Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-24 / 18. szám

Szerda. 1940.1. 24. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluam 10. szám EmbercK — fehérben Most nem orvosokról, lesz szó, akik száínúra ezt a. kifejezést a szépirodalom lefoglalta. A tanya népéről lesz szó, akik, lia a falukutatás új formanyelvet nem alkotott .Tolna a vívódó lelkiismeret szamara, talán meg mindig úgy szerepelnének, mint „uádfödeles kis bázikó"' ünneplőbe öltöztetett n épSzínmús tatisz tériája. A tunya népét ez a világra rászállt nagy fehérség internálta a tanyai házakba, a tanyán nincs élet és nincs mozgás, bótorlaszok állják cl az útat s milyen munkába, mennyi erőfeszítésbe kerül, amíg a guzda utat tör magának csak az istálló, disznóól és a tyúkketrec felé. A bő elállja az ember útját, rabbá teszi otthonában is a szabadot; künn a végtelen hó, benn a v égtelen vágy s muzdulatlauná dermed a béna élet. Künn a végtelen fehér világol, benn a tanyai házakban a végtelen sötétség gubbaszt. Micsoda kincs ilyenkor a petróhmm, ba nem emelnék az árát, a tanya népe akkor sem tudná már jobban megbecsülni. A mindennél drágább fénnyel, rettenetesen kell takarékoskodni. Este hatkor már nincs élet a falakon belül sem, mert a legolcsóbb szórakozás s az élet legigénytelenebb formája mégis csuk az aloás. Ehhez rtenr E cl 1 fény és nem kell petróleum, a meleg dunna radiátora az esti meleget megőrzi hajnalig, amig a derengő nap magára vállalja a drága petróleum szerepét. A villany örök és tel jesíthetetlen vágyálma a ta nya népének; villanyvilágítás — mint bicskás falurossza, — hol késel az éji homályban? Az energiafogyasztás statisztikai adatai szerint még nem lenne „rentábilis" ez a t>» fektetés, a pénztőke megfelelő „kamatbázison* történő „amortizációja" nem lenne biztosított s a szociális lelkiismeret parancsa megtorpan a profit után ordítozó tőke követelése előtt. Aki nem látta még a Lóbuckákkal eltorlaszolt élet vergődését a bezárt falak között, aki nem hallotta az egy ik faltól a másik falig tipegő gondok zsörtölődését, aki nem látta még a munkátlanság kényszerének tehetetlen fajdalmát s a szegénységnek azt a kisplasztikáját, — nincs olyan aprólékosan alkotó művészet, mint a szegénység, — ami a takarékosság művészetét a fillérek törtjeiben is megmutatja, az nem tudja elgondolni sem, milyen életet élnek a fehér hó és fekete gond börtönében a tanya szegényei. Mint a madarak, amelyeknek éhes csőre és az ízes magok közé. clierpeszkedik a félméteres bő, úgy szenvednek ők is a hó diktatúrája által elvágva munkahelyüktől és piacuktól. Természetesen senki nem készült föl köziiliik arra. hogy napokon keresztül szobafogságba kényszeríti őket az időjárásbíróság. S bizony, nem tartalékolhattak magliknak semmit ezekre a rab-napokra. S most még az cgyniásonsegítés elve is megtörik, ki tud ezen az áthatolhatatlan havon keresztülküzködni csak azért, liogy megkísérelje, kaphatna-e a szomszédjától egy félpohárnyi petróleumot, öt deka sót, vagy tíz *zái gyufát kölcsön? A boltig nem tud clHogparorsiág höztpcurOpai szerepe napirenden A NfwijorK limes, a News Ctironicic, a Temps és a uorhí érsek rádióbeszéde foglalkozik isméi a maauur reviziOs követelések jogosságával A nemetek c'folfáh az oroszoknak kii'dött se*itséAeí és Galícia megszállásai - A finnek fontos hadászati pontokat foglaltak vissza Néwyörk, január. 23. McC'ormick a Ncwyörk Timesben mer/állapítja, hogy Magyarország védőbástyája Délkelcteurópánák és Olaszországgal teljesen azonos külpolitikája révén áldozatok •árán is biztosítja a dunai és Balkán-államok békéjét. A magyar kormány mérsékletéről tesz tanúságot az a körülmény, bogy nem teszi bonyolultabbá a helyzetet Magyarország erdélyi igényeinek időelőtti fölvetésével, jóllehet a románok fokozott ütemben fegyverkeznek 31a gyarország elten. Hangsúlyozza McCormick, hogy minden dunai, vagy balkáni tömb csuk súlyosbítaná a helyzetet és a magyar kormány I sem a németeket, sem az oroszokat nem kívánja ' ingerelni. A r< lenceji megbeszélések értelmében Magyarország nem akadályozza Romániát, ha komolyan védekezik Szövjetoroszország támadásával szemben. Budapesti legjobban értesült körök sem vemet, sem oYosz támadásiéi nem tartanak. Magyarország gerinces külpolitikája következtében mind nagyobb jelentőségre lesz szert a középeurópai egyensúly fönntartásában cs ezt a hadviselő felek is számításba veszik. A News Chronlcle szerint Románia nem hallandó engedményekre London, január. 2.3. A Neivs Cfirönicle vezércikkírója hosszasan foglalkozik a balkáni népek közötti ellentéttel és azt írja, hogy Törökország szerelné, hogyha Románia rendezné a közte és Magyarország, valamint Bulgária közöli fönnálló területi kérdéseket. Románia azonban nem hajtandó területi engedményeket lenni, bár elismeri, hogy engedményekkel biztosítani. lehelne az ország fönnmaradáséi. A yorki érsek rádióheszéde Európa átrendezéséről London, január 23. Tcmplc dr yorki érsek rádiónyilatkozatában kijelentett", hogy az angol kormánynak meg kell ragadnia a megfelelő alkalmat egy fegyverszünet, béketárgyalások, továbbá az állandó béke megvalósítása föltételeinek leszögezésére. Háborús céljairól tett nyilatkozatában az angol kormánynak kérnie kell a csehek és lengyelek függetlenségének helyreállítását. Lzt a függetlenséget pedig nem szavaknak, hanem törvényeknek kell biztositaoiok. Romániának is alkalmat kell adni, hogy döntsön saját sorsa fölött. A béketárgyalások egyik pontját kell alkotnia 'annak a követelésnek, bogy Ausztria szintén önmaga határozza meg sorsát. A fegyverszünet után a kcértckezletct addig kell elnapolni, amig a bábom által fölkorbácsolt szenvedélyek el nem ülnek. N re hérfé öalencu ' Csncar-Merhovícsot Paris, január 23. A Le Temps nczctc s'ze rint a jelenlegi balkáni, helyzetből termeszeiében. folyik, hogy Délszlávia közvetítő szerepet válla] Magyarország és Románia között. .I Temps római tudósítója szerint Gafcncu és, julní, csak a szomszédban bízhat ik, ha ugyan az nem indul el éppen őfelé, bogy kérjen tőle az, akitől kapni remélt. A készletekben való megfélemlítő szegénység az igazi fokmérője a tanyai nép gazdasági erejének. Mindenből csak a legszükségesebb s a legszükségesebből is csak a legparányibb mértékkel juthat ki nekik, csak a baj, a gond, a fizetnivaló hull rájuk kéretlen és méretlen. Senkinek nein jut eszébe, hogy hókapárokat követeljen a tanyai utak számára; mindenki tudja, hogy a fagy erejét csak a nap melege törheti szét, a tanyai élet türelemre megtanította a tanya népét s megvárja békén, amíg nap fölolvasztja, eső lemossa, meleg folpárázza a természetnek ezt a riasztóan bőséges ajáudékát. A hóbuckák között, mégis nyílik egy parányi rés, amelyen keresztül he tudna tekinteni a. szeretet és törődés a tanyai nép életébe. A támogatásnak. a széleiéinek, a törődésnek méretlen mennyiségére volna szükségükhogy kapjanak valamit jóságban és segítségben szegény cs sötét életük szebbé és könnyebbé tételére. A tanyai sors legyen független választástól cs bankettől, méltóbb volna hozzájuk és magunkhoz, ha kortesszólamok és fölköszöntők nem is zavarnák sem felelőtlen, soha bc nem váltott ígéretekkel, sem fogadkozásokkal, amelyek hamarabb elhervadnak, mint a száráról letépett pipacs. Javítani életföltételeiket, könynyíteni életük terhein, emberibb elet munkáját és szelíd örömeit megszerezni számukra, közelebb hozni őket a civilizációhoz, fölemelni őket. a kultúra melegéhez s a hit világosságát megerősíteni szivükben, ez nz a .feladat, amely méltó hozzájuk és méltó hozzánk s amelyet hangsúlyoz cs megfogalmaz minden tekintet cs minden gondolat, amely életüket n. szeretet bensőscgével s a törődés melegével simogatja vérr i rf