Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-24 / 292. szám

delmagv utons/.vu rólam, ele a poétika tanárom még akkor se akarta elhinni, hogy teljesen itaztáhau vagyok az óda i'nyegcrel és 4ennészetrve!, amikor az öhképzoküri óóapályázat mindkét jutalmát én nyertera el. Hiába.'akkor még nagyim komolyan vették a poézist és Jta néhai jó Bckefi Antal nem karul fól a lapjában ki tudja, ma talán kénytelen lennék miniszteri tanácsossággal keresni meg a mindennapi kenyerei!' ) r Ezt megelőzőleg búcsúzott el Juhász Gyula a szegedi piari-'a gimnáziumtól, c!iiv.ent a váci kolostorba aoviciusn ak. A Iköltő vallásos családjának, de főleg ^cdes'anyjúnak mélységes vágya ez. A családban van is több piarista tanár és juhász Gyula-pap-tanár sorsa szinte folytatólagosnak, 'természetesnek látszik, g Ugyanezen a napon, amikor megnyílik előtte a rend kapu ja. Budapesten, a „fény ivarosában" megjelenik az első verse a Budapesti Naplóban. Ovidius a címe. í Egy esztendőt töltött a kolostor falai lcö7öU. A fehér, híhös cellák emlékei egy életen út kísérték, aztán visszatért a szegeik gimnáziumba. „Sajnálom, hogy rendünk elveszíti önt — mondotta Búcsúzóul a magisler — és sajnálom önt is, mert ön nem az az ember, aki boldogulni tudna Irini az életben!'.4) Bizony... nem is tudott... Ls ezt ő maga ismerte be elsősorban. hogy '„csak egy könnv volt. mely a porba hullt, egy csók, mely hideg köre lelt. egy pillán- j gó, ki csillagot keres s elgázolja egy durva szekeres". |; Az éreíiségi után következtek a nélkülözések között is boldog egyetemi évek. melyek sírigtarló barátokkal ajándékozták meg a modern magyar líra kitűnőségei fcö7tik 1904-ben a László-gimn. nevelője veit !és amikor elérkezik a tanári diplomához a "Szeged és Vidéke — amelynek belsőin unkatársa is volt — boldog örömmel közli ,1906 június 7-én: l'j ianítr című hírében: j,.a budapesti tudományegyetemen kitűnő jfiikerrel tette le a tanári vizsgáját Juhász |Gvula. Neve nem ismeretlen a szegedi közönség s egyáltalán a magyar irodalom iránt érdeklődők előtt. Juhász Gytilu az uj. a fiatal, a modern, a magyar irodalom egyik legerősebb tehetsége, púi. színes, pompázó és friss tehetség, akinek már most fiatalon is nagv és jelenlékeny hetve van a költészetben. Verseinek jőrésze a Szeged és Vidéke tá i ra«n a iában jelent Juhász Gyula: Szegedi fiskert, Homokéra, sa-ürá, um. x tt r>. *) Erttec Gyula: í.álftguiás J-ihász Gyulánál, Uj élet. Szegfő t'.eg Xtt. meg legelőbb, aztán a flet, a Budapesti Napló, a Magyar Szende és a Pesti Napló hasábjain közölték sorra modern vs mély, költeményeit. Mint kritikus is elsőrangú; amikor a kenyérért való harcban a tanári oklevelét megszerezte, az oklevél nem adott neki sem több tudást, sem több tartalmat, csak diplomát. Bizonyos, hogy a kivételes tehetségű szegedi író díszére válik ennek a karnak is. mint olyan ember, akinek mindenkor van mondanivalója, gondolata és kifejezésbeli eszköze". ...Elérhetetlen álmai közé tartozott a tanári kinevezés s amikor megkapta, a leg« 1 -oldottabb emberek önfeledt, újjongó hangján újságolta el az utcán a nagy hírt barátainak.0) Persze akkor még nem tudta, hogv mit jeleni a morvahatáron petróleumlámpa fénye mellett a magyar kultura apostolának lenni. Szívdobbnnó fájdalommal vágyott később a „városba", ahol könyvek vannak is ahol a könyvekről emberekkel beszélni is lebet... 1906 augusztus 29-én megint csak a Szeged és Vidéke adja tudtul Szeged költőfiáról szóló tanügyi hírt: „Magyar Gábor, a kegyes tanítórend főnöke Juhász Gyula középiskolai tanárt a ir.áramarosszigeti kegvesrendi főgimnáziumhoz rendes tanárrá kinevezte". c) Bob: Juhász Gyula elkeseredése, Szeged és Vidéke, 1911 Hí. 7. " {Folytatjuk.)' A BUDAPESTI A$T0 ES PAIACE S2ALLODMK komfortja tökéletes ellátása kitfino árai mérsékeltek Az ASTORIA éttermében FEiLEG! TERI énskal 193b HAfi VG'SO.XY 3 dclmagy ah ons i a o kultúrtörténeti érdekességei sok meglepetést íg?rnek. A Dugonics-Társaság elnökéiül Diősi Géza tír. líCgyesrendi tanárhoz mentünk, ho© beletekintsünk Dugonics András két, legújabban fölfedezett. kéziratkötelébe, amelyek a jubiláris esztendőben kiadásra kerülnek. Két vaskos, viharvertkülsejü, öreg könyvet tesz elénk az asztalra Dióst Géza dr, a Dugonics-Társaság tagja és a legkitűnőbb Dugonics-kutató, aki a tét munkát jelenleg behatóan tanulmányozza és előkészíti a kiadásra. Az e©ik kötet — Dugonics András jellegzetes kézírásával — 351 oldalon a ma©ar várak történetét tár©alia különböző 'forrásmunkák felhasználásával. 1© Bogerius: Carmen miesrablec, Yály András, Istvánffy történeli munkája, Túróczy krónikája, Carolus Vindisch geográfiája, Bél Mátyás földrajzi munkája és Katona Dénes históriai munkája nyomán írta meg Dugonics András 378 magyar vár történetét. tAba-uj-várc nz clsö, miután pedáns módon betűrendben szedte a várakat és az utolsó Selmec, ugyanis csal; az »5k betűig jutott el munkájában s í© Szeged vára, szülőföldjének legendás, régi vára sem szerepet a könyvben. A történeli munka címe latin: — -T-T ••• Í ... •"* f £ sí ' 4 > rá • h h 7 i pi j ...,..,. mp, Manusci-iptuni Originál® de Areibus Itcgni ítungar. relictiiin. Ab Andrea Dugonits Prof. Univer.sitalis p. o.s viszont az egész munkát magyar nyelven írta, nagy körültekintéssel, rengeteg forrásmiHikára hivatkozva. Ezt az eddig ismeretlen Dugonics-kéziratot most vásárolta meg a szegedi Dugonics-Társaság, amikor a budapesti postatakarékpénztár árverésén dobra került a néhány évvel ezelőtt elhunyt Szalay József, a Dugonics-Társaság egykori elnökének könyvtára. A másik kéziratos kötélről eddig a Dugonicsirodalom nem tudóit, ezt véletlenül fedezték tot a csipai (Szolnok-megye) plébánia irattárában, ahová ugv került, ho© Dugonics András egy.V. unokaöccse: Benilzky Alótic volt másfél évszázaddal eezlötf n csépai plébános s ö öri/.te meg könyvtárában nagybátyja iljúkoii munkáit. A kötet cimc: 'Dugonics Juivuilia s több talinnvelvii szenlin-széil és tudományos éilekczé.s közölt ma-iibán foglalja Dugonics Andin- el-ó. mavv nnyelvü szentbeszédet, amelyet a szegedi Szenl György-templomban mondott el szülei jelenlétében Péter-Pál ünnepén. Ezenkívül a kötet legértékesebb »leiete: Dugonics magyar nyelven frl iskoladrámája, amelynek eddig sem címét, sem tartalmát nem ismertük, csak annyit tudtunk róla, bogy létezett, mert Dugonics valahol feljegyezte, hogy Ezt a darabot előadták Szegeden. 17CC-ben-. Az iskoladráma címe: /Egyiptomi József élete és viselt dolgalc és karénekekkel tűzdelt, verses formában tárgyalja József eladatását, áloaiíejtését, Jákob fiainak útját Egyiptomban, majd József dicsőségét a fáraó jobbján. Sok irodalmi meglepetést, kulturcsemegét igéi tehát Dugonics András születésének kétszázesztendős jubileuma Szegeden. Meg kell említenünk még hamarjában a 150 éves Etelkát is, az első élő Etelkát, akinek keresztlevele is a kiálló tás kuriozitásai közé tartozik. Az Etelka nevet ugyanis Dugonics András kreálta az Etel, vagy Llele férfinévből, de regényének nagy népszerűsége s az a hit, hogy ösma©ar nöi névről van szó egy évszázadon keresztül az Etelkák egész ármádiáját eredményezte . . . Beszélhetnénk még a finn vonatkozásokról is nz eisü magyar regényben, az /Etelkác.-ban. ahol a hős, a karjel lovag az északi napfény dicső országábol jött a nia©ar lánykát meghódítani ... A többit azonban lindd mondja el a jövőévi nagyszabású kiállítás Dugonics András, az első magyar regényíró dicsőségére . . . Csúnvi Piroska. Régi idézet Igensok angol lap idé/.tc az utóbbi időbér, G B. Shnwnak egy cirkuszi előadáson' elhangzóit kijelentését. A kijelentés sok-sok évvel ezelőtt hangzott el nz oros/lánszeliditök mutatványával kapcsolatban. A londoni lapok' annakidején megírták s most előszedtél: a poros fiókból. — Sohasem becsültem sokra az oroszlánszelidilök bátorságát — igy kezdődik a nyilatkozat. — Ott benn a keimben erős vasrács védi őket a/ emberek töt. Egy ot osztón ugyanis nciii'olyou veszedelmes szörnyeteg. Nincsenek tióji'ásai és tcigázási szándékát, politikai elvei, min lov tgraskodik, nem rá tárti a s/.áftna/.ásárn, elükeiü társndatmi öilásáfa, mfivellségére, jó modorára; szóval semmi ot.a sinrs ai ra, hogy mindent ctpusztilson, aniit nem tud fölfalni . . -