Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-31 / 296. szám

DElMAGYARORSZAG Vasárnap 1939. XII. 31. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfoiuam 299 siam Mz uj esztendő parancsa Irta: UntaI István igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselő Néhány óra még s búcsút veszünk az 193®. évtől. Ha csupán magyar szempontból állítanánk föl a távozó eszteudó politikai mérlegét, nem volna okunk panaszra. Az 1939. év ugyanis lényeges gyarapodását bozfa el a magyarság hatalmi erőinek. Hazánk területe ez évben ismét jelentősen megnövekedett egy ősi, történelmi országrész visszacsatolásával. Kárpátalja visszatérése nciucsupán politikailag, katonailag és gazdaságilag fokozta az ország teljesítőképességét, dc erkölcsileg is. Növelte önbibuimunkut, meghatványozta lelki erőnket és megerősíietfe a jobb magyar jövőbe vetelt hitünket. Dc növelte uz ország külpolitikai erejét és nemzetközi súlyát, tekintélyét is. Kárpátalja esete niesszekangzó nemzeti mementó kifelé és befelé egyaránt. Kifelé a trianoni „országrendezés" csődjének újabb szembetűnő példázata s annak az ezeréves európai bivalásuak elismerése, amelyet a magyar nemzet a kárpáti vártán a történelem során mindig betöltött. E történelmi hivatás teljesítése a jövőben a világesemények ismeri alakulása folytán — úgylátszik — még nagyobb súlyt cs jelentőséget ad a magyarság kárpáti őriállásának, mint bármikor a múltban évszázadok folyamán, f alán fölösleges mondani, liogv a nemzet ma is föl vértezett en áll készen c hivatás betöltésére. Befelé is súlyos tanulságokat ad a kárpátaljai országgyarapodás: azt t. i., liogy belső egységgel, erőteljes külpolitikai vonalvezetéssel, erkölcsi és anyagi erőiuk cél'udatos latbavetésével, történelmi jogainkhoz való következetes ragaszkodással s az alkalmas időpontnak okos és erélyes fölhasználásával nehéz és válságos időkben is nagv eredményeket lehet elérni a nemzet javára. De hasonlóan eredményes képet mutat az ország belső viszonyainak alakulása is az elmúlt esztendőben. Nagyjelentőségű reformokat hoztunk tető alá, amelyek lársada'tni, gazdasági és politikai kihatása évtizedekre szabja meg a magyar élet alakulását. A honvédelmi 'örvény, a zsídótörvéuy, a föhllúrlokpolitikai törvény, valamint a megalkotott szociálpolitikai reformok korszaka'kotó áiéoítését iclrntik az ország társadalmi, gazdasági és közjogi szerkezetének. S egyben olyan nemzeti és népi fejlődés alapjait veik meg, amelynek történelmi jelentősége a nagy 1848-us reformokéval vetekedik. Emellett hatalmas eredményekel ériünk el uz ország honvédelmének kiépítése és általában katonai erődk és teljesítőképességünk fokozása tekintetében, a tavaszi választások során ara'ott átütő eredményekkel pedig hosszú időre biztosítottuk a cselekvő nemzeti és kereszfénv politika számára a nyugodt és szilárd kormánvzás alkotmányos föltételeit. Matvar szempontból tehát a távozó 1939 esztendő eseményei és eredménvei tekintetében nem volna okunk zúgolődásrn • ez az év mind külpolitikai, mind belpolitikai téren egyike volt újabb történelmünk legtermékenyebb korszakának. Mi azonban nemcsak magyarok, de európaiak is vagyunk. Nem élhetjük a magunk elzárt és külön életét, dc béletarlor zunk az európai nemzetek közösségébe is. Ami Európában történik, az rcáuk is kihatással van s ha Európa fölött sötét fellegek tornyosulnak, a uii egiink fölött is beborul a• látóhatár. Európa szamára viszont az el. mult 1939. esztendő egyike volt a íegtragikusabbukuak 1914 óta: új uagyháború szakadt reá erre a sokat szenvedett földrészre. I ] nagyliáború, amelynek méreteit, kihatásait, végső kifejlődését még csak sejteni sem lehet előre. Egy bizonyos: annyi szenvedéssel, pusztulással, megpróbáltatással s, áldozatial fog járni a benne résztvevő népek mindegyikére, hogy nyomában talán még nagvobb társadalmi és politikai átalakulások fognak bekövetkezni, mint az elmúlt világháború után. Az 1919-ben könyiiyelniü és 'Jfünöá kézZcl Vlvefeíf s/t f k aratását most szenvedi az európai emberiség abban a szörnyű, v íharban, amely a verillési és trianoni ..békeművek" fölött kitört s amely vihar, ha józan cs felelősségteljes államférfiak kellő időben meg uem fékezik, megsemmisítéssel fenyegeti az egész nyugati művelődést. A magyar uépet a Gondviselés akarata és vezetőinek bölcseségc megkímélte attól, hogy résztvegyen ebben a szörnyűséges vérözönben s míg Európa négy sarka lángokban áll, a kis Magyarország a béke és a nyugalom boldog szigete. A gazdasági világháború sodrában erőteljesen bent vagyunk ugyan mi is, de az igazi háborúban nem s hálát adhatunk a Gondviselésnek: magyar vér nem omlik a csatatereken. Az első tehát, amit a reánk köszöntött újesztendőtől óhajtunk és. remélünk az, liogy a magyar nemzet 1940-ben ís tovább tudja élvezni a békesség áldásait. A magyar vér olyan drága kincs, hogy annak minden cseppjérc féltő gonddal kell vigyáznunk. Egészen bizonyos, hogy azok, akikre az ország sorsa bízva vau, tudják ezt a kötelességüket s őrajtuk nem fog múlni a magyar nemzet békességes új esztendeje. Csakhogy egy nemzet élete sem kizárólag a saját elhatározásától függ s különösen a kis népek sorsa a un kitéve a nagy vilúgerők ütközésének. A magyar történelem ennek a ténynek elő példázata: évszázadokon keresztül mást sem csináltunk, mint vállaltuk a nagy világerők ütközéséhői reánk mért sorsol s mindig keményen szembenéztünk vele. Most is ezt fogjuk cselekedni, ha így rendeli a nemzetek lölött őrködő Gondviselés s mindent megteszünk. hogy c helytállásunk minél erőteljesebb és hatásosabb legyen. Annál is inkább, mert nekünk is vannak utég elintézetlen ügveiuk Euronávgl, amely ügyek méltányos es igazságos rendezése nélkül semmiele- végleges európai re Lidi nem tudunk elképzelni. Egész szivünkkel cs lelkünkkel csüggünk a békén s forró óhajtásunk, hogy az minél hamarabb helyreálljon a vérző népek és nemzetek között is, do nem olyan békére gondolunk, mint a busz év előtti, arnely szomorúságot, pusztulást és íme: új báborus katasztrófát zudiiott reá Európára, de olyuura, amely az erkölcsön és az igazságon épül föl s minden nemzetnek megadja azt, ami őt az isteni cs az emberi törvények szerint megilleti. Ilyen külső viszonyok között, ilyen nemzetközi helyzetben, ilyen nemzeti törekvések mellett mi lehet a magyar közélet alapvető parancsa, amelynek iráuyudúsút a most reánk köszöntő 1940. cvben nem szabad szem előtt tévesztenünk? Szerintem az ország mai állapotában két kötelesség háramlik minden nmgyar emberre, vezetőkre és vezetettek re egyaránt. Megőrizni u nemzet belső egységét és a legmagasabbra fokozni a magyar nép erkölcsi és anyagi UiJjesíiöképességét. Míg Európa fölött a háború rémségei tombolnak s nem tudni, hogy a tűzcsóva mikor repül föl a mi házunk tetejére is, idebent, a csonka határokon beliil el kell hallgaluiok a pártkiizdelmekuek és le kell halkulniuk a puliiikai szenvedélyeknek. Ma csak egy célja lehet minden magyar politikának: megkönnyíteni cs elősegíteni azoknak 'munkájút, akik a mai súlyos időkben az úllumkorniányzás cs a nemzctvezctés gondját és felelősségét viselik. Ha a nemzeti politika e magasabbrend ú stílusa fogja irányítani politikusainkat, úgy nyugodt önbizalommal nézhetünk akár a legválságosabb európai új esztendőnek elébe, „mert éz u nemzet — liogv Teleki Pál <rtóf miniszterelnök szegedi szavaival éljek, — a legnagyobb veszedelmeket is ki fogja állni, inert.a veszedelem pillanatában össze tud tartani". Csak egy lélekben teljesen összeforrott nemzettél, gondolkozásában, célkitűzéseiben, érzéseiben azonos szemléletű néppel lehet a mai szörnyű európai válsácbau ü uem fej életórdekeit minden veszéllyel szemben megvédelmezni .s az ország kétségtelen történelmi jogait győzelemre juttatni. Ez a fölismerés súlyos felelősség elé kell, hogy állítsa a közélet férfiait a politika minden odaláii: nemes és tisztult önfegyelemmel elhallgattatni a kicsinyes és másodrendű politikai ellentéteket, hogy a nemzet minél nagyobb erkölcsi erővel és. minél teljesebb egységgel tudjon .az európai vibamií szembeszállni. Ehhez azonban még egy kötelesség teljesítése is szükséges: a békének es a nyugalomnak rendelkezésünkre álló ideiét fölhasználni arra, liogy a legmagasabbra fokozzuk., a nemzet erkölcs: és anyagi leljcsítüképességét. Fokozni a munkái, erősíteni a termelést, megoldani a súlyú szociális kérdéseket, alátámasztani a gazda ági eletei. .javítani a megélhetés föltétel V