Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-27 / 46. szám

Kedd. 1940. II. 2í. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. tvíoliicim 40 $7dvn Helyet a szakembereknek! fA közgyűlés újjáalakítja szakbizottságait. Az önkormányzati élet lielyi jelentőségeinek vizsgálata és ismerete egy-két közérdekű megjegyzést kikényszeríti. A szóra birt uggodalom csuk a közérdekre lebet és van tekintettel. Egyéni aspirációk, biusúgi szempontok nem juthatnak szóhoz akkor, amikor a város érdeke követeli a körültekintést és megfontolást. A szakbizottságok igen jelentékeny szerepet töltenek bc. Aki belülről nem ismeri az önkormányzati életet és aki az önkormányzati életből nem lút cs nem buli mást, mint a közgyűlés olykor turbulens lármáját és vitáját, annak képzete sem lebet orréi, bogy milyen nebéz, komoly, a polgárság életébe vágó tárgyalások folynak az egyes szakbizottságokban. Az érdemleges munka a szakbizottságban lökik. A közgyűlés vagv elfogadja, vagy elveti azt a javaslatot, amely a szakbizottságokban formálódolt ki kisgyülési előterjesztéssé, vagy polgármesteri ja vaslattá. De a közgyűlési fülszólulások a legritkább esetekben döntik már el a javaslatok sorsát. Az érdemleges tárgyalás, basznos és értékes munka, a szakbizottságokban folyik. A közgyűlési vita már a látványosságé. A közgyűlési szereplést mar igen sokszor a pártpolitika befolyásolja, olykor dönti is el a szakbizottságok állal •\egzclt munka sorsát. Bizonyára egyetért mindenki abban a kívánságban, hogy a szakbizottságokban — a név, u fogalom is ezt követeli — a szaktudás jusson szóhoz. A közgyűlés tagjainak nagy része — tiz évvel ezelőtt cs az öt év vei ezelőtti választások alatt is — csuk azzal törődött, hogy minél több bizottsági tagságot tudjon gomblyukába tűzni. Az egyik ember bélyeget gyűjt, a másik gyufaskatulyákat, xoliuk, nem is kis számmal, akik szakbizottsági helyeket gyűjtöttek. 8 megtörtént, hogy a legfontosabb és legfelelősségtelibb szakbizottságoknak egyes tagjai vagy egyáltalában nem, vagy az öt év alatt esetleg talán kétszer fölnézlek a bizottsági ülésre cs éppencsak a határozatképesség megállapításának részeseivé váltak, de soba érdemleges munkában részt nem vettek, soha nem vállaltak annyi munkát, hogy a város valamelyik nehezebben megoldhaíó, esetleg behatóbb tanulmányozást igénylő kérdésének eldöntésében jelentős szerepük lehessen. A pártszempontokat, természetesen, figyelmen kivül hagyni nem lehet. De szeretnénk a város érdekében, ba a pártszempontokou kivül egyéb szempontok is vezetnék azok munkásságát, ukík ennek a kérdésnek előkészítésére hivatottak. Az elmúlt evek elég tájékoztatást nyújtanak arra, hogy a közgyűlés melyik tagjaitól lehet komoly, elfogulatlan, szakszerű munkát várni és kívánni és kik azok, akik csuk a maguk közéleti vízállását akarják emelui a megszerzett, de be nem töltött bizottsági helyek számával. Aki aggodalommal nézi a város egyre sulvosodó helyzetét, a fölvetődő kérdések megoldásának egyre sulvosbod ó nehézségeit, ahhoz nem kell fordulnunk a figyelmeztetés leghalkabb szavával sem, mert az csak örülni tud annak, ha ,szakembereket ind gyűjteni arra a muuAltalános északi ét közelkeleti háború előtérben Yiiuuri mea áll, de a Iteluzet rendkívül komoly - nnnorszdg haí lanüO békekötésre Sumner Welles egyórás tanácskozása Mussolinivei London, február 26. As angol Icalonai szakértők annak lehetőségét mérlegelik, liogy általános háború tör Ui északon. Ezzel kapcsolatban a következő szempontokat hozzák föl'. A finn ellenállás meghosszabbítása növelte az általános háború valószínűségét. Mind a szövetségesek, mind pedig Németország most már életbevágó érdekeik fölölt kezdenek őrködni északon, A norvég partvidék birtoka eldöntheti a háborút. Tavaszi támadó hadjárat északon fölöslegessé tenné as összetűzést a nyűgali harc. téren. London, február 26. A Yórkshlfe Fost katonai szakértője szerint északi háborúra vezotket a svéd vas kérdése is, amelyre Németországnak föltétlenül szüksége van. Bizonyos szempontok közelkeleti háború lehetősége mellett is szólnak, mert fontos olajftírrások birtokáról dönthetnének, cs egyben enyhíthetnék a Finnországra nehezedő nyomást. A flniteh Mkeóhala London, február 26. Egy londoni finn személyiség kijelentette, hogy Finnország kész békét kölni és elfogadni bárminő közvetítést, amely tisztességes békél biztosítana számára, mert kezdettől fogva ezt akarta. "Az illető személyiség még hozzáfűzte, hogy a finn haderő a karéliai földszoroson kizárólag a hadianyag és emberhiány miatt vonult vissza, Yiipnrí roxnohban hever Helsinki, február 26. A Havas-iroda jelenti:' Viipuri városa teljesen romokban hever, jelenti az ebből a városból visszaérkezett külön tudósító. A tudósító, alá résztveit a spanyol háborúban, kijelenti, hogy Viipuri elpusztítása sokkal nagyobb szabású, mint az elpusztított spanyol városok legnagyobb része. Néhány történelmi nevezetességű emlékmű még áll, de a város legnagyobb fcsze már romokban hever. A tiidósltó szerint fűként a légi bombázások okozták a pusztítást. Azonkívül a szovjettüzérség éjjelenként állandóan lőtte a várost. A polgári lakosságot mát. régen kiköltöztették. ~Az utcákon Vsak néhány légoltalmi járőr, cirkál. Stockholm, február 20. A Nya DagligÜst Ál Icliamla tudósítója szerint a finnek a viipuri arcvonalon mindezidcig győzelmesen állanak ellent, de már rendkívül komollyá vált a helyzet. Ezen az arcvonalon erős orosz csapatokat vontak össze. Az orosz tüzérség éjjelnappal nagyhorderejű lövegekkel bombázza Viipui'it és környékét. A jelentések szerint a kubmoi arcvonalon a helyzet a finnek számára igen kedvező, llt az orosz hadosztályokat végleg elvágták támaszpontjaiktól. A filnnch elhagiiíáh Koivlsfo-szigefét Helsinki, február 2G. A Italföi hivatalos jelentés a következő: A karéliai földszoros területén a finn csapatok kiürítették Koivisfo szigetét. Két nap óta az ellenség folytatta a földszoros nyugati részén megindított támadásait, amelyeket azonban a finn tüzérség és gyalogság visszavert. A fiira csapatok eg.\ ÍNilnienkaita ellen irányuló szovjetorosz támadóm egy álló napig tarló csata után vertek vissza. A kuhiuoi szakaszon az ellenséget támpontjáig űztük kára, azoknak a problémáknak megoldására, amelyek egyre növekvő számban állnak a közigazgatás elé. A városi üzemek kérdése, a város pénzügyi bclvzele, a városi adóztatás problémája, a haszonbérletek ügve, az adminisztráció elkerülhetetlenné vált átszervezése, a ianyai közigazgatás megteremtése, komoly munkát, önzetlen odaadást, szakértelmet, nagy tájékozódottságot és különleges helyi ismeretet, sokszor bizony független helyzetet kivannak meg s ha választani kell egy-két esetben szakember — nem párttag, vagy párttag-dilettáns közölt, akkor biztosítva mindenütt a többségi párt akaratának vilallan érvényesülését, mégis fölmerülhet az a gondilla t, hogy a már többségi párt érdekében sem szubal ebben a nehéz időben vállalkozni a, felelősség terhének totalitására, dc a párton belül is a szakértelem jogcímének biztosítja az elsőbbségei. Talán szabad a figyelmet' fölhivni egy más szempontra is. Szckfii. Gyula, a magyar történetírásnak és történelemtudománynak ez a kimagasló nagysága, a minap utat jelző és lelket fölszabadító cikkel irt a „Dilettánsok tündöklése" cimmel és ostorozó szavakkal támad azokra, akik a közélet területein bátran, parancsolóan cs kételkedés nélkül nyilatkoznak dolgokról, amelyeken soba nem gondolkoztak, nem is akartak gondolkodni, akik az tra-en kivül minden más rendező és értékelő elvet elutasítanak maguktól, akik fiókdiktátorként ugranak elő, de a maguk körében csak a saját Énjüket, ismerik el korlátnak, mindent jobban tudnak, mint o szakember, szemükben nincsenek is szakemberek, avatottak, specialisták: ők egyedül a beavatottak. Ezek Szckfii Gyula szavai és a város pol gárságának csak az lehet a kívánsága, hogv az újjáalakított szakbizottságok — szakbizottságok legyenek, ne pedig a dilettánsok tündöklő helyei.