Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-03 / 275. szám

A mm nn'MAGYA RORSZ AG Vasárnap, 1939. decemBey 5. LoűlolpDcíélcH;e^r^!Srrí Oriosi llüszerflzcmDen S-'^Xí^ » .. elfu a sors zivatarja, nem lesz az Isten­nek soha több magyarja Ilát éppen itt a végső ideje, hogy álétezze ezt minden magyar sziv. Adjunk ezért mind­nyájan tehetségünkhöz képest néhány fillért, hogy a Stefánia Szövetség minél jobban meg­valósíthassa célkitűzéseit, mert valóban meg­ráfolhatatl ni igazságot hirdetnek jchnonda­hikhan: »M»gyar Anyák, Ti lehetitek naggyá Magyarországot!* Szivem mélyéből köszöntöm a szegedi Sle­mmmwmmmmmm fánia Szövetség orvosait, védőnőit, munkatár­sait s kérem, hogy a Mindenható adjon nekik erőt a jövőben falán még nagyobb áldozato­kat kiváltó nemzetmentő munkájukhoz! * A Stefánia Szövetség ezúton is Szeretettel Ké­ri, liogy okik a szegény édesanyák, csecsemők Ka­rácsonyi akciójára pénz-, ruhanemű-, vagy élel­miszeradoiniihyt -zantók, a Páris!-k'»rút 41. szám alatti védüintczclbc 9—13 óráig szíveskedjenek eljuttatni. szomorú háttere az, hogy intelligens emberek, ügyvédkartársak ilyen módon kerülnek szem­be a bíróság előtt. Kersch Ferenc dr. védő a vádlott fölmentését kérte, mert nem történt olyan cselekmény, amely túllépné az. ügyvéd, illetve a barát kötelességét. A törvényszék bű­nösnek mondotta ki Gábor Gyula dr-t zsarolás vétségeben és a nyomatékos enyhítő körülmé­nyekre való tekintettel 100 pengő pénzbünte­tésre Vét le. Az ítélet indokolása szerint felnem­derített okokból Gábornak érdeke volt, hogy a kérdéses végrehajtást ne foganatosíthassák és így cselekedete nem baráti alapon történt. A két ügyved között állandó kontraverzió volt és így a vádlott föllépése nem tekinthető ba­ráti beavatkozásnak. A vádlott ügyvéd a bűnösség megállapítása maitt jelentett, be fellebbezést, ugyancsak fel­lebbezett. a7. ügyész is. A szobor Egyik ország egyik városának egyik teré­ről a napokban eltávolítottak egy szöbroL A szobor egészen egyszerű művészi alkotás volt. Nem ábrázolt olyan államférfiul, aki eddig megörökítést kívánó közbecsülésben részesült s inost hirtcleo nyomtalanul el kellett tűnnie a függönyök mögött; nem emlékeztetett olyan történelmi pillanatra, amely eddig dicsőséget hirdetett s uios köbevéselt szégyenné pirult; meg csak szimbóluma sem volt a rohanó sors olyaD jelenetének, amely napjainkig bittel, jövővel volt tele s most egyszerre mozdulat­lan halóllá mereveden. Nem: a szobor min­den külön jelentőség nélküli szobor volt. Egy anyát ábrázolt, aki sir. Karjáu egy halolt kisgyerek. Arcán megkövült vonaglás, sze­me néma lázadással néz az emberek élete fű­lött az Isten felé. Pogány fájdalom van ezen az arcon: Miért hult iueg u gyermekem, ki­nek az akarata a gyerekhalál? . . . Teslc egyenes, de ebben a szilárdságban többé nem az uj harcok bírása, nem az uj küzdelmek vál­lalása látszik, hanem a kétségbeesett remény­telenség és az egyedülmaradtak keserű gyű­lölete ver tanyát. Még áll a márványt alap­zatán szemben az elmúlt idők égető napjaival, állva az eljövő viharokat, de az arcán, egyik kezének erőtlen lehullásán megérezni, hogy ez az asszony, cz az anya többé nem tud és nem akar védeni, harcolni, mert nincs kit és nincs kiért. Meghalt a gyermeke. 'Aki védte és harcolt volna érte, amikor siraogafóvá, reszkető* é gyöngült saját kot keze már nem birja » mindennapi munkát. Amikor hajára ráhull az évek ezüstje s lelkében halkan, megnyugta­tóan csilingel az emlékezés. Amikor öröm és csodálatos megnyugvás megsimogatni a mun­kából megtört fiu csapzott, fáradt és mégis erős, szép fejét. Amikor mór megértő jóság­gá szelídül a halál s a boldog nyugalom foly­tatása a temető. Amikor az anya élele tovább él a - gyermekben és muzsikáló harmóniává érik az Isten trónusa előtt. Igen, akkor dolgozott volna érte a tta, ba nem szorítaná most holtan a kezében. Ak­kor talán lenne jövő, ba nem jönnéoek üres tarisznyával ezután az evek. Ez a szobor szomorú, köunytelen sirás, olyan, mint az árva öregség. S a szomorú dolgok uagyoa egyszerűek. Nem szabad mutatkozniok ebben •a mai, megoldhatatlanul komplikált világban. Mindenki köunyen megérti őket s nia nem sza­bad mindent megérteni. Meglátni sem, külö­nösen az anyaköDuyekct. El kell távolítani meg akkor is, ba láthatatlanok, mozdulatla­nok. Vagy talán éppen ezért, hiszen a tnoz­. dulallanságnak vau örök figyelmeztetése. 4 könny: a kő szürkeségében is bánat, fájd.i­. lom és halál s ma annyira tele vagyunk örömmel, jólesésset és élettel, hogy meg kell tisztitanunk a faragolt könnyektől is az ut­cákat . . . Egyik ország egyik városának egy ik leré. ről eltávolították a siró ariya szobrát. Ne áll­jon ott. ahol emberek: asszonyok, férfiak; anyák, apák rohannak. Minek, hiszen sok anya sir szerte a világ utjain. Mozdulatlan • könnyük, merev az arcuk és némák, mintha kőből faragták vofoa őket Élő szobor valamennyi. (m«ro») Gyevmekj áiékoh Szántónál nagy választókban a legolcsóbb áron Széchcnyi-tér 11 (Városi bérház) Két battonyai ügyvéd harca a szegedi iöevéftytxék előli • (A Délmagyarország munkatársától) Bat­tonyai ügyvédek áldatlan harca került szomba­ton a nyilvánosság elé azon n főtárgyaláson, amelyet a szegedi törvényszék Sarai/-tanácsa tartott. A főtárgyalás adatai bepillantást en­gedlek abba a szokatlan és a személyeskedésig menő ellentétbe, amely két ügyvéd között me­rüli föl és amelyben végül is a bíróságnak kellett ítéletet mondania. Az ügy két. szereplője: Gábor Gyula dr. és Verese Gyula dr.. mindketten battonyai ügy­védek, akik régebben közeit barát) viszonyban voltak, majd a barátság nemcsak meglazult, hanem ellenségeskedéssé fajult. Végül Bercse Gyula dr zsarolás vétsége címén följelentést tett Gábor Gyula dr. elten, Az ügyészség vádirata szerint áprilisban Játszódott le nz a telefonbeszélgetés, amely a battonyai ügyvéd zsarolási pöréhez vezetett. Gábor Gyttlu dr. Hnntuy-Ilovorka Istvánt kép­viselte egy polgári ügyben, aki ellen a Dunlop Gépkereskedelmi Rt. végrehajtást vezetett. Ek­kor történt, hogy telefonon azzal fenyegette meg — mondja tovább a vádirat. — Bercse Gyula dr.-t, hogy abban az esetben, h'a az ügy­fele. elleni végrehajtást foganatosítani meri, Hontay-Hovörka tudomására hozza a Vitézi Széknek és a dandárparancsnokságuak, hogy Berese Gyula dr.-nak cUutczctlen becsületügye van és ezért, mint tartalékos tisztnek súlyos baja lehet. Az ügyészség szerint ezzel a tele­fonbeszélgetéssel arra akarta kényszeríteni, hogy a végrehajtástól elálljon és ezzel jogta­lan. vágyoni hasznúi szerezzen. Az inkriminált telefonbeszélgetésnél Gábor dr. olyan kijelen­tést tett volna, bogy tini Béresének olyan be­csületügyéről, amikor szavát nem tartotta be. A főtárgyaláson Gábor Gyula dr. vallomásá­ban tagadta. hogy a kijelentések elhangzottak volna, ö esak baráti kötelességet teljesített, szó sem volt arról, hogy ügyvédkollégáját megfenyegesse, a legkevésbbé pedig arról le­bei, szó, hogy bármiféle vagyoni hasznot akart, volna szerezni még ügyfelének sem, hiszen a végrehajtást megtartották­Több lantit hallgatott ki a törvényszék, majd Szarvas Janii.* dr. iigycsz vádbeszédében azt mondotta, bogy ennek a zsarolási ügynek RUHA - KALAP URIDIV AT Minden áru TÖBBET ER mint az ára DIVATOS OLCSÓ Elsőrangú Uríjzabójág JQ» Széchenyi ler

Next

/
Thumbnails
Contents