Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-18 / 13. szám

4 DfTMXCJT'ARORSZÁG CsuTörfok". fUf» január 1 SZEGED A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÖÍÜEÉES TÖRTÉKEM TÜKKÉBEH Tonelli Sándor dr érdekes könyve az árvizuláni Szeged éíe'éröl és gazdasági fejlődéséről (A Délniagyarország munkatársától) Érdekes könyv hagyta el a napúkban a sajtót. Touclli Sándor dr főtitkár Ízlésesen kiállított, százoldalas negyedrét nlaku tanulinányábon megírta a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ötvenéves történetét. A Kereskedelmi és Iparkamara február huszadikán díszközgyűlésen ünnepli majd fönnállásának ötvenéves fordulóját s erre az alkalomra megjelennek a társknninrnk kiküldöttei, de megjelenik Varga József dr kereskedelemügyi és iparügyi miniszter ÍR, aki a jubileumi ünnepségen fül is szólal. TODCIIÍ Sándor dr szinte hézagpótló munkát végzett a szegedi Kereskedelmi cs Iparkamara ötvenéves történetének megírásával. A Inra! rnuleijr és a városszeretet izzik át ezeken a lapokon és a vérbeli író a naptári keltezés mellett mindenütt ösztönösen érzékelteti a pszihologiai dátumot is. Élvezetesen Irta meg Tonelli Sándor dr az elmúlt félszázad történetét, amely egy kamara sugártörő prizmáján visszatükrözi az elet minden fölülctét. Mint ő írja, újítást akar bevezetni a jubiláris írások rendszerében: olyanformán akarja megirni és sajtó alá boesálani müvét, hogy azt el is lehessen olvasni. Szeged a mult század második felében Tonelli Sándor dr könyve elején részletesen és széles tárgyismerettel vizsgálja a tuagyar kamarák múltját. Megismertet beuuüuket azzal, bogy a magyar kamarák felállítását az első magyar kereskedelemügyi miniszter Klauzál Gábor 1818bau már tervbevette. A szabadságharc leveretése után osztrák kamarai törvény alapján 11 kamarát állítottak fül Magyarországon, ebben azonban Szeged uem szerepel. Szegeden 1890 ben létesítették a Kereskedelmi ós Iparkamarát Baross Gábor miniszter rcudclctére. Részletesen fölsorolja Tonelli Sándor Szeged gazdasági fejlődését a mult század küzepétül kezdve és megállapítja, bogy az erdélyi só a középkor, tói kezdve n Maroson került az Alföldre és Szecefjen volt az elosztó állomás. A gőzhajózás megváltoztatta a helyzetet. Az első tiszai güzbajót Sísütér János nagykereskedő 1816-ben építette Szegeden. A kis hajó építési munkáját Tóth Károly végezte, mint az egykorú följegyzések tanusitják. Egylzbco a hajó lciueüt a fekete-tengerig. A mult század közepéro esik a pest—temesvári vasútvonal kiépitése. és ezen keresztül Szeged belekapcsolódott a közgazdaság vérkeringésébe. Ugyancsak erre. az időre csík a gyáripari vállalatok létesítése. lSOS-bau létesült az első gőzmalom, ezt követte egy úgynevezett cxportmaloni, amelyet 1S6Sban Back H. és fiai cég vett át. Az első szalámigyárat 1802-ben Torossy József pesti kereskedő alapította. 1809-ben létesült a Piek Márk-féle szalámigyár, 1858-bau a Ncubuucr-féle gyufagyár, majd a hatvanas években a Bakuy-féle kötélgyár, amelyből később a Szegedi Kcnderfonógyár Rt. alakult. 1815-től már működik a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, lS67-bcn alakult a Szegedi Kereskedelmi és Ipurbank és ugyanakkor kezdte meg működését a Lloyd-Társulat. A LIoyd-Társulat tegyzökünyveibeu ilyen nevek szerepelnek: Aig* ter, Danuer, Deisler, Felmeier, Kleckner, Rainer, Szilber, Taschlcr, Wagner, Wiedertnann, Wolff. Ezek a kereskedők azonban csakhamar elmagyarosodtak, mert Szeged magyarsága abszolút erejű volt. Ebbe a niilliőbo kell hclebcljczui azokat a mozgalmakat — irja Tonelli Sáudor —, amelyek a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara megalakulását megelőzték. Az előkészület és választás dokumentumai hiányoznak, a legelső jegyzőkönyv 1891 február l én tartott teljes ülésről szól. A LloydTársulai jegyzökönyveiben azonban 1872-ből van nyom, bogy l'álfy Ferenc polgármester már megemlékszik éwégi jelentésében egy kamara felállításának lehetőségéről, l'álfv polgármester ebbrn a .irlrnlésbcn érdekesen Írja, hogy Szeged kereskedői és ipá romi 1872 ben 909 forint és 80 krajcár telir.-rn kidobott pénzzel járultak hozzá, a pesti kamara fönntartásához. A kamara a LIoyd-Társulatnak köszönheti megalakulását, bár 1879 március 12-én az árviz el pusztította Szegedet és megakasztotta az előkészítés alatt levő közhasznú inlézménvek létesítését. 1890 február 10-én rendelte cl Baross Gábor miuiszlcr a szegedi kamara föláll i I ás.-it Csongrád cs Rács-Bodrog vármegyékre, továbbá Szeged, Ilódmezővásárbely, Baja, Szabadka, Ujvidck és Zomborra kiterjedő hatáskörrel. Kúllay Albert akkori főispán vezette le az első választást, mint miniszteri biztos. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara első elnöke Lili in Károly kékfestőmester lett, alelnökei: Weiner Miksa gabonakereskedő és R a i ti c r Ferenc asztalosmester. Az első alelnökük egyike tehát a mostani elnök nagyapja volt. A vezető titkári állásra Kulinyi Zsigmond lapszerkesztőt választónak meg, Másodlilkár Bakav Nándor volt országgyülési képviselő lett, Jegyző pedig Vckcs Bertalan. I Milfcniumfól a világháborúig 'A Kamara élén rövid idő alatt több elnök működött. Lillin Károly két év múlva elhunyt, helyébe Gál Ferencet választották, aki öt esztendőn keresztül viselte az elnöki tisztet, mig a századforduló előtt közvetlenül Szarvadi Lajos lett az elnök, ő busz éven keresztül maradt a Kamara élén. Kulinyi Zsigmond 1903-ig volt titkár. Erre az időre esik a Millenium a magyar gazdasági élet nagy bemutatkozója s a szegődi Kamara kerületéből 596, Szegedről száz kiállító vett részt. A Millenium évében készölt a Kamara mostani székháza, az építkezés irányítására négytagú bizottságot jelöllek ki: Csáuyi János, Kun Bertalan. Wagner Gusztáv és Raincr Károly kamarai tagokat. Ebben az évben azonban csak az alapkövet tették le. a 'tulajdonképpeni építkezés a következő esztCDiíOre maradt. Tonelli Sándor hosszú oldalakon keresztül ismerteti könyvében Magyarország boldog éveit és a világháború előtti esztendőkét. Jellemzésül megemlíti, bogy cz volt az idő, amikor a kereskedelempolitikai nehézségek dacára a szegedi bútoripar megtalálta útját Belgrádba és Bukarestbe. Ezekben az években már mint álluodóan visszatérő kérdés szerepel a Duna-Tisza-csatorna. Kulinyi után IVrjéssi László, ezután pedig 1913 október 8-án Tonelli Sáudor dr lelt a Kamara vezető, illetve főtitkára, A háború negyedik évében Wimnier Fülöp lett a Kamara elnöke, alelnökké pedig Pálfy Dániel gépgyárost, Pálfy József dr polgármester testvérbátyját választották. A háború szerencsétlen befejezése; a forradalom, a megszállások idején a Kamara hősiesen küzd Szeged közgazdasági életének megsegítésén. Uj világ a régi helyén A Kamara területe megváltozott és az uj helyzetben Szeged uj geopolitikai orientációra kényszerült. A város őO—70 százalékig elveszítette vidékét. Szeged gazdasági helyzete reménytelenné vált, mert Északon nem tudta ezt pótolni, amit Délen elvesztett. Statisztikai adatokkal támasztja alá Tonelli Sáudor dr azt a valóságot, bogy Szeged gazdasági élete mennyit gyöngült a háború után. Aztán elkezdődött a rekonstrukció ideje, a Kamara tataroztatta székházát, sőt uj házat Is vásárolt. 1926-ban Wimmer Fülöp elnök mellett Vérlcs Miksa és Körmendy Mátyás lettek az alelnökük. Klebelsberg Kuné gröf nagyszabású épitöprogramja Szegedet az Alföld fővárosává varázsolta. Tonelli Sándor rámutat arra, bogy a szegedi Gazdasági Vasat brtyett okosabb lett volu» a tanyát jó úthálózatokkal összekötni és nagyszabású autóbuszlorgaliuat létesíteni. A harmincas esztendőkben a kamarai elnökség változatlan maradt. 1931-ben Vértes Miksa lett a Kamara elnöke, 1938-ban pedig Raincr Ferencet választották meg. Az fí személyével a Raiucr-család harmadik tagja került a Kamara elnöki égébe.. A Kamara 1938, évi elnöksége tebát ugy alakult, bogy Raincr Ferenc mellett Gróss Marcell, a szegedi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatója és Pongrácz Albert, a szegedi Légszeszgyár és .Villanytelep vezérigazgatója léitek alelnökök. Érdekesen jegyzi ineg Tonelli Sándor ar, első és második zsidótörvénnyel kapcsolatban, hogy a gazdaságú élet egyt'.s területén, ahol az utolsó félszázad alatt, a pozíciók igen nagy részét zsidók foglalták el,1 az őrségváltás zökkenővel fog járni, de semmiesetre som fogja a magyar gazdasági élet össze-, omlását jelenteni. Tonelli Sándor egy poélikusan szép mondaital fejezi bo százoldalas tanulmányát: »A szegedi Kamara, amikor a féL/ázados mult jelzökövéu'l megáll egy pillanatra, hogy « jövőbe tekintsen, tisztán láthatja hivatását, a magyar gazdasági kultúrának melegét sugározza ki tág körzetben a párázatos levegőjű, őserőben és gazdagságban ragyogó kerületekre* OT! kerületi székhely lesz Hódmezővásárhely lövö évre tervezik a szegedi kerület vásárhe* lyi működésének megszüntetését (A Délmagyarország munkatársától) A vásárhelyi újságokban gyakran fölbukkanó bit az, hogy Hódmezővásárhely önálló OTI kctilleti székhely lesz s igy a szomszédos város társadalombiztosító ügyeit nem a szegedi kerület intézi. Régi óhaja ez Hódmezővásárhelynek s a »Vásárhelyi Uj llirek* szerdai számában megjelent híradás szerint ez a kérdés most a megvalósulás stádiumába lépett. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöksége és igazgatótanácsa ugyanis legutóbbi ülésén olyanérlclmü határozatot hozott, hogy Vásárhely székhellyel uj kerületet szervez, amelynek hatáskörébe vonja a szomszédos Orosházát is. A végrehajtásra jövő év elején kerülne sor, ekkor lesznek ugyanis az önkormányzati választások. Hódmezővásárhely ezzel az intézkedéssel az 1928 előtti autonómiáját nyerné vissza. Ismeretes ugyanis, hogy! ékkor szüntették meg az önálló kerületet és Vásárhely társadalombiztosító ügyeit az^ olt elhelyezett szegedi kirendeltség látta el. Ezt a kirendeltséget 19,15-ben megszüntették s ettől az időlől kezdve két szegedi tisztviselő végezte a nagy ulíöldi város szélcskiterjedésű ügyvitelét. A vásárhelyi lan híradásával kapcsolatban érdeklődtünk nz OTI szegedi ügwczeló igazgatóságánál. ahol azt az információt kaptuk", hogy a határozatról a szegedi kirendeltség még semmiféle hivatalos értesítést nem kapott. A probléma ilyen megoldása valószínűnek látszik s kétségtelenül cgvformán szolgálná -mindkét város érdekéi, mert egyrészt az önálló vásárhelyi kerület munkáia gvorsabli cs liatékonvabb ügyvitelt credménveznc. másrész pedig Szeged is mentesülne attól a többletmunkától, amelynek folytán az ország második legnagyobb városában az Országos Társadalombiztosító Intézet bizonyos napokon' főorvos nélkül marad. 21 Szegedi izraelita Hithözség elöljárósága értesiti tagjait, bogy az 1910. évi egyházi adó kiszabását tartalmazó lajstromok január 25-éu délután 5 óráig közszemlére vannak kitéve a hitk. irodában (Margit-utca 20. I.) Felszólamlások február 2. án déli 12 óráig terjeszthetők elő ugyanott. A hitközség tagjai a terhükre kivetett adóösszegekről cirnükre szóló postai értesítést kapnak. Ezen értesítés kézbesítésének elmaradása azoubuD sem a felszólamlás, sem a felszólamlási határidő elmulasztását nem pótolja'. •f" Párisi Nagy flruház Rt, Szeged (Csekonics ésKiss-utca sarok > FARSANGI CTKKLK Xégus bomba 1 drb —.02 Durranó borsó T drb —.05 Papir álarc 1 drb —08 Tapir trombita —.10 Kifuvó kigyó —12 Miniatűr tollas kalap —.12 Hólabda fehér, vagy szíues 1 csomag —.14 Szerpentin 10 drb «—16 Tiroli kalap >—14 Török sapka —.1-1 Huszár sapka! •—•14 Bocskay sapka —.1$ Konfetti 10 csomag —20 Papir ernyő —24 Színes papir girland —.58. —.24 Tengerész, vagy zsoké sapka —.24 Gyermek álarc —.38. —.28, —21 •tói csokoládé bonbon 5 drb —.21 Durranó gyufa 1 levél —24 Női, vagy férfi dominó álarc —.78, — -18 Hófehérke, vqgy bét töipe álarc —78 Miki egér álpre —78