Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-12 / 8. szám

DtLMAGYAROR PfnícK 1940. I. 12. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évíolivam 9. szám Olasz politika 'Az a rendkívüli figyelem, amivel a nem­zetközi politika a velencei tárgyalásokat ré­szesítette s az a beható értelmezés, amivel in tárgyalások célját és eredményét kutatja, visszhangos bizonyítéka annak az, értéke­lésnek, amellyel a nemzetközi politika s an­nak szócsövei a tárgyalások 8 a tárgyaló felek jelentőségének adóznak. Egész Európa teste vonaglik katonák lépteinek g ágyúk kerekeinek dübörgése alatt. Máról-holnapra megváltozott az euró­pai térkép, megváltoztak az erűviszonyok és szövetségi hadállások s ki tudja, holnap­ra milyen meglepetések elé állítja a világ népét a hadviselés forgandó szerencséje. Pár hónap alatt Európa kisebb, Ázsia na­gyobb lett, mint ahogy azt a legújabb tér­képek mutatják, egymástól távolcső álla­mok kerültek egymás szomszédságába s ez az állandóan forrongó, nagy átalakulás új föladatok és új célok elé állította Európa nemzeteit is teljesen függetlenül attól, hogy yiselnek-e már látható háborút. Nincs természetesebb annál, bogy a Változott helyzet, változó pafancsához ké­pest újra és újra meg kell beszelni a teen­dőket, meg kell vizsgálni közös szempont­jaik szerint a kialakuló helyzetet s azokat a módozatokat, amelyekkel a helyzet nem­is ívánatos alakulását meg lehet előzni azok­nak, akiknek baráti érzését, szövetségi hű­séget s egymásra utaló politikai törekvéseit még a világ válsága sem tudta széftörni. Magyarország is líj helyzet ele került, ak­kor, amikor a Szovjet halárai elérték a Kárpátok északi gerincét s amikor a dél­heleleurópai egységes föllépés adhat ja meg alkotó népeinek azt az erőt és tekintélyt, amire a készülő veszélyekkel szemben szük­ség vau. Magyarországnak szüksége van bará­tokra, de Magyarország barátságára is szük­sége van más államoknak. A dunai cs bal­káni allamok között a békére törekvő olasz politika szükségesnek tartja az őszinte, a megértésen és áldozatkészségen alapuló kö­zeledést, azt a megértést, amit csak az ál­talános kiengesztelődés teremthet meg Ma­gyarország nem háríthatja cl magától az olasz kívánság legérdemlcgesebb méltatá­sát már csak azért sem, mert az olasz kül­politika tökéletes megegyezést mutat a ma­gyar külpolitika irányával és törekvéseivel * mert Mag} arország húsz év óta elég bi­zonyságát adta auüak, bogy szomszédaival n legbékésebb viszonyra törekszik. A biza­lmú és a kölcsönös együttműködésre való készség áldozatokat követel mindenkitől s n huszonöt év óta allatidóau áldozó magyur nemzet bizonyára nem fogja elhárítani magától azokat az áldozatokat sem, melye­lei a mai idok s a mai fenyegetések köve­telnek meg tőle. Ámde Magyarországnak ebben a viszonylatban legfeljebb az igényei tekintetében kell áldozatot hozni s ehhez csak a javára hozott áldozatok teremthetik meg a készséget'és elhatározást. A világpolitikai helyzet s Európa kato­nai helyzete még akkor is próbára fennek a* államférfiak realitás iránti érzékét, ha Ujabb orosz támadás kezdődött Sallánál és Petsamonál A svéd király beszéde Finnország megsegítéséről Heves gyalogsági és légiharcok nyugaton — Angol-francia és német repülőgépek ujabb ütközetei Nagy érdeklődés kiséri Rőma diplomáciai tevékenységét indul meg, vagy esetleg mindkét helyen egy szerre. Helsinki, január 1L 14 karéliai földszoroson egyelőre nyugalom van, A nyugalom azonban nem jelenti azt, hogy semmisem történik a 100 kilométeres karéliai arcvonalon, vagy a 800 ki­lométeres határvonalon. Északon tovább foly­nak a iárőrharcok, amelyek négy ponton most mar orosz területen zajlanak le. A f inn járőrök megtisztogatják a tereppt és azonkívül igyekez­nek megakadályozni az orosz csapatok ellátá­sát és utánpótlását. Élénk tevékenységet fejt ki naponta az orosz tüzérség is, amely módszeresen lövi a finn ál­lásokat, úgyhogy lehetőleg minden ialpalattnyi helyre essen egy-egy lövedék. Az, hogy "az orosz csapatok néhány nap óta nem inlcznck nagyobb támadási, nem jelenti azt, hogy letet­tek az áttörési kísérletről a karéliai. földszoro­son. Az ör'ósz vezérkar a Ladoga-lőlől északke­letre nagyobb Zsapatcgységekct vont össze. A szovjelrádió adásaiból is kétségtelenül kilövik, hogy az orosz hadsereg rövidesen nagyobb tá­madásra készül- A támadás vagy a karéliai földszorosban, vagy a Ladoga-lőlől északkeletre U)ra íániőd az orosz hadsereg Suoinussalmlnál London, január lt. Suomussaliiiitól íszakra uz oroszok ujabb támadást kísérellek meg. A ?zovjet­csnpatok most már mozgékonyabbak cs alkalmaz­kodnak n terepviszonyokhoz, visiont a finnek el­vágták élnlmiszerpóUásukat és az orosz katonák közül igen sok ébenhat, vagy megfagy. Finn hivatalos jelentós Ilolsinkí, január 11. Hivatalosan jelenlik: "A karéliai földszoroson és a keleti határon a hely­zet változatlan. Az ellenség Salla és Pctsamo Vi­dékén támadást kísérelt meg, dc visszavertük,, — A. tengeren semmi jelentősebb esemény nem történt. — A levegőben tegnap óta az ellenséges légi­haderő Tamonisaaka és Strömfors környékén te­vékenykedett. Strömfors környékén a bombák fi leányt megsebesítettek. Az áldozatok számáról f.s az anyagi kárról pontos, értesülések még nem is­meretesek. Gnsztóv svéd hiráiij: Svédország mitltsstHrnh érzi a legmesszebbmenőéi! támogatni a finnehel Stockholm, január 11. "A svéd országgyűlés rendes ülésszakát csütörtökön reggel ünnepé­lyesen megnyitották. Gusztáv svéd király ti'óu­beszédében kijelentette, bogy az országgyűlés munkájának előterében az ország biztonsága érdekében való munka áll. Ez a szükséglet a költségvetési javaslatra is rányomja bélyegéi. Bizonyos, liogy a svéd nép meghozza a. szüksé­nem dúlna a határainkon túl veres cs vészes közelségben olyan háború, amilyen ennek a világnak arcát még nem torzította fi. S a realitás iránli érzék fogja eldönteni minden romanticizmus nélkül s minden szentimen­tális ellágyulást megtagadva a követelések cs szolgáltatások mértékét. Olaszország, — írta Gaíjda a Giornale d'Ital iá vezércikké­ben, >— az orosz terjeszkedéssel szemben meg akarja és meg fogja védeni a civilizá­ciót, Európa rendjét és egészségét. Hozzá­tehetjük: a kereszténységet is, mert az ellen is fordul a pogány fenyegetés. Ebben a hősi elhatározásban a dunai és balkán ál­lamóknak meg kell találniok az egymás fel.' vezető utat, mert enélkiil az egységes füllépés erejével és hatásával nem tudnák a magok nemzeti és erkölcsi érdekeiket megoltalmazni. Ezen az úton az első lépés azoknak a kívánságoknak figyelembe vé­tele. melyeket Magyarország a bölcs mér­séklet realitásúval s nem a maga, de a tör­ténelem és civilizáció érdekeire gondolva, fogalmazol! meg. Tla vannak államok, me­lyeknek cl kell dönteniük, hogy kinek ja­vára kell áldozatokat hozniuk, tartsák szem előtt azt az igazságot, hogy a kellő időben hozott indokolt áldozatot elsősorban — ma­guk javára hozhatják meg. A magyar kormány világosan látja azo­kéi a föladatokat, amelyek ennek a nem­zedéknek vállára-és lelkiismeretére nehe­zednek. Az az út, amelyei a magyar kor­mány választott, a tömeglélek ösztönös megérzése által igazolódott. Soha a. nemzet felelősségei érző tagjaiban nem volt. olyan egységes a külpolitikai fölfogás, mint ezek­ben a sorsdöntő időkben. A kormány el­határozásában a nemzet egyeteme cselek­szik, a kormány szaiának és állásfoglalása nak az egész nemzet osztatlan helyeslése és egy ültérzése adja meg az erőt és tekintélyi.

Next

/
Thumbnails
Contents