapitást elrettenti a tarifális nehézség, Tarilális kedvez­ményre volna szükség uz ipari üzemanyagoknál, különösen a szénnél, hogy uj vállalatok keletkez­hessenek. A szavazásnál 12:12 arány alakult ki. Az el­nöki szavazattal a kisgyűlés a polgármester elő­terjesztését fogadta el. A polgármesteri javaslat mellett szavaztak; Pálfy József dr., Tóth Bé­la dr.. Csonka Miklós dr., vitéz Szabó Gcza dr., Katona István dr., Deák János.i p a I u ­d i Sándor, Erdélyi András, V i u k 1 c r Ele­mér dr., Keller Mihály, Papp József Cs Szó-; chenyi István dr. A pénzügyi bizottság javas­lata mellett szavaztak: vitéz Shvoy Kálmáu dr., begavári Back Bernát, Hunyadi-Vas Ger­gely dr„ Bakó László, D e 11 r c . János dr., Széli Gyula dr., G r ü u e r István dr., T u r ó­czy Mihály dr., Tóth Imre dr., Pap Róbert dr., Tonclli Sándor dr. és Kör me n d y Mátyás. Ezután gyors ütemben tárgyalta a közgyűlés a közigazgatási bizottság félévi működésének je­lentését, az ebtartási szabályrendeletet, a tiszai közúti híd vámdijszabályzatának módosítását, bá­rom közigazgatási gyakornoki és két dijnoki ál­lás szervezését, az árvédelmi biztosság érdekében szükséges államsegély iránti fölterjesztést. T u k a t s Sándor dr. főispán bejelentette, hogy ebben az ügyben interveniált a kormánynál s ha szükségessé válik, 100.000 pengő államsegélyt kap a város. Katona Istváu dr. tanácsnok referált ezután a két külterületi községi bírói állás átszervezésé­ről. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután líöth Dczsö dr. tanácsnok ismertette a I'árisi­körut 41. számu városi épületnek a Gazdasági Egyesület részére történő átadásának szerződé­sét. Grüncr István dr. szólalt föl, majd Papp József a paprikaérdckcltségek ideoclyezését kérte. Igy inódositsák a szerződést. Hunyadi-Vas Gergely dr., Dettro Jáuos dr.. Deák János szólt a kérdéshez, amely néhány jogi szempontból történő változtatással kerül a közgyűlés elé. A tanyai állatorvosok ulátalány kérelménél CSUDA egy mulatságos vígjáték a féA^ei Uuesek e. vidám tanulságos férjfügás. TURAY, RÓZSAHEGYI, Bilicsi, Vaszary eíb­kedden is BELVAROtílBAN 5, 7. 9 9CORZOBAN Ma 5—7 és 9 kor 15 BOLDGGSaG BR5 francia bűnügyi történet MARCELL!) C11 ANTAL JULEtí BERRY izgalmas főszereplésével. 'Azonkívül: Tengeri Halászat Ahol Shakespeare élt. . . — VII.AGIIIRADÖ A Széchenyi Mozi magyar vigjáléksorozutúból: Szerelemből nősültem Két óra kacagás, napfényes, zenés vígjáték Irta: NÓTI KAROLY, zene: HAJDÚ IMRE rendezte: SZÉKELY ISTVÁN. Kitűnő szereposzlás: • Erdélyi Miéi, RADAY IMRE Eszterházy Ilona, KABOtí GYULA Vaszary Piroska, CtíORTOS GYULA Kiss Manyi MÁLY GERŐ László Lola, a Newyorkban szerencsétlenül járt fiatal színésznő utolsó szerepe. KEDDTŐL 5, 7, 9

Next

/
Thumbnails
Contents