Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)
1939-12-31 / 296. szám
Vasárnap. 1959. 'decemb'er 31. D í' r M A" G Y A R Q R P t A G A második református templom a Dugonics-téren épül fl református egyháx UU!döH$ége a várositásán Délmagyarország munkatársától) Szombaton délelőtt a szegedi református egyház presbitériuma Bakó László lelkész vezetésével megjcleul Pálfy József dr. polgármester előtt, bogy az „Uj Magyar Hajnal templomáénak fölépítéséhez moguyerjék a. hivatalos város támogatását. Bakó László lelkész hosszabb bőszedben tárta föl a szegedi reformátusok kérelmét. — A szegedi református egyházközség második református templom építését határozta el. Templomunk: az „Uj Magyar Hajnal temploma" építési akciójának élére a legelső magyar ember, mindnyájunk féltett büszkesége:' Horthy Miklós kormányzónk állt azzal, hogy a. förédnoksóget elvállalta- 100—120.000 pengő költséggel akarjuk második református templomunkat- fölépíteni s máris együtt vau 50.000 pengő- Mivel a reformátusok a Belvárosban laknak, arra kérjük Méltóságodat, hogy az új Magyart Hajnal templomát a Dugönigs-tcr Dani János-Utcai részén építhessük föl. — Tudjuk, hogy mi szegedi reformátusok a kisebbséget jelentjük. De ma. nem olyan életviszonyok vannak, hogy a számok döntő tényezők lehetnek. A miuap mondotta, karácsonyi szózatában XII. Piüs pápa, hogy minden népnek, akár kiesi, akár nagy, joga vau sz élethez. Ránk is éiwényes ez az igazság. Tízezernyi szegedi reforrnátuB boldog újévét kérjük a várostól, de kétmillió ui agyai; reformátusnak boldog újéve lesz, ha á Civitas Solis ct Rcssurectiönis városa megajándékoz henuüu-" k'et. Bakó László lelkész szavai utáu Pálfy József dr polgármester válaszolt: — Az Uj Magyar Hajnal templomának fölépítése kérdésében már sokat tárgyaltunk Bakó László lelkész és Széli Gyula főgonduok •urakkal. ígérem. hogy kézbeveszem a templom építését, mert meggyőződésem, hogy minél több templom épüljön- A sze^efetlenség mai világá-. bau szükgég van templomra, az egyetlen helyre, ahol békében vagyunk egymás mellett. Hiszem, hogy a templom terve méltó lesz a Dugonics-tcrhez, amelynek az „U.i Magyar Hajual temploma" méltóságot jog kölcsönözni- Vannak nehézségek, de Özek elháríthatok. A legközelebbi kisgyűlés és közgyűlés elé viszem a templomépítés kérdését. A küldöttség megelégedéssel vette tudomásul Pálfy József dr. polgármester válaszát és újévi jókívánságok közepette távozott a torony alól. gyönyörűen készülnek legújabb francia gépemmel csináltasson. A haj nem törik és természetes fényt kap. Estélyi frizurák Kossuth Lajos sugárut 23. Tartós ondolálást Heréd! Gizella, Vásárhelyi Júlia: A fiatal Juhász Gyula II. ... Az egyetemi evek után fiatal életére borultak a ípég nehezebb esztendők a „végek"-™ való vándorlás keserű napjai. Minden várost, minden tájat, minden hungulaíot megfestett költeményeiben Juháss Gyula, a magyar élet költő-tájfestoje. £s mindig nagyou tinóm, halk, lehelletszerűen átlátszó színeket kevert érzékeny hang-szer-palettáján. Először — 1906-ban és 7-ben — a tnarámurosszigeti piaristáknál tanított. Innen Lévára sodorta kemény végzete. f908-ban Nagyvárad lett uj életálloraása és egyben életének feledhetetlenül boldog, színes korszaka is. Yáradi emlékeiből élt a nagy életfagyok idején, a későbbi súlyosan nehéz evekben visszamenekült lélekben a „kőrösparii Páris"-ba, ahol ismeretesen megalakult a IIolnap-Társaság, amely a főváios „álkultúrájával" kíváut szembe fordulni. Ennek a mozgalomnak Juhász Gyula volt a lelke. De vége lett az aranjuezi szép napoknak, a vándorlásra ítélt-"' fiatal költő 1911-ben Szakolcára került. Ott fanárkodik 1915-ig és onnau nyeri el — 1912-beü — Pannónia légió Hala című Teriével a Petőfi-Társaság Bulyovszky-díját, kétszáz aranykoronát. A határszélen találkozott elete nehézsorsü osztályosával, a kis magyar tanítónővel. Érzékeny lelke • nint finom műszer fogta föl a kis Íánvszív halk bánatát-, mélységes együttérzéssel fordult felé: Egy szürke és hervadt faluban láfíatn I tót. hegyek közt árván, csendesen. I erbéna. fonnyadt kicsi, ablakában, Szivében távoli, szerelem. 'I büszke Pestről jött a hűs habárra, i gy zongora volt minden vágya itt, Egy álmddozó hangszer a szobába. Hogy játssza rajta Schumann dalait. Hogy játssza rajta eljátszott szerelmét l\s szegény kicsúfolt életét V hogy játsszon véle sok bús, boldog emlék... Elvitt idő és elvitt messzeség. De sokszor gondolok rád, karcsú, szőke, Reménytelen, kedves. Hamupipőkét. Minden városban, ahova kemény hivatalos kenyere hajszolta, a helyilapok munkatársa lett. Olyan egyszerűen és ösztönösen kapaszkodott a kulturális lehetőségekbe, mint amilyén természetesen kúszik a repkény a fára. Közben a budapesti lapoknak küldözgette halk, finom szonettjeit. A áradon mint színházi kritikus is működött,, ott ismerte meg Annát, élete álomasszonyát, aki mint szőke árnyék kúszott. át életén. „Áldottak a színházi esték, melyek Annát feléin -vezették .. De áldott. volt egész Várad, mert a szakokéi dombokról így szálltak vissza emlékei: Várad. a kicsi magyar élet Nagy és új küzdőit. Te adtad. Költök és ifjú merészek Benned ébredtek cs akartak. A későbbi években •— amikor már tanári állásától megvált — Szegeden fejtette ki gazdag hírlapírói munkásságát. Költeményein kívül a szegedi lapokban jelentek meg a vezércikkei, szinliúzi és könyvkritikái, cikkei és sok kedves, linóm, miniatűr írása. Dc ez a korszak Juhász Gyulának már más élet fejezetéhez tartozik. Mi negyvenedik életévén iéil nem követjük itt :i „bánat költöjé"-nek — .amint, kezdettől fogvq nevezték — irodalmi és emberi életének ujjait. Ennél, az előtte is jelentős határállomásnál XXXX. című költői vallo. másában, így tört föl panasza láthaiatlan I és testetlen asszonvóboz: I .1 i muaiztaloívla Szeged, Klauzál-tér 6, sz, (M. B. C- cipőilzlet mellett) Bútorai szenzációsak Urai olcsók,