Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-30 / 295. szám

Szombat. 1959. clecember 30. DFI M AGYARORS7AG Magunkról, mégsem rólunk rA felelősségtől és igazmondástól irtózó lián­dabandázds röplapokkal szennyezte be Szeged 'utcáit. Ez a sajtószégyen most. a J> ál­magyar ország itten fröccsentette ki szennyét, cz a nem röplap, de fröV.cslup azzal a szenzációval „lép" a nyilvánosság elé, hogy a Dclmagyarország — zsidólap, hiszen zsidó kereskedője hirdetését is közli. Ezt a „támadást" nem tekintjük a magunk ügyének s nem jelentékteleníijük el személyes kérdéssé. Ua az volna, nagyon könnyű volna a válasz: nincs Szegeden napilap, amelyik különbségei. írsz hirdetői között azok vallása szerint. A hirdetés a. nyomdavállalat üzlete s nincs kereskedő, aki csak egy vallás híveit szolgálná ki. 'A magunk személyes ügyén túl azonban, mint minden jelenség, f igyelmet követel magá­nak a támadásnak módja, szelleme, forrása és iránya, nterl a támadásnak cz a módja kezd rendszerré válni s ma már nem a táma­dókkal, de a. támadás rendszerével szentben kell védekezni. Nem tarlünk még otl, ltogg a magyar tár­sadalmat két részre kellene oszlani: a meg bé­lyegzőkre cs megbélyegzettekre. Nem tartunk még itt, de kezdünk közeledni eh­hez az állapothoz. Senki sem akar a megbélyeg­zettek szektájához tartozni, cz érthető, jogos cs természetes kívánság, de ma már az a veszede­lem fenyeget, hogy mindenki megbélyegzetté válik, aki maga gyorsan nem Teleti föl magát a. megbélyegzők közé. Idők, korok, divatok, vál­tozó uralmak szabják meg, hogy ki a megbé­lyegzett s egyik politikusunk mondotta, hogy ez az egész különbségtevés azon múlik: kinek kezében van éppen a bélyegző. Az egyik kor­mánytámogató lap riadtan tiltakozik éppen a. tegnapi napon az ellen a vád ellen, amivel a szélsőjobboldali, orgánum támadt rá, hogy — z s i dóbére n 'c. A zsidóbcrcncség vádjával kicsit több óva­tosságra kötelezne mindenkit a keresztény és magyar szellem. Lassankint elérkezünk oda, hogy mindenki zsidóbércnccc vá­l i k, a k i n c m szélsőjobbotd a l», aki nem nyilas. Vannak már magasabb pozí­ciókra törekvő alacsony lelkek, akik a maguk megbízhatóságát antiszemitizmussal akarják igazolni. Ebben a szellemben tenyészik ki a zsidóbé­fencség vádja, amellyel m i n d e n k it le. akarnak taglóén i, aki ne m közé jü h tartozik. A Dólmagyarország politi­kájának iránya keresztény és nemzeti, a Dcl­magy ar Ország azon az úton halad, avic­'yet Teleki Pál gróf és kormánya tűzött ki. a nemzet számára. A mi katolicizmusunk Krisztus tanításán alapszik, a szeretet :s béke örök poszlulátumail akarja szolgálni, i mi katolicizmusunk nem a politikai érvénye­sülés eszköze, hanem a, hit. műve, a. lélek vá­gya, a. kegyelem boldogsága felé vezető út em­A GRÁF SPEE zsei?csatahaj Monfevideóban és az elesettek ünnepélyes temetése BELVÁROSI MOZI Mára prolongálva 1 5, 7, 9, Bercsényi huszárok SZILVESZTER és ÚJÉVKOR! fitt rendel csindl ber, társadalom és nemzet számára. UH a Megfeszítettet akarjuk szolgálni s nem azokat, akik a „feszítsd meg !"-ct ordítoz­záli. Bomlasztó zűrzavar köde üli meg a lelke­ket, amikor látják, hogy a Megfeszíteti nevével a feszt sd megl-kövrlrlői üzletsze­rű fürgeséggel élnek vissza, s keresztén v igékkel p o g á n y szelle m c t akarnak terjeszteni cs úrrá tenni• Amit mi igyekszünk halk szóval, parányi erővel, de a hivatottság tudatával s a meggyőződés sugárzó tisztaságá­val szolgálni, az az igazi kereszténység; a. tisz­ta katolikus, az örök szeretet örök szolgálata, (A Dclniagyarország munkatársától) A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara pénteken délelőtt tartotta ezévi utojsó közgyűlését Itaincr Fe­renc elnöklete melleit. — Az esztendő utolsó kamarai közgyűlése al­kalmával — kezdte bevezető beszédét Raiucr Fe­renc elnök — hálánkat kell kifejeznünk az isteni gondviselésnek, ho© Magyarország kormányzó­jának bölcsessége és kormányának a körülménye­ket mindenkor előrelátással mérlegelő, de cgynf­tal határozott politikája megóvta országunkat at­tól, hogy belesodródjék abba a küzdelembe, amely egyre szélesebb méreteket öltve elpusztulással fe­nyegeti Európa, gazdaságát és kultúráját. A továbbiakban beszámolt Raiucr Ferenc el­nök arról, ho© a Szegedét érintő gazdasági és ipari problémákról beható tanácskozásokat foly­tatolt Toneili Sándor dr főtitkárral együtt Varga József dr kereskedelmi és iparügyi mi­niszterrel, aki mindenkor a legmelegebb érdeklő­déssel viseltetik a lokális vonatkozású kérdések iránt. A miniszter által vázolt kép nem mutatta u©an a békegazdálkodásnak szilárd és biztos körvonalait, de a nehézségek ellenére reményte­lennek nem mondható, mert a ma©ar ipar, mint mindig, most is bebizonyítja a viszonyokhoz tör­n lélek békéje, Krisztus igaz s a politika Vrai és szolgái által ki nem sajátított tanítása. Krisztust is leköpködték, Kriszti/sf is megosto­rozták, a pogány gyűlölet mindig kénkövet fújt azokra, akik tömjént, gyújtottak a szeretet oltára előtt s akik egy gramnyí szeretetei, többre becsüllek, mint mázsáit a gyűlölködés­nek. (Ütögethetik ránk nyelvüket s dobálhatják felénk a rágatom bombáit; a tiszta embere!c íteletét úgysem lehet, nyelvöltögetéssel meg zavarni. Megyünk tovább a magunk útján — tiszta szívvel a tiszta úton, — szent eszmét, szolgálatában. tenő alkalmazkodó képességét és csüggedést nem ismerő életerejét. A kamara erőgyarapodása és munkatöbblete Beszédének további részében ismertette az el­nök a benyújtott 1910. évi költségelőirányzattal és a kamarai nyugdíjalap részérc történő ingatlanvá­sárlással kapcsolatos kérdéseket. Az anyagi hely­zet bizonyos erő©arapodást tüntet [öl s ez nein leszi illuzóriussá azt a hitet, ho© a jövő esz^ tendőben sikerül visszaállítani az 1911 i világhá­ború előtti helyzetet, amikor még nein soroztot­ta cl a hadikölcsönjc©zés a kamarának és a nyugdijalapnak tekintélyes vagyonát. Erre az erő­gyarapodásra annál nagyobb szükség v;nn, mert a kormányzat egyre szélesebb munkaterületen vc­Megfogta a közönség Tarzan és Fiát nem engedi, itt tartolta Szilveszterre—Újévre! KORZÓIM A/onkiviil : Nero cs az öngyújtó (b«:>hézat) és a leg­frissebb fihnripoiI FINNORSZÁGBÓL­Szombaton Kezdődik a SZÉCHENYI MOZI 13J ÉVE Boldog újév — vidám kezdet A legmulatságosabb magyar filmkomédia HiM eionuben Két éhenkórász zenész kalandjai néger muzsi­kusoktól a illollánd Tulipánok® nöi zenekarig! SEERErLÖK a inagynr közönség legjobb kacagtató!: VASZÁRY PIRI 1'ETliES SÁNDOR KISS MANYI SZILASSY GYULA NAGY ALICE BILICSI, PARTOS RAJBUKÁT ILONA KOPEI ZY BUO< Z Szombattól .">, 7, 9 Szib észterkor: t, fi, 8, 19 r? 1jé\ l m klac Heti két hústalan napot rendelt el a kormány Hétfőn és pénteken nem szabad húst árusítani Budapest, december 29. A minisztérium a hústalan napok tartása tárgyában rende­letet adolt ki. A rendeletben foglaltak szerint az egész ország térülőién hétfőn és pénteken hústalan napol kell tartani; kivéve, ha a Gcrgcly-naplár szerinti ünnepre, vagy nemzeti ünnepre esik. 11a azonban vala­mely községben, vagy városban az országos, vagy hetivásár, illetve bucsu hústalan napra esnek, akkor olt a hétfőt, illetve és a pénteket követő köznapon kell hústalan napot tartani. Hústalan napokon husi és husiieniüekct, nyers, elkészített, vagv bármilyen módon tarló í­tott állapotban fogyasztók részére árusítani tilos. Vendéglők, penziók, kávéházak, kocsmák, kávemérések, kifőzdék e napokon húst és husuemüekct nem szolgáltathatnak ki. Nem vonatkozik.a hústalan napra megállapított árusítási és kiszolgáltatási Utalom a halra, vadra, belső részekre (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, máj, vér, stb.) burkára, disznó­sajtra. szalonnára, bájra, olvasztott zsírra és töpörfőre­A hústalan napok tartását elrendelő kormányrendelet január 1. napján lép hatályba A rendkívüli időkkei kapcsolatos gazdasási intézkedések a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara pénteki köz­gyűlésén MALI GERo nu©szerű vígjátéka Gondoskodjék előre jegyekről!

Next

/
Thumbnails
Contents