Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-26 / 20. szám

P F T M ÁGYA R ORSZÁG PfnTet. 1940. jawuír 26. ••UHHÍIMMNBHHBHNHNDMBNMHI Minden orosz támadás kudarcba fullad 2 •zásot sem zárná ki. Mértékadó budapesti körökben yiJt telkedéit mutatnak a Balkán-értekezlet tekintetében, abban már eleve epizódazerii eseményt látnak. fsryan­lljen értelemben Jr a 8t»mpa is. Nemei gep a Ihemse lolon London, január 25. Egy valószínűleg német repülőgép délután igen nagy magasságban el­repüli a Thcmse fölült. A légelhárító tüzérség működésbe lépett. Egy nemei hőjól elsuilueszlell ú SÖÍÖI (egenusege Pdrls, jauuúr 25. Hivatalpsan jelentik" január 25-én estei — A nap egészben véve nyugodtan telt el. Gyenge tüzérségi tűz. — Az 1000 tonális Albert Janiit nevű német teherhajót, a melyet egyik hadihajónk feltartóz­tatott, saját legénységei elsüllyesztette. Egyik járőrhajónk sikerrel támadott egy ellenséges tengeralattjárót, \ „Deuischlanü" visszatéri Németországba Berlin, január 23. A német távirati iroda je­lenti í — A Deuischland páncélos firkáló, amely eddigi nevén hónapok óta tevékenykedett u ten. geren, eleget téve kijelölt föladatának, vissza­tért. A páncélos cirkáló hazatérésekor sikerrel áttörte az angol zárógyűrűt, jóllehet az ango­lok jelentékeny erőket állítottak be üldözésére. A Deuischland a világtengereken érzékenyen megzavarta az angol hajózás összekötő útjait, sikeres tevékenysége hosszú ideig foglalkoztat­ta a világ közvéleményét. A hajó a ..Liitsow" új névvel, amelyet Hitler adott neki, új fel­adatok megoldására rendelkezésre áll. Ahnára fuloll cgu norveg lialó Amszterdam, január" 25. Aknára futott és el­süllyedt n Diaric norvég hajó. 25 utasa és 35 » főnyi legénységi) közül csak 20 menekült meg. A többi utasról és személyzetről semmi hir uincs. t sUlüjcdt cgu orosz páncélos Róma, január 25. A „Gioruale d'Italia" bel* siuki különtudósítója jelenti, hogy meg nem erősített hírek szerint unnak a négy szovjet­orosz páncélos hajónak egyike, amelyek Koi­visto kikötőjét bombázták, a finn partvédelmi ágyuk találata következtében elsüllyedt. Nyugatiba híildtlh az ,,/tsamu riuru' parancsnokát Tokió, január 25. Az u japán hajóstársaság, amelynek kötelékébe az „Asaina Maru" is tar­tozik, azonnali hatállyal rendelkező állományba helyezte a hajú parancsnokát. A uyugdijbahe­lyezés a kapitánynak a feltartóztatás és a né­inet állam polgárok kiszolgáltatása körül tanú­sított magatartása miatt történt. QUilifelder pUspáh: „A világválságot nem lehet tankokkal eiitárltant" Budapest, január 25. A Katolikus írók és Iliilupiiok Pázmány Péter Egyesülete csü­törtökön taitotlu ezévi közgyűlését. G I a 11 f c I il e r Gyula <lr csanádi püspök inegnvitok; s/érjcUcn hangoztatta, hogy a vi­|úi' \úísygot nciu lehet tankokkal cs repülőgé­pekkel riháiitani, huneui. csak jóakaratú fei­i ilágosiló művelettel, egészséges közvéle­ményt kialakítsa megelőzni, l'olhivla a ke­reszt'éfiv írókat cs lm I ipirókat, bizonyítsák ho, hogv lélekkel és a lélek (Jiuc|uláért küzdenek. A közgyűlés utáni vacsorán a serjegbeszédet Madarász István dr kassai püspök mon­dotta. Helsinki, jauuúr 25. Huszonnégy orosz repülő­gép, amely észtországi támaszpontjáról kiindulva a legutóbbi három nap alatt egyes finn helysége­ket bombázott, súlyos veszteséget szenvedett; mindössze 3 gép tért vissza kiindulási helyére. A többit a finnek vagy lelőtték, vasry kézrekeritét­fck. A Lqiloga-tótól északkeletre három hadosz­tályt vetettek bqreb" »z oroszok, u támadást azon­ban viaszai etették a finnek és ellentámadásba mentek ál. \ három hadosztály, hogy a bekerítést Helsinki, január 25. Helsinkiből érkezett je­lentés arról számol be, hogy a finn diplomácia köreiben liirek keringenek, amelyek szerint nz orosz kormány fölkérte nz észt kormányt az Budapest, január 25. 'A MÉP csütörtökön es­te értekezletet tartolt. Napirend előtt D onáth György szóvútetle. hogy a sajtóban a napok­ban közlemény jelent meg, amelyben a szociál­demokrata szakszervezetek a magyar mun­kásság nevében a magyar munkásság általá­nos politikai álhWoglalásn tekintetében nyi­latkoznak. Ebben a nyilatkozatban — mondot­ta —• több az ellenmondás, mint a beismerés és színvallás, több a homály, mint a nyíltság. A mult tapasztalatai alapján — folytatta — sok­kal több kételkedés él bennünk, semhogy az ilyen tessék-lássék irányváltozástól túlsókat várhatunk. Körlett miniszterelnököt, nyújtson fölvilágosítást a nyilatkozattal kapcsolatban. Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszá­ban a következőket mondotta: — Hálás vagyok Donálh képviselő innak, hogy ezt a kérdést hozzám intézte, mert a nyi­latkozat elolvasása után magam is szükségét látom annak, hogy felfogásomat ebben a te­kintetben leszögezzem. Én előre hallottam er­ről a nyilatkozatról, de mondhatom, hogy csa­ládiam." A sajtónak mentségéül szolgálhat tá­ján az. hogy a nyilatkozatot megelőzte a hire és a hir szerint foglalt állási akkor is, amikor már a nyilatkozatot elolvasta. ' — Ebben a nyilatkozatban sok olyan van, ami magától értetődő, amit mégis hangsúlyoz­nak". Nem szeretem, ha az emberek magától ér­tetődőt hangsúlyoznak, . mert ennek mindig rössz a mellékíze. Ilyen pl. az a kijelentés, hogy „most is készen áll az ország szolgálatára". Olyan természetes, liogy minden magyar készen áll az ország szolgálatára, mégpedig nemcsak akkor, „lia valamely idegen hadsereg erőszakos kísérletével állunk szemben", mint ahogyan azt a nyilatkozat mondja, hanem ruindcnkotí és minden vonalon a mai időkben cs a békés idők­beu is. Ez olyan magától értetődő, hogy nem szükséges azt egy-egy Csoport, vagy akárki ne­vében kijelenteni- llyón kijelentés az Is — •folytatta a miniszterelnök hogy „y. magyar szervezett munkásság ezuikalommal is kinyilat­koztatja, a magyar nemzethez való tartozását". A magyar nemzet nem egyesület, auielybo bo lehet lépni, amelyhez való tartozást lehet hang­súlyozni. Minden magyar ember a magyar •nemzet fia. Az országot akkor is szolgálnunk kell. ba élete, fejlődése nem megrázkódtatás és katasztrófák nélküli, hanem megrázkódtatáso­kon és katasztrófákon át vezet, A uemzeti ér­zést neiu lehet föltételhez kötui. Nem leliet uzt sem mondani, hogy y szervezett munkásság „ncin kíván osztúb urálinak élíeükézötcg, kiii^l mindm o.-ztályiiraloni elleti" és uz alkotmányos szahödságot, 4 küz/zubadságokgt az egész ma­gyar nép közkincsének tartja" és egy szuszban li<W.áfíizi: - de lennAszeteserr 'megkívánja a iriu­clkeriiljc, kénytelen volt megkezdeni a visszavo­nulást. A Ladoga-tótól északra elkeseredett harc­ba kezdtek az orosz csapatok; mintegy fiz ponton indultak támadásra. A fin­nek valamennyi táraadást visszavetet­tek, az orosz csapatok súlyos vesztesé­geket szenvedtek. Kudarcba fulladt az oroszoknak « Mannerbeiui-voual áttö­rési kísérlete Muolajürviiiél. Az oro­szok visszavonultak és többszáz halot­tat hagytak a csata színhelyén. Oroszország és Finnország közötti viszályban it békeközvetilésre. A hirt hivatalosan nem erősítet­ték meg. ga részéről az azokból őt megillető részi". közjogok minden magyar állampolgárt 6s hon­polgárt megilletnek egyénileg és a törvények rendelkezései szerint, de senkit nem illetnek meg csoportosait. — Örülök annak, ha egyesek, vagy többen fölismerik azt, hogy a magyar, nemzetnek a Duna-völgycben nagyfontosságú hivatást Tcdl teljesítenie. Nem lebet azonban valakinek tisztán védelmi cselre korlátozni a maga rész­vételét. Ez az, amit a nyilatkozat szövegéra megjegyezni kívántam- Iá hozzá kívánok még valamit tenni ebhez. Amikor ez a nyilatkozat azt mondja, hogy ragaszkodik ulihoZ, „hogy az ezeréves Magyarország nemzeti céljai közölt a dolgozók jogainak elismerése és a műnk* igazságos jutalmának megteremtése, az emberi méltóság és szabadság, a szabadság és egfem löség az elsők között álljon" cz igazán frázis, ruert mi is és az egész magyar nemzet ezt nem­csak hirdetjük, hanem meg is valósítottuk, hü ilyen általános követelés hangoztatása tudat­lanságra, vagy a dolgok szándékos meg nem értéséro .vall. Mindannyian tudjuk, bogy s nyi­latkozat nem is mint a magyar munkásság nagy többségének szive-lelke szerinti érzelmei kifejezése jelent így meg. Ha tényleg azt a szándékot akarta kifejezni, amelynek híre clől­járt, mielőtt a nyilatkozat megjelent vólua, hogy tudniillik a Szakszervezeti Tanács szakít előbbi irányával s teljesen a nemzeti irányt kí­vánja követni és így akar beállui a nemzeti munkába a mai nehéz időkben — bár ilyenkor, u nehéz időkre hivatkozni nem szabad, mert a nemzetet szolgálni nehéz és könnyű időkben & legfontosabb, elsőrendű kötelesség —, mondom, hogyha a nyilatkozatban ezt akarták kifejezés­ro juttatni, ezt nem szerencsésen tették. Egé­szen másként, több nyíltsággal kellett volna ezt :i szándékot kifejezésre juttatni. Eudapesfi szerkesztőséget állit tel a »Vreme« fídgrád, január* 25. A Vrcme cimü belgrádi napilap, a délszláv kormány félhivatalosa, el­határozta, hogy Budapesten külön szerkesztősé­get- állit [öl. A „Vrcme" a magyar-jugoszláv bu­ráiság ápolását cs elmélyítését már eddig is jelentős mértékben munkálta és ez az újabb in­tézkedés is ezt a célt kívánja szolgálni. A buda­pesti szerkesztőséget a lap eddigi tudósítója, ! Szántó Rudolf dr fogja vezetni. Moszkva békeközvefifésre kérte föl az észt kormányt? Teleki Pál miniszterelnök a szakszervezetek nyilaikozaiárót „Minden magyar ember a magyar nemzet fia, a közjogok minden magyar állampolgári megilletnek egyénileg, de senkii nem illetnek meg csoportosan44 — „JV nyilatkozat nem volt szerencsés4*

Next

/
Thumbnails
Contents