Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-14 / 283. szám

Csütörtök, 1939. XII. 14. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. cvíoluam 293. szám A város és a gázgyár rÁ decemberi közgyűlés elé kerül a bá­rom milliós gázgyári kölcsön átalakításának ügye s ugyancsak a decemberi közgyűlés dönt Röszke cs Szent mihály telek villamos világítással való ellátása kérdésében. A gázgyár ezekben a betekben sűrűn szerepel így^ a bizottsági tárgyalások napirendjén s a polgárság érdeklődését ezek a tárgyalá­sok újult erővel irányítják arra a szerző­désre, ami a város és a gázgyár közölt a koncesszió meghosszabbítása tekintetében létrejött. Ügy gondoljuk, hogy a város cs a gáz­gyár között senki neiu akarhat harcot, az ellenségeskedés nem volna érdeke a város­nak, de bizonyára nem volna érdeke a gáz­gyárnak sem. S ahogy az eseményeket meg tudjuk ítélni, a város azonfölül, hogy sú­lyosra fordult pénzügyi helyzetében olykor vontatva tud csuk eleget tenni fizetési kö­telezettségeinek, semmit nem tesz, ami vi­szonyát a gázgyárral ronlbutná. A város minden lépését a méltányló belátás, az^en­gedékenység, a szerződés jóhiszemű értel­mezésére irányuló törekvés vezeli, soha a .város nem foglalt cl olyan álláspontot, amit jóhiszeműuek tartani nem lehetett s a pö­röknek abban az ái'áda ' ban, amelyet a gázgyár csak a legújabb időben zúdított a városra, — ahogy mi tudjuk, — talán egy volt, melyben a bíróság nem adolt igazat a városnak. Ezzel természetesen nem azt akar­juk mondani, bogy a gázgyár rosszhisze­műen inelit egymásután pöröket a város cl­Jcn s hogy a város ellen képtelen igényeket kísérel meg érvényesíteni, — ha mindennek jelenségei észlelhetők lennének, akkor sem állapítanánk azt meg a gázgyár ter­hére, mert nem az a célunk, hogy a város és a gázgyár közölt súrlódási felületekét, hanem uz, hogy érintkezési pulitokul keres­sünk. A gázgyúr módosítani akarja azt a szer­ződést, amit a várossal hat év elölt köiött u koncesszió meghosszabbítása kérdésében s a gázgyár olyan módosításokat kíván, me­lyek a város számára nagy keservesen megszerzett előnyökről való lemondást je­lentenék. Ugy gondoljuk, nincs a városnak polgára, aki ennek a szerződésnek in peins módosílásál megengedhetőnek tartaná. A városnak kötelessége az, hogy c szerződés terheit viselje, de a városnak joga az, hogy a fogyasztóknak juttassa azokat a kedvez­ményeket, amelyek ellenében a közületnek terheket kellett magéra vállalni. A gázgyár egészen más szellemben hajija végre a szer­yö<lést, mint a város. A gázgyár minden jo­gúi fogyatkozás nélkül érvényesíti s a szer­ződés minden rendelkezésének olyan értel­met tulajdonít, amilyen értelmezés gazda­sági érdekeinek megfelel. Amíg a gázgyár­nak cz a magaturtésa sem a városnak, sem a fogyasztóknak érdekeit nem sérli, addig tv ellen kifogást emelni nem lehet. De azt lehet kívánni, hogy a város magatartását a gázgyár magatartásához hangolja s igényei érvényesítésében alkalmazkodjék a gázgyár eljárásának módszeréhez és szelleméhez. A város legyen engedékeny, legyen bcláló és méltányos, ha a gázgyár részéről is engedé­keny, belátó és méltányos maira tar lássál (a­Ma dönt a népszövetség Oroszország kizárásáról A finn-orosz viszály tanulmányozására kiküldött külön­bizottság megbélyegzi az oroszok szerződésszegését, Finnországnak szóló segélynyújtásra szólítja föl a tag­államokat és a Szovjet kizárását indítványozza További finn sikereket jelentenek a harc­terekről Genf, 'december 13. A Havas-iroda jelenti: A finn kormány fölhívását tanulmányozó nép­szövetségi külöu bizottság határozati javaslatot dolgozott ki. A.javaslat a következőket tartal­mazza 1. A közgyűlés megállapítja, hogy Oroszor­szág azzal a támadással, amelyet Finnország irányában elkövetett, megszegte, a Finnország­gal kötött külön politikai egyezményt, valamint a párisi egyezményt és a népszövetségi egyez­mény 12. cikkelyét, továbbá, megállapítva azt, hogy SzovjrlOroszofszág a támadás megindítá­sával minden jogi alap nélkül megsértette a Helsinkiben kötött finn-szovjet támadást kizáró egyezményt, amely 19Í5 év légéig maradt volna hatályban, — ünnepélyesén élitéli Szovjclorosz­orszagnak a finn állam elleni akcióját. A köz­gyűlés sürgős fölhívást intéz a népszövetség valamennyi tagjához, bogy Finnországnak a módjában álló anyagi és emberbaráti segítsé­get nyújtson és tartózkodjék minden olyan ak­ciótól, amely meggyengítené a finn ellenállást; fölhatalmazza á főtitkárságot, hogy tanácsko­zást kezdjen a vcm tagállamokkal esetleges egy ül lm üködes "céljából. 2, Megállapítva azt, bogy Oroszország — jól­lehet meghívást kapott — visszautasította a tanács és a közgyűlés előtt való megjelenését, ezzel meg seri cl te a népszövetség egyik leglé­n//egesebb kötelezettséget a béke szavatosságá­val és a nemzetek biztonságával kapcsolatban. özövjetoroszorszúg nemcsak a népszövetségi egyezmény kötelezettségeinek megsértésében bűnös, dc egyúttal az egyezményen is kiviil helyezte magát. A tanács az egyezmény 16. cik­kelye értelmében — amely a kizárásról szól — jogosult arra, hogy levonja a következtetéseket ebből a helyzetből és ezért, azt ajánlja a ícit nácsnak, hogy a kérdéses vgyrf döntsön. A népszövetségi különbizottság elfogadta a határozati javaslatot, amelyet csütörtökön ter­jesztenek a népszövetségi közgyűlés elé. Egye­dül a svéd és nörvég kiküldött jelentette ki, hogy csak fönntartással adják hozzájárulásu­kat a javaslathoz, mert kormányuk véleményéi kell megkapniok. Sulim orosz veszteségek Helsinki, december 13. A Havas-iroda jelenti: A szerdaesli fiuo hadijeiculés közli, liogy Tolva­jarvi környékén réndkiviil heves harc folyik. A finnek 5 középnagyságú harcikocsit, 4 tábori ágyút, 5 púncctörő ágjut és nagymennyiségű ön­működű fegyvert zsákmányollak. Az oroszok igen súlyos veszteségeket szenvedtek. A hivatalos jelentés jelzi, hogy valamennyi arcvonalon jár­őrtevékenység folyik. A 'J'aipale folyó partján végig a keleti arcvonal mentén tovább folynak a harcok. A legtöbb orosz támadást visszaverték. A Koivistol finn partvédő illegek hathatósan tá­mogatták a szárazföldi csapatok hadműveleteit. A L'Uloga-tó mellett a finn ütegek szátugrasztut­lálkozik, dc engedékenységének mértéket, méltányosságának fokát s belátásának ter­jedelmét a gázgyár eljárása körén tapasz­taltuk Szabják meg. Azt a gázgyár sem kívánja, hogy amikor ő a legszigorúbb jog mcgolkuvásnélküH álláspontjára helyezke­dik, akkor a város elnézést, különös mél­táuvlást s atyafiságos belátást tanúsítson. S ennek keretében kell megítélni azokat a föltételeket is, amelyeket a gázgyár a röszkei világítási hálózat kiterjesztésével kapcsolatban szabott meg. A város kényte­len áldozatokat vállalni, ha « gázgyárt olyan teljesítményre akarja szorítani, amit az a várossal kötött szerződés alapján vál­lalni nem köteles. Ámde, ha a város kény­telen áldozatot hozni, ne kelljen áldozatot hozni a röszkei és szentmihályteleki fo­gyasztóknak is. 11a egyszer a város a veze­ték kiépítése költségeinek nemcsak kamat­szolgáltatását, hanem amortizációját is vál­lalja, akkor nincs alapja annak a kívánság­nak, liogy a röszkei fogyasztók 27 s/ó/alrk­kal niagusahh egységáron kapják a villamos áramul, mint a Széchenui téren lakó magán­fogyasztók. A gázgyárnak joga van ki­egyenlítését igényelni annak a különbség­nek, ami a belterületi és a röszkei fogyasz­tó számára kiszolgáltatott villamos árain termelési és elosztási föltételei között két­ségtelenül megvan, dc ha a város magára vállalja a tényleges építési költség amorti­zációját, akkor nagyon is vitatható annak a kívánságnak jogosultsága, hogy lehet-e, szabad-e a magánfogyasztók egységárát ezen a címen még 25 százalékkal emelni? Nem azt kívánjuk, hogy a város alkal­mazkodjék a gázgyár harcmodorához, ha­nem azt, hogy a gázgyár kövesse a város példáját a méltánylásnak cs méltányosság­nak hangjában, szellemében és ráutaló cse­lekedeteiben. A fogyasztok érdeke békét, kíván a város cs a gázgyár között, de ez a béke csak akkor állhat helyre, ha mind a kél fél kész érte áldozatot hozni s ha mind a két fél végrehajtja a lelki lefegyverzést. S ezen a téren — a legnagyobb tárgyilagos­sággal és legőszintébb jóakarattal állapít­juk meg, — csak a gázgyárnak von tcimi­\ ulóiu-

Next

/
Thumbnails
Contents