Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-30 / 23. szám

TRRT'M AG R A ROR U; lOTIHSWd 90RSRB fSPSSPIW IBHHBffi®R3®?!H Három finn várost bomDáztáh vasáraop Helsinki, január, 29. Vasárnap let nagyobb orosz légiraj átrepüli Délfinnország fölölt és bombázóit két part-mentl városi, valamint a 10 kilométerrel beljebb fekvő Artjürvit. Az oko­zott kár jelentéktelen. Észak finnországban Kuhmó városit éile légitámadás. Néhány búz kigyulladt. \ vasárnapi bombatámadások so_­ráu egy polgári egyén meghalt. Az egyik vá­rosban az orosz repülőgépek gépfegyvert tízzel támadtak a polgári lakosságra. Soh aiűozafol követelt a héttői orosz repülőtámadás Helsinki, január 29 Uctfő a véres légiülkö­'árfek napja volt. Az orosz repülők egész sor város fölöli jelenlek meg és dobták le bombái­kat, amelyek nem hivatalos jelentések szerint sok polgári embert is megöltek. Kclclfinnor­szdgban az orosz repülök bombái egy kórházat pusztítottak el. Egyedül itt 13 beteg és 7 ápoló­nővér meghalt. A légibombázás alkalmával éle­tüket vesztett polgári emberek száma ötvenre lehelő. Súlyos veszteségeket szenvedlek az orosz támadó repül ögc/lak is. Helsinki fülölt 1, Turku fölölt 5, Tompán: fölölt 5, Hanolona fölött 1 és Porvo közelében 1 orosz repülőgépet sikerült a légvédelemnek lelőnie. Turkuban az orosz bom­bák tüzeket is okozlak. Hz idő oénz!Szamoláa6l!>e? tmm m^m^BR ****** n^n kölcsön i s a ti: K E t- L E R Irógépwállalat Szc g c cl, Kelemen-utca 8. (Rov-n szánó mellett) icvólí c szegeden a sfagione-rendszer ? EObcn a hímesben foglal ina állást a színfigijí bizottság (J Délmagyarország munkatársától) Ma, kedden délelőtt összeül a város sziuügyi bi­zottsága, bogy választ adjon a sziuészkamara fölhívására! bcvált-c Szegeden a slagionc-rend­szer ás általában mi a szinügyi bi­zottság véleménye a vidéki csere­társulat további fönntartásáról. A szinügyi bizottság tagjai — mint értesü­lünk — egyhangúlag a stagionerendszer. fönntartása ellen foglalnak á'lást és tiltakoznak majd, hogy Szegedet u következő esztendőben hasonló kísérlet színhelyévé tegyek. •végedéit ősidőktől fogva önálló szinikultúra volt s a gyakorlat azt mutatja, bogy a cscrc­társulati rcudszer ezzel szembeu visszaesést je­lent. A város vezetősége többé uem adhatja oda közönségét kísérleti elgondolások médiumáuak, mert — hu ez így tart —, hovatovább senki setn látogatja majd a színházat. A szinügyi bizottság ülésén jegyzőkönyvben rögzítik le a város álláspontját. Szegcduek önálló, hét-nyolchónapos sziniszc-. zonra van szüksége. A stugipue legelső hibája, bogy — amire a kü­töuség megszeretné a színészeket — letelik a két hónap és jön n másik társulat- A másik a agy hiba, liogy a közönség szereti a változa­tosságot; nem tud két hónapig mindig operet­tet, két hónapig pedig mindig rrózát élvezni. Ez különben meglátszik a színház kasszalap­jain is. Uánkyék csakhamar belátták a stagio­ncuak ezt a hibáját és prózai társulatukkal el­kezdtek zenésvigjátekot, operettet, sőt — borri­bilo dietu — operát játszani. Ezeu a szomorú áU'i.polou némiképpen egy hí telt a második csc­relársulat, zenés vígjátékra és operettelőadá­sokra szervezett együttese. Enuek viszont az a hátránya, bogy nem produkál prózai előadáso­kat. Szegedre áilandó operett- és prózai társu­lat kell, sejt a város azt is kösse ki a jövendő színigazgatóval, liogy köteles havonta legalább "J1J egy operai is heúVitanl műsorába clsörcn­i szereplőkkel. A szinügyi bizottság nem Kiss Ferenc; ka­ifiarai elnök ellen akar állást foglalni, hiszen » a stagione nem Kiss Ferenc ötlete volt és ha ,vz első kísérleti év uem válik be, nem valószí­nű, hogy akadjon olyan művészember Magyar* országon, aki a csertársulati rendszerrel föl akarja támasztani a színeszet hősi, vándorló korszakát. .Lehet, sőt valószínű, hogv a kisebb városokban jól bevált a stagione, de Szegeden — ismételjük. — csak hanyatlást eredményezett. Nincs kifogás a négy cseretársulati igazgató személye ellen sem, csupán az az igazság, bogy ársulatuk egyoldalú. Mindegyik ízig-vérig szi­nészember s mindegyik megteszi a maga köte­lességét. Akármelyik pályázik közülük az ál­landó szegedi színigazgatói állásra, esélyes le­het, ba a társulata cs művészi programja meg­felel a Szabadtéri Játékok városa igényesebb ízlésű közönségének. Állandó, színvonalas és művészi értékű társulatot kér ez a jobb sorsra érdemes város. A stagiouc pedig vonuljon bo a kisvárosok rgy-kéthónapos sziniszezont igénylő kullúréletcbe és ott munkálja a magyar nemzeti érzés talaját és töltse be azt a hivatá­sát, amelyet alkotói neki szántak­gyár-fin a zöire. A a XVIII északiák fölavatia uj tagjait a „^ujonlcs András" Bajtársi Egyesület (A Délmagyarország munkatársától) A gonics András" Bajtársi Egyesület, amely Sze­ged kereskedő- és iparpsiíjúságát, valamiut mindazokat foglalja magában, akik nem tar­tozunk az egyetemi, vagy főiskolai bajtársi egyesületek kötelékébe, vasárnap este tartotta meg első disztáborozását, A Hági-éttcrem különhelyiségében rendezett dísztáborozáson nagyszámú közönség jelent meg, ott volt Tukats Sándor dr. főispán, Epcr­jessy Kálmán dr. egyetemi tanár és a Turul­Szövetség kebelébe tartozó bajtársi egyesületek vezetősége. Az üunepségen Babiezky Ede, a Tu­r.al kerületi vezére s a Dugonics B. E. vezére nyitotta meg. A nagy tapssal fogadolt beszéd után meg­kezdődött az avatás, amelyet Epcrjcssy Kál­mán dr- és Básthy Béla végzett. Az elsötétített teremben, a kandeláber lobogó láugjáuál tették 'lo az esküt nz egyesület új patrónusai, douri­iiiisai és leveutctagjai. A fölavatottakboz Epcr­jcssy Kálmán intézett beszédet, a fülavalolluk részéről pedig Katona István dr. tanácsnok, patrónus köszönte meg társai nevében is, hogy a Turul megtisztelő bizalommal tagjai sorába választotta őket Tukats Sándor dr. főispán n „Rákóczi" Baj­társi Egyesület magisztere szólalt föl ezután. Kijelentette, bogy közéleti ruüködésébeu a Tu­rul-szellemet kívánja követni és ezek melleit az eszmék mellett mindig kiáll n.cíltau a po­rondra. Rámutatott arra, hogy ma olyan idő­ket éjünk, amikor a sok beszéd bün. Kerld. 1940. január 90. fi finn-magyar rokonság a Dinen cs-Iársaság illésen (A Délmagyarörszág munkatársától) Nagy ér­deklődés mellett folyt ]e vasárnap délutáni? órai kezdettel a Dugonics-Társaság 322 ülése. A vá­rosháza dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott vollak a varos társadalmi életének, egyesületeinek vezetői. Az emelvényen Várady Imre dr. elnök, Sík Sándor dr. alelnök, Pol­ncr üdön dr. professzor, .Falta Marcell dr. egyetemi magántanár, főorvos, Kováij József dr., Diósi Géza dr. és Tettamandi Béla dr. tanárok foglaltak belyet, valamint az ülés két fialel előadója: Baroti Dezső és Ortutay Gyula, a Dugonics-Társaság tagjai. Várady Imre dr. professzor megnyitójában fájdalmas szavakkal emlékezett meg arról, bogy a Dugonics-Társaság legutóbbi ülésén Lengyelor­szág összeomlásáról kellett beszélnie s most is­mét egy testvérnemzet tragikus sorát fájlaljuk: a finn testvérek vívják élet halálharcukat Észa­kon. Az elnöki megnyitó után B a ró ti Dezső rep­des tag mondotta el tudományos fölkészültségü, érdekes előadását a finn-magyar rokonság fölfe­dezéséről. Előadásában részletese kitért a ma­vonatkozásokra s azok legelső fölfedő­többi közölt érdekes jellemrajzot adott századbeli északi emberekről, vázolta az irodalmi kultuszát a preromantika kó­lában, majd rátért Bél Mátyás, Sajuovics János, Hcll Miksa kutatásaira, illetve fölfedezéseire a finn-magyar vonatkozások terén. \t előadás egyik üde, kedves epizódja Dugouics András lEtelká*­jának finn vonatkozásairól szólt, a karjcli mese­birodalomról, amelyet a magyar preroinantika számára Dugouics fedezett föl. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Sík Sándor alelnök emelkedett szólásra és a közön­ség őszinte tapsai, lelkes figyelme közepette sza­valta el néhány mélységcsen emberi és megka­póan költői motívumokkal átszőtt, ujabb költemé­nyét. Az első verset északi testvéreinknek szen­telte' s az Északi fény* cimü költemény tiszta, meleg sugárzása utat talált a hallgatóság szivé­be. Á sDuoa forrásához*, »Felbők felől*, »Ujcsz­tendő* magasztos hangulata s a »Vakációt és Apja fia* cimü versek elragadó bája, üde vi­dámsága forró tapsokat váltott ki a közönség soraiból. A megjelentek őszinte ünneplésben ré­szesítenék a kitűnő papköltőt. Végül Ortutay Gyula, a fiatal, reudkivül la sor. mI HHI^HI keresztül* ciramcl olvasta föl két év előtti utj­riaplőját, amely kísérteties kontrasztként ismer­tette meg a hallgatósággal a boldog békeévek gyönyörű korszakának fényében sütkérező Balti­államok életét és Finnországot, az általános mű­veltség és jólét búzáját. Érdekes néprajzi ro­kouvouásokat is ismertetett előadásában Ortnlay. Gyula, aki befejezésül írelsinki megható rajzait •járta 'a hallgatóság ele. A hatásosan fölépitell, mozaikszerű"képekből összeállított előadást a megjelent- nagyszámú közönség hálás tetszésnyil­vánítással köszönte meg. Várady Imre dr. elnök zárta be a Dugo­nics-Társaság ülését bejelentve, hogy a legköze­lebbi ülésre "február 11 én, vasárnap délután kc* rül sor. \tgui \J I i U 1.1 y vijuirt, <1 képzelt birlapiró és etnográfus előadására került sor. lUtazás Finnországba a Balti-államokon Párisi Napy áruház Rt Szened ÍCscKonics ésKiss ulca sarok i LELTARI VAS ARUNKBÓL NÉHÁNY OLCSÓSÁG: tíáromsarkos nöi hajháló Angolszerü női harisnya Molinó biinzőfonál 1 motring Fehér ujjatlan pullower Leányka trikóuadrág Műselyem leányka nadrág Műselyem söi nadrág kis hibával Nöi kötött divat bluz Kötött kabát l] 1 68> Gyermek patent barisnva 0-ás és l es csak fekete 1 r-ár Asztali sótarló Fayeuco szószos csésze Üveg virágváza 20 cui-es Füles félfehér pohár Faycnce lözőbögre I literes Fayeuco füszertouua Fayeuco kaneső Fáyence fouott kosár Kompót, vagy té»ztás tányér 6 drb —18 —.49 . —-tó -.78 —.98 P 1.35 1' 1.88 P 1.98 P 1.98 •—.21 —21 -.38 — .38 —38 — .98 —.'.'18 —,9& P 1.08

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents