Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-09 / 5. szám

DÉtMAGYARORSZAG Kedd 1940. 1. 9. KERESZTEM POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluam 5. s/ám Vízkereszt után Kelj föl, világosulj meg 'Jerusalctn,— mondta Izaiás próféta jövendölése a vízke­reszfi leckében —, sötétség borít ja a földet és homáhj a népeket, te fölötted pedig fellá­tnád. az Ur. Epiphenia Domini a szombati ünnep la­tin neve, az Ur megjelenésének ünnepe, az isten végtelen bataliua ezen a napon mutat­kozott mez "a pogányoknak is, a pogány napkeleti bölcsek az isteni katalom sugal­lata alatt kerekedtek föl s mentek megke­resni az Üdvözítő bölcsőjét. Sötétség borítja a földet és homály a né­peket, — a próféta szavaival s a napkeleti bölcsek, akik előtt megmutatkozott az ür —: Epiphania Domini, — elindultak az Üdvö­zltő keresésére. így fonódik össze jövendö­lés és történés s ebben az összefonódott ér­telemben mutatkozik meg az elmúlt ünnep­nek újra csak összefonódott tanulsága. ­Nincs idő. nincs kor, nincs probléma, mely­nek számára anakronisztikussá vált volna a szent tauítás. Nemcsuk divatokat, eszme­áramlatokat, muló-vesző világnézeteket, buIc'sUiú i irányokat élnek túl a szeut. taní­tások, túlélik a világtörténelmet. Nincs kor; melynek fiát néni vezetné cs nem vigasztal­ná a krisztusi élet, mely köré a szeut tanok szövődtek, nincs probléma,, melyet nem iga­zítana el, nincs kérdés, melyre ne adná a végleges választ. Múlnak idők s egymás sar­kába lépnek a korszakok, — a kérdések örökké változnak, de ez a felelet mindig változatlan marad, túlélve és túlszárnyalva mindent, ami emberi. Most is sötétség borít ia a földel s mos't is homály takarja a népeket, — a tudatlanság és hitetlenség homálvát a puskapor füstje s robbanó bombák gáza sűríti cl s akikben az Ur megjelent, most is fölkerekednek, liogy megtalálják az Üdvözítőt. S a szimbó­lum még teljesebbé válik, ba arra gondo­lunk, liogy a szent legéndák szerint ezen a napon keresztelte meg Krisztust keresztelő János a Jordáu vizében s ezen a napon ment végbe a kánai mennvegző is, ahol Jé­zus első csodatételét hajtotta végre. Egyet­len naptári napnak két eseménye a maga egvüttességébeu újra csodálatos értelmet iár föl: ime az örök példa, ami az öröm forrá­sához vezet eh a kegyelem és hit boldog ál­lapotához s a hívő lélek derűiéhez és egy­szerű öröméhez. Amikör keressük az úiakaf, anielvek ki­vezetnének bennünket a földet borító sötét­ségből s a népeket borító liomálvból, — ime, a szent; tanítások s a hit fáklyája megmu­tatják az útal. Azon kell fáradoznunk, hogy az Ur megmutassa magát újra népének és a pogánvoknuk: azon kell fáradoznunk, hogv a ránklörő pogányság megismerje a megmutatkozó Urat és megmutatkozó igaz. ságot. Nincs más erősségünk, uincs más fegvverünk, rsak a hit. Ez a mi á2vúpar­kunk, ez a mi repülőgépünk, ez a mi erő­dünk. ez a mi 'hídf őnk, ez a mi bevehetetlen várunk. A bibliai csodák megismétlődnek. Dávidok harcolnak a szemünk láttára a Gó­liátok ellen, nem az gvoz. akinek uagyobb az creie és nngvobb a hadserege, nem n i A velencei találkozó eredménye: Teljes és íöhélcícs egyetértés az olasz és a magyar politika tekintetében riesszemenö következtetéseket von le a viiáasaitó Csákó hüiügum:* níszter és Ciano srút megbeszéléseiből Hazautazott Csáhu István tfróf — Ciano mrusban, vagu iuniusDan viszonozza a látogatást Róma, január 8. A világpolitika nagy cse­uiéuycuek számít Csáky István gróf magyar cs Ciunó gróf ola^z külügyminiszter velencei ta­lálkozása. A kót államférfiú kél napon át tat­tott megbeszélést. Az első megbeszélés szombat délelőtt másfélóráig tartott, majd a Danieli­szállodában délután folytatódott, utána az olasz külügyminiszter díszebédet adott Csáky gróf tiszteletére. A szállodát együtt hagyta cl a két külügyminiszter. A Rival degli Scblayonin ha­talmas néptömeg üdvözölte őket, éltette Ma­gyarországot, a Ducet»*és • 9- -Wlüsryuiinlsz­terl. Csáky gfóf ezután Torcello-szigetre bajó­zott, abo] CÍDÍ szenátor dezsönét adott tisztele­tére. A két külügyminiszter vasárnap délelőttjis­mét politikai megbeszélésre ült össze, amely körülbelül egy óra hosszat tartott. Ciano gróf a megbeszélés befejezése után kijelentette, liogy a tárgyalások eredményével teljesen meg vau elégedvo és újból hangsúlyozta, hogy a két or­szág között a nézetek teljes azonossága nyilvá­nült meg ncmásak, politika1, de morális téren is a. tárgyalások alatt szóbakerült valamennyi kérdéssel kapcsolatban. Vasárnap délben a két külügyminiszter Cini szenátornak tiszteletükre renezdett ebédjén vett részt. Este Ciano-gróf a Danieli-szállóban va­csorát adott Csáky István gróf tiszteletére. Az olasz külügyminiszter ezután az éjszakai gyors­vonattal visszautazott Kómába, ahová hétfőn délben megérkezett. Velence, január 8. Cianö gróf és Csáky Ist­ván gróf külügyminiszter búcsúja a lehető leg­szívélyesebb volt. Motorcsónakon, amelyet az olasz haditengerészet bocsátölt rendelkezésük­re, mentek ki a pályaudvarra, ahol bár kcső éjszaka volt, meglehetősen nagy tömeg verő­dött össze ünneplésükre. Ciano gróf szalonko­csi.) a előtt néhány percig beszélgetett Csákyval majd ómint a Gazetta di Veuezia megjegyzi, valósággal kilövő szeretettel megszorilolla Csu­kd gróf kezét, és titáné fölszállt kocsijába, amelybók ablakából még egyszer búcsút intet. vCsáky grófnak és az egybegyűlt előkelőségek­nek. A velencei tanácskozásról bivatalös közle­ményt adtak ki, amelyben megállapítják, hogy Magyarország és Olaszország között minden kérdésben a nézd eh teljes azonossága áll fönn. A tanácskozás s'örán különben Csáky kül­ügyminiszter; meghívta Magyarországra Var uol, aki hírszerint, Budapestre jön. A liefföi program Velence, január 8. Csáky gróf külügyminisz­ter hétfőn bejárta Velence jellegzetes részeit, sokáig időzött a Szent Márk-téren. Délben a Ciano által rendelkezésére bocsátott repülőgé­pen sétarepülésre indult az Alpcsek fölé. A re­pülőgép a korádéi utáni órákban tért meg a li­dúi repülőtérre. fegyverek győznek, hanem a hit győz. Em­berek pusztulhatnak, városok összeomolhat­nak, erődítmények vonalai széttöredezhet­nek, csak a hit örök és bevehetetlen. Kitá­gul a szived, — mondta Vízkereszt leckéje, —, mikor hozzád téf a tenger sokasága és hozzád jő a pogányok ereje. A pogányok ereje egyre közelebb jő hozzánk s arra van szükségünk, bogv a bit számára táguljon ki a szív is. Egy új tatárjárás dúlása fenye­geti a keresztény világot, pogányok nyilai fenyegetik a szent keresztet s mindazt, ami­nek jele cs szimbóluma a kereszt, — po­gányság ellen csak a bit tud harcolni, a po­gányság fölött csak a hit tud győzedelmes­kedni. A pogányságnak is van ínlcruacionáléja, a nemzetek fölötti kereszténységgel szem­ben pogáuy nemzetköziség szervezkedik most idegen íanok bódulatával mérgezve a lelkeket. Az apostoli munkának új világ­történelmi korszaka elé ériünk s vagy ele­get tudunk tenni a hit parancsának, vngv I hűtlenek leszünk szeplőtelen lobogójához. A harc. ami előtt állunk, nem az egyház har­ca, hanem minden hívőé. Ma mindenkire szent kötelesség vár, nincs jelentéktelen fül­aadat cs nincs jelentéktelen poszt. Ahová a sors állított, ott kell elvégeznünk kötelessé­geinket. Aki az élen áll, a vezérkedésben, akit a Goudviselés a hit frontjára állított ki, az abban a kis körben, hová szava és példája elér. kell vállalnia az örök föladat­nak ráeső részét. Évezredek távolságából sugárzik ki a tanítás: mit kell fennünk, ami­kor hozzánk jő a pogányok ereje? A nap­keleti bölcsek, mikor megtalálták a. gyerme­ket. az evangélium szerint megnyitották kincseiket. Nekünk szivünk kincseit kell megnyitnunk s szivünk és tudásunk kin­cseiből kell töltési emelnünk a pogáuy lá­zadók elleu. Egy új keresztes háború előtt állunk, ainil a hii íeuyvéréivel kell megkar­colnunk. — bennünk n győzelem záloga ígérete, csak engedelmeskednünk kell hi­I iiink parnnesninnk.

Next

/
Thumbnails
Contents