Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-11 / 7. szám
Csütörtök". 1940. jap-qar ffDflMXGTÁR OR 57 XC? 5 ríIllHYADI-SO * . TI GYORS ÉsENYHE fVt-T HASZNÁLD * k? HA GYOMROD RENYHE Állandóan csökken a szegedi ügyvédek száma A kinevezések miatt romlik a számarány (A Délmagyarörszág munkatársától) Ismeretes, liogy legutóbb nagyobb csoport szegedi gyakorló ügyvád, illetve ügyvédjelölt kapott kiuevezést a bíróságokhoz és ügyészségekhez. A közelmúltban már több ízben megjelentek ilycu kinevezések, emiatt azután állandóan csökkenőben van a szegedi ügyvédi kamara tagjainak száma. A legutóbbi esztendő algtt mintegy huszonöt kinevezés történt. Olyanokat neveztek ki, akiket természetesen azonnal törölni kellett az ügyvédi kamara lajstromából. Mi vej pedig az újonnan jelentkező és gyakorlatba kezdő ügyvédek szárpa éppen csakhogy lelimíöálja az elhalálozott, vagy nyugalomba vonult ügyvédek számát, az ügyvédek lajstroma állandó csökkenést mutat A sorozatos kinevezésekkel kapcsolatban állott elő azután az is, bogy rosszabbodott az ügyvédek arányszáma, annak ellenére, hogy a zsidótörvény rendelkezése szerint, zsidó ügyvédeket hosszú évekig nem lehet, fölvenni, a kamara tagjai közé. Addig nem lehet zsidó ügyvédet bejegyezni, amíg a kamarába fölvettek száma le nem csökken 6 százalék alá. Igy állott elő azután az a helyzet, bogy bár egy új zsidó ügyvédet sem legyeztek be, mégis romlott az arányszám. A helyzetet érdekesen világítják az ügyvccfek létszámát feltüntető számok. A szegcdi kamarának 1939- januárjában (az egész kamarai körzetben) 499 tagja volt, — az idén január elsején 464. Egy év alatt tehát 35-tcl csökkent a bejegyzett ügyvédek száma. Szegeden a helyzet a következő: az elmúlt éy január elsején Szegeden működött 154 ügyvéd, az idén 134, tehát hússzal csökkent egy óv alatt a szegcdi gyakorlóügyvédek száma- A közelmúltban bárom új jelölt kérte u fölvételét. Érdekesen alakult a kinevezésekkel kapcsolatban az aranyszínű kérdése is. Amikor a törvény szerint yieg kellett állapítani a kamarai tagok arányszámát, 1939 novemberében o gyakorlóügytédek 37 százaléka, a jelöltek 30 százaléka volt zsidónak tekintendő a kamara egész körzetében, — illetve 32 százalék, mert 21 gyakorlóügyvéd különböző érdemeli alapján a kiválelezctlek lajstromába került, így a hadi és ellenforradalmi érdemek miatt 5 százalékkal kevesobb számított zsidónak. Ma az a helyzet, bogy a kinevezések miatt megcsükkout létszám több mint negyven százalékos arányszámot mulat. Az igazságügyiülniszlef májusban állapítja meg a mostani |" arányszámot és azt is, bogy mikor kerülhetne sor új ügyvédek fölvételére, mikor éri el a létszám a törvényben megjelölt 6 százalékotNem indokolt és nem kivonatos o vasúti diókszakaszok megszüntetése NyilalKoznah a KozeptsXotóh igazgatói €s a PIÁV üzletigazgatósága (A Délmagyarország munkatársától) Az elmúlt napokban közlemény jelent meg arról, bogy a MÁV a közeljövőben átiratot intéz az egyes iskolák igazgatóságához a szemclyvomi tokhoz csatolt diákkocsik megszüntetésének az ügyében. Eddig — mint ismeretes — az volt a helyzet, hogy a MAV a vouatok menetrendjének megállapitásánál tekintettel volt a nagyobb diákcentrumokba bejáró diákság érdekeire ég a vonat indulási és érkezési idejét az iskolai tyjjljás kezdete szerint állapította meg. Évek során azután általános szokásba ment át a MAV-nál az is, bogy a vonalokhoz a diákok részére külön fönntartott kocsikat csatoltak, amelyeknek a a volt a eéljuk, hogy a diákságot megóvják a fölnőtt utasok között folyó beszélgetések káros hatásától és egyéb káros behatásoktól. A MÁV szerint azonban az clkölöniPárisi Nagy Áruház Rt. Szeged í&sekonics és Kiss utca sarok' 298 6.9S imm es im mmt Gyermek rőcjli 75 rm-cs P Maivölgyi léces rócüi 100 cm cs P Holvölgvi íiurtuis ródli 100 cm-es v P. 7.98 Gyermek Láitúmlás ródli 75 cm-es P Vgsíolpu ródli 70 cm-es P Férfi egv ujas kasztor keziyü P Fülvédd Érmelegitd Férfi féli sál Női tölcséres feli keziyü Férfi bélelt bőr keztyü Fgy ujas báránybőr béléses keztyü t—.78, •—•88, P P. 4.48 5.98 1.78 -.48 -.98 .78 1.18 5,18 P 348 tés inkább káros volt diákucyclési szempontból, mint hasznos. A MAV ujabb rendelkezésének ügyében kérdést intéztünk a szegedi MAV üzletigazgatósághoz árra nézve, mikor lép életbe a tervezett újítás. Az üzletigazgatóságtól azt a választ kaptuk, bogy Szegpdro a diákkocsik megszüntetésére vonatkozóan hivatalosan intézkedés njég nem érkezett. Amennyiben a MAV valóban elrendelné a diákvonatok megszüntetését, az üzletigazgatóság előzőleg megkérdezi a tanügyi hatóságokat: külön szakaszokban vagy az utasokkal együtt bonyoJitsák-e le a diákok utaztatását? Kari János dr, a kegyesrendi gimnázium igazgatója a diákkocsik megszüntetésére vonatkozólag a kövotkezőket mondotta: — Kétségtelen, bogy az úgynevezett diákkocslk bevezetését a MAV-nál a szükség hozta létre. mert néhány évtizeddel ezelőtt mind az utazó közönség, mindpedíg diákjaink részéről egymásután hangzottak el azok a jogos kérések, hogy a bejáró diákok részérc külön vasúti kocsikat tartson fönn a MAV. Szükség volt a diákkocsikra pedagógiai szempontból. A nevelési érdekek azt kívánták, bogy a tanulóifjúságot megóvjuk a felnőttek fesztelen beszélgetéseinek a hutása aló'. A MAV ujabb tervezendő intézkedését annál is tnkább meglepőnek találom, mert háromévi szeged] igazgatóságom ideje alatt s.otu a MAV-lól, sem pedig a közönség részéről a bejáró diákjaink viselkedése ellen semmiféle panasz nem érkezett. — Amennyiben intézetünk a MAV-tól a diákkocsik megszüntetésére vonatkozólag átiratot kapna, arra csak nemm''J tudnék válaszolni, mert a diákkoesik nagyszerűen beváltuk 3 gyakorlatban ég nem hiszem, hogy a diákucvelésnéj magasabb érdekek kívánják a diákkocsik megszüntetését. Ezért ha a MAV ilyen irányban átiratot intézne hozzánk, minden erőmmel azon leszek, hogy mint eddig, ugy hv elkövetkező esztendőkben fs különkorsikat tartsanak fönn a bejáró diákság részére. Kari Jáuos dr igazgató nyilatkozatáüoz hasonló választ kaptunk a Klauzál Gábor-gimnázium igazgatóságától is és igy nem valószínű, hogy a MAV komolyan gondolna a diákszakaszok megszüntetésére. E Hunyadi János termísistes torrásió « 78 "23 » txvált Keserűvíz u)licru párlat*. Bori'.Shja —— kascrOl ;csaK -18 tillír, lie sós — ne A Öregek Jóleső fénnyel, de hideg szikrázással nézte a nap a Dóm-teret. A késő délelőtti órában lassan fölszálló köd ült a bázak között: olyan volt a vilúg, mintha homályos üveglapra szorította volna az arcát s csak annyit engedett magából meglátni, amennyit közelről megnézett az ember. A szél összcsöpörte a járdán n port. aztán játékos kedvvel szökkent fői a fák zörgő ágai közé. Hidegebbé tette a hideget, becsurgottá a telet a fölhajtott gallérok mögé s jeges lekcllefét végigkoresolyáztatta a járókelők fázékony csontjain. — Még a kutyát sem ereszti ki az ember ilyen időben — szoktuk moudogatni a befűtött szobák ablakjai mögött. S a szél, mint valami megbántott kóbor állat, bosszút vinnyog ilyenkor az utcán s belemar mindenkibe, akit az útjában talál. Öreg nénike baklat az utközépen. Nem cgvediil megy, előtte rozzant talicska zörög, amit két fceztyütien kezével tart és tol maga előtt. Ez a társa, ez a vagyona, cz mindene, hiszen egy nnp életét: kevés fát és egy apró zsákocska burgonyát szállít ezen az ócska kerekes szerszámon messze lévő otthona felé. Nagyon lassan halad: nagyon httfrg van. Alig tesz néhány lépést, megáll, belefúj két kezébe, tenyerét hozzáütögeti elnyűtt ruhájához. Pihen, melegszik kinn a vad januári télben. Apró, öss/rbuzott szemeivel követi a lehellel ködös (üstjét, ami el-eltüoö felhőkben bodrozik a szája előtt. A'l az utközépen s várja, araig kezével újra meg iu«lja majd fogni a taliga nyelét. Tőle nem messze 3 járdán siető emberek, fúrják bele magukat a hidegbe: kinek jut eszébe, hogy olt az uton egv öregasszony fázik: hiszen mindenki fázik. Ma olyan világ van . . . Egyszercsak egy öreg ember lép le a járdáról S megindul az anyóka felé. Szemre nem látszik eresebbnek mint a ncni. a járása roggyootabb: öregebb S épp ezért többet szenvedett már életében. Megáll, beszélget, körülsétálja a talicskálj a? ember azt binué. bogy fölkapja a kopott közlekedési eszközt és udvariasságból egymaga fogja tolni végig az utcán. De nem ez történik. 'A két öreg valamiben használ já a foltos ruhák zsebeiben. Megindulnak, tolják a ••gépet*. Az utca végén aztáu helyet változtatnak és kezet váltanak. Nem fagy tehetetlenné e£.v«k öregnek sem a tizujja s nyugodtan, szépen., öregesen hazaérnek . . . Milyen keveset ért volna Itt az udvariasság. Ha az öregember önmaga vállalkozott volna arra, hogy búzáig csak ő irányítja a famasinát. Feleúton^ letette volna s még a kalapjáért sem tudott volna nyúlni búcsúképpen meggémberedett keze. S az anyóka újra csak maga küzködött volna a taligával cs a hideggel. Nenj volt udvarias az egyik, nem volt követelő a másik; megosztottak a munkát és sokkal hamarabb hazaértek, mint az udvarias és követelő emberek. öreg volt cz a hajlott emberpár, nem látszott rajtuk semmi modernség. Nem volt az emberbaráti intézmények kisemmizettje az egyik és nem volt az emberbaráti intézmények végrehajtója a másik. Egyszerű, szegény emberek voltak, akik ugy érezték az öreg és pénztelen világ természetességével, bogy testvérek vagvunk. És segítettek' egymásnak koros bölcsességgel. Nem voltak hangosak, mint az altruista ténykedések általiban s éppen ezért tudták megrövidíteni o tél fájdalmait. Ahogy elnéztük Őket, nem csodálkoztunk, hogv az angol nép öregekre bizza a birodalom vezetését. (maron.) fillérért mindennap cserélhet könyvet a Délmagyarország Kölcsönkönyvtárában