Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-25 / 19. szám

KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. Évfoltuim 19 tfávn Xi angol saMó szerint Románia gazdasági cgyczménut kötött Németországgal, ennek értelmében vas- és acéltermelésének leanaguobb részét és egész KOolaitermését a harmadik birodalomnak szállnia Romániái figifelmezfefih. ha ragaszftoáih a szerződés­hez, nem száiniihaí a szhvelségeseh lámogatására London, január 24. "Az augol sajtói élcuk'cn foglalkoztatják azok a hivatalosan xueg ncin erősített hiresztelesek, hogy fomdnia berlini nyomás alatt Nemet országgal gazdasági egyez­ményt kötött és ennek értelmében az ország vas- és acéltermelésének legnagyobb részét és egész kőolajtermelését: a. harmadik birodalom­nak.száUU ja. Az angolok egyhangúan rámutat­nak arra a körülményre, hogy ezeknek a hírek­nek a valódisága esetén Angliának meg Jccll változtatnia a ltománidfal szemben követelt politikáját. A lapok hangsúlyozzák, hogy a ro­mán-német gazdasági .szerződés kibővítése ösz­szejérhetetlen a Románia és a szövetséges or­szágok Jcözött fönnálló szoros kapcsolatokkal. A szövetséges államok katonai kezességéit kí­vül ma szcmmelláthalólag hozzájárultak az or­szág megvédéséhez, megkönnyítették az angol és francia birodalomból Romániába irányuló kivitelt is. A Daily Express diplomáciai levelezőjo sze­rint Romániát esetleg figyelmeztetni fogják, hogyha — mint a hírek mondják —, Ragaszko­dik a Németország felé irányuló szállítások nö­veléséhez, többé nem számithat a szövetségesek segítségére. Jelenleg titokzatos hírek terjenge­nék úrról, hogy Köroly király Németország er­dekeinek megfelelően újjászervezi a román ipart. Petróleum-hivatal Romániában BukaTest, január-24. 'A román távirati iroda azzal a hírrel kapcsolatban, bogy Romániában petróleum-hivatalt állítank föl, az alábbi hi­vatalos közleményt adta ki: 'A kőolajkérdés rendezése cs az új hivatal lé­/< Uest: Beletartozik a kormánynak az országos termelés cmeléséte és rendezésérc irányuló ár­fogó tervébe, llasonló hivatalt szerveznek meg a bánya- és fémipar számára is. Ezek az intéz­kedések kizárólag román erdekekből történnek és ezért külföldön semmiféle nyugtalanságra sem adhatnak okot. Bulgária nem lén he a Balhán-szövefséghe és revíziói hövelei A magyar munhdsság Ncin lehel letagadni annak a ténynek nagy jelentőségét, hogy a Szakszervezeti Tanácsban tömörült 37 szakszervezet ma­gyar munkássága a nyilvánosság elé lépeti s vallomásszcrű nyilatkozatával helyezke­dett nemzed alapj a. Ebben az ünnepies deklarációban ucní máról holnapra rögtönzött elhatározás meg­valósulását látjuk. A magyar munkásság évtizedekkel ezelőtt, indult cl példátlanul nehéz és példátlanul viszontagságos politi­kai útján több kenyérért, több jogért cs több kultúráért s felelősségérzéssel átgon­dolt, tervszerű előrelátással irányított moz­galmuk fokozatos fejlődéssel és fokozatos kiérlelődéssel jutott el végre a nemzeti alap­nak nem átérzéséhez, hanem bevallásához. A magyar munkásságnak lehettek — vol­tak is, — szerencsétlenül megválasztott ve­zetői (voltak u. polgárságnak is), a magyar munkásság lélekben mindig értékes, meg­bízható és lelkesen önfeláldozó tagja volt a nemzeti társadalómnak. Műhelyben és csa­tatéren mutatta meg u magyar munkásság hűségét a magyar mult és magyar jövendö felé, alkotó és áldozó hazafisága irtózott a frázisok papiros Prágai tóE melletdöngető jelszavaktól. Dolgozott fáradhatatlanul, nél­külözött összeszorítva fogait, áldozott a ma­ca filléreiből, fiatalságából és erejéből s el­végezte üzt a munkát, amelyet rábízott a nemzet s várt tőle a jövendő. Bennünket nem tévesztettek meg a nem­zetközi kapcsolatok, amelyek sokkal inkább eltek címben és névben, mint valóságban. A magyar munkás solia lélekbeu nemzetközi nem volt. S hol van már az a nemzetközi­ség, amely lm nem is a léleknek, de a szer­vezetnek egyik alapja volt? A német cs osztrák szociáldemokráciáról az voluu a leg­nagyobb dicséret, hogy meghűlt, a francia sziudikalisták, az angol munkáspártiak so­ha uem voltuk integráns része a nemzetközi szervezkedésnek. A történelmi fejlődés, az atmoszferikus megkönnyebbülés, a nemzeti gondolatnak egyre hatalmasodó és egyre sodróbb erejű megnyilatkozása elért a ma­gyar munkásság szervezeteihez is s ezek a szervezetek most uem tettek mást, csak kö­vették tagjaikat n meggyőződés és vallo­mástétel útján. Ez a szakszervezeti nyilat­kozat egyetlen egy magyar munkást nem fog sem magyarabbá, sem hazafiasabbá ten­ni, ellenkezőleg, a magyar munkásság haza­fisága és nemzeti érzése hozta létre a Szak­szervezeti Tanácsnak ezt a deklarációját. A magyar munkásság fölajánlja szolgá­laiát a honvédelemnek, fölajánlja erejét a régi határok visszaállításához s részt kér a maga számára minden nemzeti munkából és minden felelősségvállalásból. Bűn lenne kételkedni ennek a magyar megnyilatkozás­nak őszinteségében és nyíltságában. Dc bűn lenne a/ is, ha régi tévedések emlékeivel, régi eltévelyedések, — kik azok, akik nem tévedtek suba? —kísérleteivel akarnák megrontani ennek a. megnyilatkozásnak je­lentőségét és hatását. Kísérteties idők szá­guldanak fölöttünk s újra ránknyitotta ka­Bclgrúd, január 24. A Pravda szófiai tudósí­tója jelenti: A török külügy minisztérium főtit­kára megkísérelte, hogy rábírja Bulgáriát a Balkán-szövetségbe való belépésre. Ugyanak­puját az a korszak", amely még az apagyil­kosoknuk is kegyelmet követel, ha részt vál­lal n ránkváró munkából. Friss, de világ­történelmi példák bizonyítják, bogy világ­nézeti ellentétek, bármily kibékíthetetlen messzeségben állnak is. egymástól, nem le­hetnek hatalmi megegyezésnek akadályai. S amikor ennek a belátásnak tanulsága alatt nyög az egész világunk, akkor mi régi hi­bák emlegetéseivel állhatunk a magyar munkásság elé, amely kezet nyújt felénk a haza szolgálatában s a jövő kiépítésében? Pártpolitikai ellentétek lehelnek, dc világ­nézeti ellentétek nincsenek többé a magyar társadalom egyes rétegei közölt. Ami volt, annak a magyar munkásság dicséretes el­határozása. vetett véget. S amikor csak a nemzet összekovácsolt, összeforrott egysége adhatja azt az erőt, amire nem nekünk, de a magyar jövendőnek vau szüksége, lehet-e mással fogadni a magyar munkásság haza­térését, mint kitár/ karral és örvendező lé­lekkel. S egyben azzal a bízó lélekkel is, hogy azok, akik eljutottak a nemzeti alap­hoz. nincsenek már mésszé á keresztény. kor. Anglia és Eranüiaország is javasolná a be­lépést. ' A jelek szerint a török diplomatái terve nem végződött sikerrel, A bolgár, közvéle­mény ugyanis bizonyosságot kíván arra nézve, irányzat alapjaitól sem s az a történelmi fejlődés s az a társadalmi átalakulás, aiucjy n deklarációt megfogalmazta, cl fogja a ma­gyar munkásságot vezetni nem a keresztéity irányzathoz, mert lélekben már régen ott van, hanem ennek hasonlóan ünnepies be­vallásához is. A magyar nemzeti egység erősödött meg nem ezzel a deklarációval, hanem azzal a lénnyel, amit a deklaráció elismer. Az ün­nepi szavakat ünnepi érzéssekkel kell viszo­nozni, az a nemzeti, keresztény és szociális társadalom, ntnely felé haladunk, békés ott­hont és elégedett, munkahelyet fog biztosí­tani mindig a magyar munkásságnak. Nem fontos, hogy ma milyen párthoz tartoznak, a meggyőződés szabadságát és függetlensé­gét csak erősítheti és védheti az n nemzed alap, amelyre helyezkedtek, csak az a fon­tos, hogy az egységes nemzeti társadalom tagjának érzik és vallják magukat s sür­getve követelik a maguk számára azt •> ( munkát és azt n. felelősséget, amit ma vál lalni kell mindenkinek, aki felelős a jele­nért és a jövendőért.

Next

/
Thumbnails
Contents