Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-18 / 39. szám

V. a e q ,*n a n <Qirt M-.ro a r ?R N?RW ACYA ROR«74G Szegedi fényképek egy évtizeddel az árvíz utan Jegyzetek egy ötveneves monográfia lapjairól 1889, XÍ3 évvel később a halálos szegedi víziúlouj után, amikor „a Tisza áradata a város fölött mintegy 20 kilométerre átszakította aa úgynevezett percsarai védtöltést és hátulról megkerülve a várost, annak legnagyobb részét elpusztította. A város 5800 háza közül 5458 dőlt romba cs a vésznek másfélszáznál több ember esett áldozatul. Egykorú becslések szerint a káli 11,800.000 forintra rúgott Szered azonban ezt a pusztulást is kiheverte. A Tisza Lajos gróf királyi biztos által vezetett újjáépítési munkálatok nyomáu egy új ős a reginél sokhal szebb Szeged emelkedett k> a huUánisírbóU, — állapítják meg az újabbbeletű ismertetők a mai Szeged- ről. Most tekintsünk 'vissza a messzi múlt nohéa függönyei mögé, az áxvízutáui és ötven cv előtti Szegedre, amelynek 1889-es „arcát" nagyon szubjektíven, nagyon finoman — nélkülözve a monográfiák adatszerüségenek a zsúfoltságát és szárazságát — egy melegszívű, igen kulturált szegedi úr: Krikkay Gusztáv vetíti elénk a zimpulzivitás lencséjén át, halk éa körültekintő megjegyzésekkel „Szegedi fénykél>ek" cimü 1889-ben megjelent munkájában. A szerző orvosnak készült, do — amint önvallomásszerű munkájában elmondja — „prókátor" lett belőle, „a botegségből per..." leplezi !Q önmagát kedves, humoros megállapítással. A mű kitűnő megfigyelői készséggel íródott, do fokozza értekét, bogy mindeu sorát átszövi egy kulturált meleg févfiszív rajongása a. magyarság és a szülőváros: Szeged iránt- A régi szegedi monográfiák közöt cz a kevósbbó emlegetett munka száxuottarthat arra, hogy most a — félszázados i'ordulóu — az ólombetűk „emlék-kertjó"-bon — hacsak a jolen suhanó, elporgő pillanataira is — lefojtsuk róla a feledés és Brökolmúlás nehéz, sivó homokját... A tnü első lapján, amelynek kezünkben lövő )>élcláűyátkeeryeletos emlékezéssel forgattuk, a következő valóban „gyöngybef-üs" ajánlás áll: Méltóságos Lobmayer János kir. főügyész úrnak, őszinte tiszteletem és nagyrabecsülésem érzetében, szívélyes emlékül. Szeged, 1891. má- j jus 15-én. Krikkay Gusztáv. A ..fényképeket" valfomásszerií előszó vezeti be, mintha egyetlen sóhaj szakadna föl a szerző lelkéből a szülőváros felé: ,.E köuyv Szeged város belvilága, szellem, auyaghalmának élénk megfigyelése. Iró szeretettel uyújtja út az olvasónak termékét, alkotása nemes fáradalmát, a szülőváros édes vonzalmát. Sok van benne szép. nemea és jó; okulásra, haladásra elég, megvilágítva benne élet, tudomány, művészet ipart, kereskedelem, jog, törvény. Leírtalak kedves városom, napvilágom első percének szülőhelyét jóakarattal, törhetetlen buzgalommal, kiváló törekvéssel a szép jövő emelő hatalmára, Szeged szabad klrálvj város, az újjáalkototí város fényes jövőjére-*4 * ... Most próbáljuk meg a „Szegedi fényképek" egyes fotográfiáit a szerző meleg stílusában — hacsak nagyon kivonatosan is — itt reprodukálni". Do ezt megelőzőleg még „a magyar nemzeti politika" akkori célkitűzéseinek és szempontjainak ismertetései következik, amelyről Krikkay Güszfáv így vélekedik: „A magyar faj szeretetének fényo ragyog benneV büszke magyar lovagias jellemében mindig fajszerető, nemes érzületű volt. Századok óta odaadással ragaszkodott nyelvéhez, szokásához, édes anya földéhez. Szerette születésétől, a sírig vívó a hon, a magyar faj szerelmében. Ha .baj érte a hazát, nemzetet, aa alkotmányt, a magyar titúui erővel védé magát- Király, nemzet, szerette egymást, benső érzelmükben biztosítva trón, haza, A végzet lesújtá városom, porig olázá, megsemmisítő a nagy katasztrófa; vízár borftá városom, családi tűzhely, ódea otthon megsemmisülve. Sírjában fekszik 1879 március 12-án- A halott lelke uem földi, a föltámadás mennyei. Király, uralkodó felségek ajk vigasztaló szavában rebegj a boldogító lesz szót. Magyar nemzeti politika életre kelt, király, nemzet, szerelet a város iránt föllángolt. Légy áldva uagy király, a magyarok istenétől, légy áldva a város népétől! To pedig királybiztos Tisza Lajos, a végrohajtó hatalom. a nemzet, a város köaelismerésében találd óriási munkád, rendkívüli feladatod ragyogó sikerét, Szeged szabad királyi város örömfeltámadását! Magyar nemzeti politika őrködj ezentúl is az édes hazán, szerető népeddel boldogan!..." * ... Az 1889-es „Hiszekegy" után a régi krónikás első útja „a belvárosi róm. kat. tomplom"-ba, a régi Szent Dcmcter-tcmplombai vezet— A templom az áhítat érzelme — írja —, a legmagasztosabb földi érzelem boldogító tudata. A tomplomban a Mindenható őrködő szelleme a benső áhítat fényében ragyog a keresztények üdvére. Üdv és hit boldoggá tesz, az istenség magas erejétől átszellemül a gyarló lény. Ez az Isten-háza már igen regi. 1749. év óta hirdeti az istenség örökkévaló eszméjét, a Mindenható uralmát a nagy alföldi varos lelki üdvének emelésére. Hit nélkül ember nincs, vallás nélkül megszűnik a lény. „Riporteri" második állomása Krikkay Gusztávnak „az evangélikus református templom — 1882-ben épült Schulek Frigyes műegyetemi tanár gólstüű tervezetében — s nemesük a szegedi, de a kiskuudorozsmai, algyői, tápéi, sándorfalvai. szőregi és deszki református hívek lelki üdvének emelésére is szolgált. Harmadik útja „a kálvária" és most így hangzik a fóuyképfobász; „a haza, a nagyvilág könyöradomápya 1879-ben új kápolnát emelt a földi szenvedés isteni hatalmának; isteui nagy szelleme, földi fájdalmának benső fensége, kinteljes végzetének magasztos 1889-től ragyog az emberiség boldogilására". — „A szegények háza" a Loudonl-körúton áll — vetíti elénk újabb képét a szerző — emberszerető szivek alkották a humanizmus házát a munkaképtelenek, az elaggottak gondozására. Irgulmas nénikék sürögnek benne- Paulai Szent Viuce, a rcud alapítója; 1630-ban Parisban hitküldetése volt. Ö alapítá az irgalmas nővérek rendét az emboriség boldogftására. A „közkórbázba" délelőtt féltízkor lépett be a rési krónikás — Forró nap bevo — írja — lankasztá erőmet. Ido pedig erő kell, látni az egészségügy tudományos vezetését. Tozsonyi Iguác, régi szegedi gentry 1810-ben vetette meg az alapját 10.000 váltó forinttal. De „pereg a film", már a „Dugonics-szobor" előtt állunk. Amerikai citromos] készítmények arerixek, krémet, ol»iok, púderek. Szeplő elleni fényvédő szorak. Relfer Oszkérné kozmetikai intézete Szamd, Dugonics-lér II. L oru. Telefon 2(3—02. Aroipotós. Szépséghibák, szemölcsök, szSrezálak végleges slUvolities. f'őnykesolás. Taaitváayslc kiképzése. Olcsó bérlefndszer. Gondoljon egészségére! Ha hatásosan védekezni akar a folyion változó — hol ködös, hol nyirkos — időjárás veszélyei ellen, tartson otthon állandóan készenlétben DIANA sósborszeszt. Megbízható első segitség a házban. Öblögesse száj üregét cs torkát naponta miucl többször ezzel a pompás báziszorrel Igen jó hatású és kellemes megkönnyebbülést okoa a légzőszervekben a Dianasósborszesz gyakori szagolgatása is. Fájdalmak ellen borogatások, vagy bedörzsölések formájában nyújt gyors és tartós enyhülést. Mindenütt kapható ! — Ércbe öntött Szeged népe — hajtja meg a fejét Krikkay Cuszfájj — nagy fia emlékéül, irodalmi érdemeid elismeréséül lS76-ban. Ércszobrod nevedről keresztelt helyen áll, fehér márvány talapzaton, város büszkeségére, költői érdem díszére. Izsó, a boldogult szobrász* művész új élotct öntött beléd, ércélcted viaskodik most mái; az idő fogával, örökké látható vagy szollemed hatalmában, a halhatatlanság erejében. Halhatatlan nagy fiu tízegednek, a népies iskola megteremtője, leborulok előtted 4 áldást kérek Istentől mcDuyei életedre. ... A sorou következő képek „a houvédtissli pavillon", a „belvárosi temető", az 1846-ban létesült „kisdedóvó", az „árvaház", amolyet Dani Ferenc főispán lelkes szavára a város közönségo 1872 őszén alapított. Dc sietősen megiut új Irányt vesz az útja, a „szülészeti ós nőgyógyászati korodá"-ba megy, amely 1884-ben létesült az anyák védelmére. Most soron van a „főgimnázium" — Baehö Viktor műépítész terve — a „főreáliskola", 1872. és 73-ban készült, kélomelotcs nagy épülőt, Skálniezíty budapesti építész szép terve szerint. A „királyi törvényszék", a „kerületi esillagbövtön" is a fénykép* albumba kerül, de aztán nagyon hirtelenül —* mintbu csak „levegőre" kívánkoznék az elfáradt riporter —• a következő képben a híres szegedi „Boszorkán yszigc<t"-et mutatja be. Do, egy kis édesség is jól esik ncha — gon+ dolbutta a kedves, régi króuikás — és a Bqszorkáuyszigetröl uagyhirtelen bejött a városba „n földi édességek tárházába", „a cukrászdába", amely a Tóth-félo „palota" földszintjén — terjeszkedett... „Elegáns hely, telve csínnal, sűrűn látogató közönséggel. Belluska cseveg játsz kedvvel, beszédében csillog a jó gondolati. Ideát teremtve könyvemhez valót — vallja az őszinte ífó — bizon, bizon mondom ncha jól". Ezután természetesen csak a „Szécbeuyi-tér" kivetkezhetett. ahol „Szeged közönsége hullámzik a kets res platán fasorban. A torony fényórája azonban 9-et üt, kiki haza „nyugalom' va..." Do mégsem?... Nem lenne igazi, vérbel' író, do főleg neiu szegedi és magyar, ha nem „ugrana" bo egy pillauatra az esti kávéházba amelyet — amint ívja — „Grand Hotel Tisza ' nak neveztek el u jó magyarok. Do ba már ití vau az ember, be kell néznie a ..Városi Szinház"ba is. „Impozáns épület — lelkesedik Krikkay Gusztáv — Thuiia fényes temploma. FeUner ó*