Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-08 / 279. szám

DECMAGYA RORSZÁG 5 A HOLNAP HŐSEI Oedge Giiy, a Korzó Maxi ui filmje Ez a film megint csak magyar diadal. Kor tesz Mihály rendezte. A film színes. Láttunk már ráhány színes filmet, do ilyet még soha. Csodálatos tájak, mélykék folyók, vágtató bölénycsordák, vad hegyek- és megvadult, száguldó, oinbcrttipró marhacsordák. A film liősei Erről Flyun, akit a * Eóbiu Hoodból már igen jól ismerünk. Ragyogó dolgokat müvei ebben a filmben is. Partnere a szépséges és ennivalóan kedves Olivia Ha villand­( A film vaduyngati regény, dc a legjavából. L I. ,. | Aztán valamivel több is. Gyönyörű költemé­nye annak, miképpen tört magának átat a ei vilizáeió és kullura az indián territóriumo­kon túl a Red Eiver partjára, a sötét hegyek közi. Cöwboyok lorasbravűrjai, izgalmas kalan­dok, barcok az égő vonatban és hatalmas tö­megjelenetek Kertész Mihály graudiózus ren­dezésé-ben a szezon egyik legnagyobb sikerű filmjévé avatta ezt a nagyvonalú alkotást, amit ma mutat ba a Korzó Mozi. Rosenthal kerámiák porceilánok HAY MIKSA-cégnél Miklós Jutka, volt nagyváradi „holnapod' költőnő ismeretlen verse Emlékek a „körösmenti Parisából Valami egészen különös, csodálatos, fehé­ren izzo Juhász üyuia-kuitusz vau kiaia • kulóban szerte az országban, sut a határokon tul is. Szeged nagy kölloíia amilyen magános es elzárkózott volt az életében, uiuiyiia a nyilvánosságé, a magyar közé, a magyar kui­turaé és irodalomé leli halk, csendes, észre­vétlen fizikai elmúlása ulán... Már alig lehet követni és belátni azt a rengeteg cikket, essay-t, amelyek az elmúlt két esztendő alatt valósággal könnyes begyek­ké nőttek a magyar sajtóban. Az Ipur-ulca 13-as számú ház kel kicsi szobájából Juhász Gyula már elindult az égi magasságokba, halad az örökkévalóság czústtaván a legjobb magyarok fényes soraiban, a üalhalatlansag leié ... Nemrégiben véltük a hirt, hogy a Paris­ban élő Andersen György franciára for­dítja finom szonettjeit. A párisi hangverseny ­dobogón és a rádióban Andersen Felicia esengő hangja szólaltatta meg a magyar tá­lak és a magyar szomorúság szegedi hűik lantosát. Versei megzenésítése körül példa nélküli *erseny indult meg. Kőnig-Király Péter, Polgár Tibor, Kemény Egon, Budav Dénes melleit egész sora a iratai szerzőknek kéri az engedélyt a, Juhász vers­gyöngyszemek zenei tolmácsolhalására. A 1' á p a i Krisztus köré hangjáték van készülőben s alig van 1—2 hét a magyar rá­dió műsorában, hogy ott Juhász Gyula műi­den élőknél élőbben ne kapna helyet. Az emlékezés arauycsöppjei hullanak a magános költő sírhantjára, amely alatt Ju­hász Gyula. a legfehérebb magyar költő, aki egész eletében csak álmodott, már Miéin 11 m o d i k, csak fekszik hanyatt.® És ha életében cl is dobta magától az érdek­lődés cs baráti közeledés talán sokszor terhes szálait, most már.tűrnie kell a feléáradás e roppant hullámait. Szelleme minden élőknél élőbben mozgatja, irányítja és alkolő munká­ra ösztönzi mindazokat, akiket a mai lét­küzdeletu kemény harraiban is gyönyörköd­rolni és elbűvölni elragadó költői művészete. De. Szeged nagy kőltöfiát fiatalsága évei­ben is a szeretet meleg hullámai övezlek. Spk bizonysága van ennek az egykorú sajtóban és irodalomban, de most egy ujabbra, igenked­vesre és értékesre akadtunk. Ismeretes 1908 ban alakult meg Nagyvá­radon a Holnap-Társaság, amely a fő­város /álkultúrájával® kivánt szembefordul­ni. Ennek a mozgalomnak a szellemi vezére tudvalevőleg Juhász Gyula volt. Ez a drága, sziiips, hullámzó • körösmenti Páris® volt Tuhász Cvula élrtállomásaí közöli a holdéig­öröm rózsás szigete... Ennek az emlékeihez menekült a nagv életfagyok ke.ménv éveiben ta §ok keltői álomlátásában fordult Várad felé: Várad, a kiesi magyai élet Nagv és uj küzdőit Te adtad, Költök és ifjú merészek Bernied ébredtek és akartak. Ott ismerte meg mint színházi kritikus Anna-t, élete álom-asszonyát, aki mint sző­ke árnyék kúszott ál életen. /Áldottak a színházi esték, amelyek Annát fe­lém vezették®, — énekelle egyik elbűvölő vers-sóhajában. Legszebb költői megnyilat­kozásainak cs képeinek Várad volt az ihlető­je. Dc olt szövődlek egész életére szőlő haráli kapcsolatai is, amelyek valóban /holtomig­lan holtodiglan* tartollak, mert Babits Mihály, Ernőd Tamás és Duttka Ákos ba­rálsága valóban elkísérte »koporsózártáig;...« A Holnap-Társaság hat férfitagja között egyetlen nő volt: Miklós Jutka, nagyvára­di költőnő, polgári foglalkozásában művészi fotográfus. Miklós Jutka amilyen kitűnő volt a mesterségében, olyan igazi, hivatott éne­kese volt az akkori uj magyar Ijrának is. Csupaszivlélek, táruló melegség volt a fiatal váradi költőleáuy. Fekete hajával, csillogó mélybarna szemeivel, pasztellkék selymeiben maga is egy érdekes, művészi élőkép volt a váradi finom, artisztikus atelierben... A fiatal, költői álmok fele kívánkozó Mik­lós Jutka végtelen rajongással fordult Juhász Gyula költészete felé. I9Ö8 jmiius 9-én egyik verskötetébe ezt a dedikációt irta: /Mélysé­ges mély harmónia-nyájak, könnyes érzések geniális Juhászának — testvéri szeretettel Miklós Jutka®. De ugyanazon év októberében már versel irt a bánat köllőjé«-nek az »Élet Őfelsége® eiiuii. nagy közönség- és sajtósikert aratott müvének első oldalána. Bevezetőül Juhász Gvulának c£y versszakát idézi, cz igy hang­zik: -'A' mélyből jöttem árván, szomorún, Hogy átvergődjem az örök borún. Hogy születésem gyászán győzve én, Meghalni tudjak az élet hegyén®. Ezt követi a Miklós Jutka saját verse: Árván, szomorúan én is a mélyből jöttem, ölök ború és köd terjeng köröttem. Suhogó jegenyék bókolnak a szélben. Tévelygek én is zivataros éjben. Rokonok vagyunk KQzködünk, vergődünk És születésűnk átkán sohse győzünk. Nem az élet hegyén halunk mi meg. A hegy alján egy tüskés vad barázda, Rojtorjános, bus. elhaevolt ösvéúv. Ott dermeszt holtra a lialálhideg. fidófWt cs VcMiilftmciJ&yi, ... Igaz. Rokonok voltak és azok is ma­radtak mindhalálig, mert a Miklós Jutka drága szivéhez tiz esztendő múlva is a leg­jobb ajánlólevél volt, ha valaki Szegedről, a. Juhász Gyula városából jött. Azt finom lé­nyének táruló melegségével azonnal átölelte. Mi 1918 tavaszán fogtunk utoljára vele kezet, a színes, hullámzó körösmenti Páris®­ban. Irogplsö és legutolsó szava: Juhász Gyula volt Vásárhelyi Júlia. Akik segít ettek a harc kezdetén . ® Egy esztendővel ezelőtt új tel és uy a ka­jtat jegyében indult új átjárj a Délnut­gyarország. Az évfordulón sjcámotvetüufc az elvégzett munkával s büszke öntudattal állapítjuk meg, bogy sokan megértőitek harcBnkat, sokan magukévá tették célun­kat Nemcsak olvasótáborunk növekedett, hanem írói körünk is bővült. Fölismerték a barc igazságát ós segítettek a cél feló irá­nyuló törekvésben. Itt találjuk a közös munkálkodás kronologikus sorrendjében Antal István dr- igazságügyi államtitkárt, aki az új magyar kibontakozás útjait je­lölte meg lapunk hasábjain. Az egyháziak részéről Madarász István dr. kassai püs­pök, Tárkonyi Hildcbraud dr., Dióst Géza dr., Lukuls József dr., l', Oszlay Oswabl és Szenthelyi Molnár fmre neves tudósokat és írókat találjuk abban a galériában, amely, lapunk értékét kezdettől fogva fémjelezte. A tudomány világára a szegedi egyetem hírneves professzorai: Ercky István dr., Csekey István ilr., Kogutowiez Károly dr., Pollner Ödön dr., Zolnai Béla dr. egyetemi ta nárok, valami ut Kocsis J. Eúdre dr.f Cs. Sebestyén Károly egyetemi magántaná­rok vetettek fényt a lV'imagyarorszá-g ha­sábjain. Irodalmi rovatunkat Babay József, Tonelli tíándor dr., Sz. Szigcthy Vilmos Erdei Ferenc;, Brretzk réter dr. tettek szí­nessé cs értékessé. Az aktuális kérdésekhez mind szegedi, mind országos relációkban vitéz Shvoy Kálmán dr.. Hunyadi Vas Ger­gely dr., Cscrzy Mihály dr. és számosan' mások szóltak hozzá, a város yezetötársa­daliuának köréből. Tudósok, művészek és politiku'sok nyilatkozatai tartották fönn az állandó kapcsolatot és érdeklődést a. közön­séggel és az olvasók körében; Krresztrs­Jtischct Ferenö belügyminiszter, Törs Ti­bor, képviselőházi alelnök. Szőke Gyula d>r. felsőházi tag, vitéz Makray Lajos, Eck­hardt Tibor vázolta muukaiársaiuk előtt a magyar föladatok kontúrjait; vitéz Szén­drey László főispán, a Vitézi tízek volt. székkapitánya tett bitet a végső magvai föltámadás mellett, Várady Imre dr. egye­temi tanár, a Dugonics-Társaság elnöke, Baló József dr., Györffy Barna dr., Miskol­czy Dezső dr- tudományos megnyilatkozá­sai mellett üomagk Gertin rd, a Nobel-díjas profosször, az I .G. FarbenindQstrie hakte-. Aranyai, brillant chncrckci, cksicr zálogjegyeket magas áron vásárolok. Nagy óra és éte/ei javító niub®'v, Laczká árás ékszerész. Kárász u. 14-

Next

/
Thumbnails
Contents