Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-22 / 42. szám

Csütörtök. 1940. II. 22. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. evfolivain 42. sím 100.000 emberi és 500 repülőgépei kér Finnország Fzenhivm nagumenuuiseaii liadianuagrü, Korlátlan hiteire, meg­felelő számú Külföld! munkásra lenne szükségük a finneknek Orosz repülök irpinbái lángbaborifottaK egy svéd falul Közigazgatás és újságírás 'A város főispánja nincs Szegeden és nincs Szegeden a polgármester sem. Ez a távollét egy polgármesteri rendelkezés folytán azt jelenti, liogy megszűnt a kap­csot lat a város és a nyilvánosság közölt, amig a város vezetői nincsenek Szegeden, addig a város polgársága ebben a kétségek­től eötét napokban biába tekint a város­háza felé, nincs .egyetlen szó, amely vi­gasztalni tudna, nincs egyetlen hang, amely enyhíthetné a bizonytalanság nehéz' leve­gőjét. A város főispánjában sok fogékonyság van a nyilvánosság jelentőségének fölis­merése s a tájékoztatás szükségessége te­kintetében is, de nem lehet tagadni azl sem, hogy a város polgármestere is igyek­szik eleget tenni a sajtó tájékoztatásának s a sajtón keresztül a jogosult érdeklődés ki­elégítésének. Ámde ez a föladat nem pol­gármesteri föladat s a polgármesteri teen­dők elaprózására vezet, bn a város polgár­mestere az élő sajtúkönyo szerepének be­töltésére is vállalkozni kiván. A város pol­gármesterének bizonyára kedvezőtlen ta­pasztalatok állottak rendelkezésére, ami­kor a város minden tisztviselőjét eltiltotta attól, hogy a sajtót informálja s amikor n sajtó tájékoztatásának kötelességét fönn­tartotta a maga részérc; ám attól tartunk, hogy bármily kedvezőtlenek voltafc-fe -ezek a tapasztalatok, annyira kedvezőtlenek nem voltak, mint maga az orvosság. Mert ez az orvosság rosszabb, mint a betegség. A sajtó vagy tájékozatlan marad, vagy nem kellő mértékben, vagy nem kellő idő­ben jut tájékoztatáshoz s aki csak be­szagolt már valaha szerkesztőségbe — ma úgyis mindenki azt hiszi, hogy mindenhez ért, de senki sincs, aki magáról azt hiszi, hogy a lapszerkesztésnek, vagy újságírás­nak nem szakértője — az tudja azt is, hogy ha a lap kellő időben nem jut tájékoztatás­hoz, az éppen olyan, mintha egyáltalában imm jut, A lap nem alkalmazkodhat a mindenkori polgármester időbeosztásához, vagy elfoglaltságához s a mindenkori pol­gármester nem alkalmazkodhat a lapzár­tához. Az újságíró, ha újságíró, ki akarja rlégiteni az olvasók érdeklődését s ha még jó ujságiró is, akkor maga kelti föl az ol­vasók érdeklődését, hogy legyen mit kielé­gítenie. Ha az újságíró nem kap tájékoz­tatást, akkor megszerzi magának". Világ­történelmi szenzációk és újságírói bravur­teljesitmények kerültek már ki papírkosa­rak összegyűrt tartalmából, a hir ugy ter­jed, mint a száj- és körömfájás mikrobája, hogy pedig ez a mikroba hogyan terjed, azt még nem derítette föl sem porcellán­szürő, sem mikroszkóp. Az újságírónak nem az a helyzet a kívánatos, hogy legyen lüvatalos hely, amely tájékoztat és fülvi­lágosit, közlést tesz és kommünikét bocsát ki, az ujságiró jobban szereti az eltitkolt szenzációt, miut a bevallott unalmat, a rej­1 cgetelt érdekesség százszor jobban izgatja, mint a rádió szárnyára vett bombatéma. • Há azonban a városi közigazgatás azt tartja helyesnek, hogy megszűrje azokut a híreket, amelyeket az úgynevezett önkor­mányzatban élu polgárság a maga önkor­mányzati életéről hallhat, akkor legalább nz elfoglalt, aktákkal és. gondókkal be­Stockholm, február .2J- Svédországban, a finn határtól mintegy 1(1 kilométerre fekvő Torneo* völgyében Pajala falut tszérdán délben 13 órakor bombázták. A svéd. távirati iroda, amely ezt a hirt közli, hozzáteszik, hogy a fa­lunak negyedrésze lángokban áll. A bombá­zásnak cmberáldozata nincs. Stockholm, február* 21. Pajala svéd falu bombázásával kapcsolatban jelentik, hogy az orosz légiraj keletről jövet 3 —4000 méter ma­gasságban repült át a községen. Az egyházi epületekre mintegy fiz. bomba cselt. A szovjrt­Pdfis, íeb'raá? 21 A-Figaro jelentése szerint a helsinki kormány közölte, hogy Finnország­nak azonnali segélynyújtásra van szüksége. Ezek szerint Finnország 1. elsősorban 500 vadász- 6s bombavető repü­lőgépet leér megfelelő számú pilótával, 2. a finn hadseregnek 100.000 főnyi segélyésa­pafra van szüksége. Lóndön, február 21. Az orosz győzelmi bi­rokét továbbra is kétkedéssel fogadják az an­gol fővárosban. A katonai szakértők szerint a finn jobbszárny visszavonulása rendben tor­tént, újabb állásaik rendkívül erősek és hösz­szabb ellenállást tesznek lehetővé. Rámutatnak arra is, hogy nemsoMra nagyobb külföldi se­gítség érkezik és a finnek ettől kezdve állandó áradatban kapják az idegen segítséget, ami. az repülők czeukiv ül nagyszámú gyújtóbombát dobtak le. Négy ház kigyulladt és teljesen le­égett. A paplak megrongálódott és a templom is sérüléseket szenvedett. A bombák legna­gyobb rcszc azonban'nem.robbant föl.. A bom­bázásnak cmberáldozata nem volt. Azt hiszik, hogy a bombázás tévedésből történt­A svéd rádió jelenti, liogy a moszkvai svéd követ utasítást kapuit kormányától, liogy til­takozzék a szovjetkormánynál Pajala svéd község orosz repüíőuépek által töi térit bombá­zása ügyében. 3. nagymennyiségű lőfegyvert 'és löszeit kérnek, l. Finnország hadműveleteinek fedezése rét* iából korlátlan hitelek nyújtását kéri, 5. megfelelő számú külföldi munkást kérnek az ország belsejében szükségesnek mutatkozó polgári munkák ellátására. 6. Finnország az egész világ erkölcsi limőr gáfását kéri, cröviszonyolcat lényegesen módosítja. Párisi jelentés ezerint a Joutnal arról Tv, bogy ezer és ezer. olasz esallakozilc a Garibaldi* légióhoz, amely majd Szovjetoroszország ellen: harcoL A közeljövőben az első jelentékeny olasz Csapat is elindul Finnország felé. A-t hiszik, mintegy 5—6000 Franciaországban lakó olasz csatlakozik a légióhoz. A szám még emel-, kedik majd, mert az Amerikai Egyesült-Alla­temetett, gyakran hivatalos utazásra el­szólított polgármester legyen az egyetlen szűrő s a hirek egyetlen nyilvántartója. A városi tanácsnokok föl vannak ruházva az­zal a ojggal, hogy a -város polgármestere helyett igen nagyjelentőségű ügyeket in­tézzenek el, igen fontos aktákat írjanak alá, miért nem kaphatják meg azt a jogot is, hogy legalább a saját resszortjuk kere­tén bcliil közöljék a nyilvánossággal azt, amit közlésre érdemesnek, vagy szüksé­gesnek ítélnek. Aki ezzel á kérdéssel fog­lalkozik, láthatja: milyen magasrendű szel­lemi munka a lapszerkesztés, annak az auvagnak kiválogatása, anjelyet közölni kell s kiválogatása annak, amelyet nyilváuos­ságra hozni nem szabad, ha a városi köz­igazgatás személytelen, legtöbbször érdek­telen s igen gyakran senki érdekét nem is érintő hirei kiválasztását még azokra a ta­nácsnokokra sem bizzák, akiknek dönteni és határozni is joguk vau, Dönthetnek és határozhatnak, de a nyilvánosságot nem tájékoztathatják saját döntésük tartalma cs saját elhatározásuk iránya felől? Mi te-, í hát a magasabbrendü és - íelelősségesebb munka, az akták elintézési, vagy az akták elintézéséről a nyilvánosság tájékoztatása, rövidebben: a közigazgatás, vagy oz új­ságírás? Akik ezt a tájékoztatást nem biz­zák a közigazgatás vezető tisztviselőire sem, azok világos és félreérthetetlen vá­laszt adnak erre a kérdésre. Mivel azoubau cz a munku csak igen alárendelt jelentőségű újságírói munka és nincs az a vidéki rodakciő, ahol nem sok­kal felelősségtelibb és több judiciumot igénylő robotot kell végező i — Tőként most, amikor a politikai és külpolitikai megítélés túlérzékenységi állapotba jutott s amikor az ujságiró egvben cenzor is^ — megismételjük és .fönntartjuk azt a kéré­sünket, hogy a város tauácsuokainak ad­ják meg a jogot: legalább saját resszorl­jukban tájékoztatliasgák a nyilvánosságot. Nem lesz belőle semmi baj. mert felelőssé­güket érző szegedi újságírók állanak mel­lettük s a szegedi közigazgatás és szegedi újságírás összefogása eddig mindig csak előrevitte a város ügyeit s amig ez n két té­nyező összefoghat, addig nem is kell fél' teni sem a várost, sem a közügyeit. rinnország hal Kívánsága Nagüobti Külföldi segítséget KapnaK a llnneK

Next

/
Thumbnails
Contents